Magyaroszág, Szlovákia és Belgium elégedett lehet, mert az Uniós Tanács nem tudott egyezségre jutni arról, hogy az Unióban zárolt orosz vagyonból tartsák a víz felett Ukrajna költségvetését.
14 órán át tartó tárgyalások után – miközben világossá vált, hogy nem lesz meg az egység – 24 tagállam inkább közös hitelfelvétellel akarja kisegíteni Kijevet. Az elképzelés szerint két év folyamán 90 milliárd eurót vennének fel.
A Politico című portál szerint ez volt a dolgok állása éjjel fél kettőkor, amikor a tagállamok vezetői szünetet tartottak. A hitelfelvételben nem vesz részt Magyarország, Csehország és Szlovákia.
A szünet idején még nem volt meg a konkrét alku Ukrajna hosszútávú támogatásáról és a vezetők áthidaló megoldást kerestek, hogy Kijev nem fogyjon ki a pénzből.
Két uniós illetékes azt mondta a Politicónak, hogy a csúcs zárónyilatkozatának vázlatában az szerepelt, hogy ideiglenes finanszírozási megoldást alkalmaznak majd „középtávon”.
Előzőleg a Brüsszeli Bizottság 210 milliárd eurónyi zárolt orosz vagyont akart felhasználni egy vészhelyzetekre kitalált, rendkívüli jogkörrel. Az elképzelést európai jogi szakértők erősen bírálták, Belgium pedig – ahol az orosz vagyon nagy részét tartják – Moszkva beígért pereskedése miatt határozottan ellenezte az ötletet. Magyarország jelezte: vétót emel.
Pénz ma vagy vér holnap?
Donald Tusk lengyel miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az uniós tagállami vezetők egyszerű választás előtt álltak: „vagy pénz, még ma, vagy vér holnap.”
A péntek hajnali uniós zárónyilatkozat-tervezetben viszont a Politico szerint az szerepelt, hogy a vezetők beleegyeznek, hogy hitelt nyújtsanak Ukrajnának, aminek alapja, hogy az EU, fel nem használt költségvetési pénzei fedezetére hitelt vesz fel a tőkepiacokon. Viszont ehhez is az összes tagállam egyetértése szükséges. Macron francia elnök szerint „technikai megoldást” találnak.
A portál megjegyzi: az eredmény kudarc Friedrich Merz német kancellárnak, aki a rendkívüli jogkörrel felhasználandó, zárolt vagyon ötlet élharcosa volt. Mindeközben győzelem Bart De Wever belga kormányfőnek. A belgák kemény garanciákat követeltek arról, hogy nem hagyják magukra őket, ha Moszkva sikeresen érvényesíti jogi úton az érdekeit.
Még Giorgia Meloni olasz miniszterelnök – aki Ukrajna nagy támogatója – is azt mondta: ha erős jogalap nélkül használják fel a zárolt orosz vagyont, akkor az „tálcán kínálja az első nagy győzelmet Moszkvának a háború kezdete óta”. Ursula von der Leyen Bizottsági elnök közben közölte: addig nem hagyja ott a csúcsot, amíg nem találnak megoldást.
Zelenszkij ukrán elnök az év végéig akart döntést látni az anyagi támogatásról, mert ennek hiányában országa tavasszal csődöt jelenthet. Azt is állította, hogy Moszkva megpróbál egyes országokat megfélemlíteni a kérdésben. Kijevnek jövőre és az az utáni évben 136 miliárd euro forrásra lesz szüksége.









