Infostart.hu
eur:
388.2
usd:
331.57
bux:
0
2025. december 19. péntek Viola
António Costa, az Európai Tanács elnöke (b) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatót tart az Európai Unió és az Afrikai Unió 7. alkalommal tartandó csúcstalálkozója elõtt az angolai fõvárosban, Luandában 2025. november 24-én.
Nyitókép: MTI/EPA/LUSA/Ampe Rogerio

Hajnalig tartott a „szülés” – 24 tagállam dobja össze a háborús kölcsönt

Az Európai Uniós csúcson zátonyra futott a kezdeményezés, hogy a zárolt orosz vagyonból finanszírozzák Ukrajnát. Ehelyett 24 tagállam közös hitelfelvétellel akarja pénzelni az országot.

Magyaroszág, Szlovákia és Belgium elégedett lehet, mert az Uniós Tanács nem tudott egyezségre jutni arról, hogy az Unióban zárolt orosz vagyonból tartsák a víz felett Ukrajna költségvetését.

14 órán át tartó tárgyalások után – miközben világossá vált, hogy nem lesz meg az egység – 24 tagállam inkább közös hitelfelvétellel akarja kisegíteni Kijevet. Az elképzelés szerint két év folyamán 90 milliárd eurót vennének fel.

A Politico című portál szerint ez volt a dolgok állása éjjel fél kettőkor, amikor a tagállamok vezetői szünetet tartottak. A hitelfelvételben nem vesz részt Magyarország, Csehország és Szlovákia.

A szünet idején még nem volt meg a konkrét alku Ukrajna hosszútávú támogatásáról és a vezetők áthidaló megoldást kerestek, hogy Kijev nem fogyjon ki a pénzből.

Két uniós illetékes azt mondta a Politicónak, hogy a csúcs zárónyilatkozatának vázlatában az szerepelt, hogy ideiglenes finanszírozási megoldást alkalmaznak majd „középtávon”.

Előzőleg a Brüsszeli Bizottság 210 milliárd eurónyi zárolt orosz vagyont akart felhasználni egy vészhelyzetekre kitalált, rendkívüli jogkörrel. Az elképzelést európai jogi szakértők erősen bírálták, Belgium pedig – ahol az orosz vagyon nagy részét tartják – Moszkva beígért pereskedése miatt határozottan ellenezte az ötletet. Magyarország jelezte: vétót emel.

Pénz ma vagy vér holnap?

Donald Tusk lengyel miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az uniós tagállami vezetők egyszerű választás előtt álltak: „vagy pénz, még ma, vagy vér holnap.”

A péntek hajnali uniós zárónyilatkozat-tervezetben viszont a Politico szerint az szerepelt, hogy a vezetők beleegyeznek, hogy hitelt nyújtsanak Ukrajnának, aminek alapja, hogy az EU, fel nem használt költségvetési pénzei fedezetére hitelt vesz fel a tőkepiacokon. Viszont ehhez is az összes tagállam egyetértése szükséges. Macron francia elnök szerint „technikai megoldást” találnak.

A portál megjegyzi: az eredmény kudarc Friedrich Merz német kancellárnak, aki a rendkívüli jogkörrel felhasználandó, zárolt vagyon ötlet élharcosa volt. Mindeközben győzelem Bart De Wever belga kormányfőnek. A belgák kemény garanciákat követeltek arról, hogy nem hagyják magukra őket, ha Moszkva sikeresen érvényesíti jogi úton az érdekeit.

Még Giorgia Meloni olasz miniszterelnök – aki Ukrajna nagy támogatója – is azt mondta: ha erős jogalap nélkül használják fel a zárolt orosz vagyont, akkor az „tálcán kínálja az első nagy győzelmet Moszkvának a háború kezdete óta”. Ursula von der Leyen Bizottsági elnök közben közölte: addig nem hagyja ott a csúcsot, amíg nem találnak megoldást.

Zelenszkij ukrán elnök az év végéig akart döntést látni az anyagi támogatásról, mert ennek hiányában országa tavasszal csődöt jelenthet. Azt is állította, hogy Moszkva megpróbál egyes országokat megfélemlíteni a kérdésben. Kijevnek jövőre és az az utáni évben 136 miliárd euro forrásra lesz szüksége.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Raklapmáglyák, térdig érő krumpli és zeller – apokaliptikus állapotokat hagytak maguk után a céljukat elérő gazdák Brüsszelben
Helyszíni képes tudósítás

Raklapmáglyák, térdig érő krumpli és zeller – apokaliptikus állapotokat hagytak maguk után a céljukat elérő gazdák Brüsszelben

Nem köt az Európai Unió szabadkereskedelmi megállapodást Dél-Amerikával, ezt a célt a gazdák elérték, de Brüsszel városa nagy árat fizetett ennek kikényszerítéséért, a belga fővárosban megbénult a közlekedés, buszok rekedtek a traktorok közé, csak gyalogosan és kerékpárral lehet közlekedni. A csúcson kiderült, miből gondolja az EU visszafizethetőnek azt a kölcsönt, amelyet most Ukrajnának ad. Helyszíni tudósítás.

Fenyőfaválasztás körüli mizériák – számos tévhitet cáfol az ökológus

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatója szerint érdemes alternatív karácsonyfa-megoldásokban is gondolkodni, de ha valaki élő fenyőt vásárol, akkor lehetőség szerint Magyarországon termesztett, ne túl nagyméretű fenyőt válasszon, amit az ünnepek után komposztálhat. Aszalós Réka az InfoRádióban elmondta: a műfenyők nagyrészt PVC-ből készülnek, ami nem lebomló műanyag, így egy idő után a műfenyő olyan hulladék lesz, ami szennyezi a környezetet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Veszélyben a magyar kkv-k: az alulbiztosítottság és a biztosítás hiánya súlyos kockázatot jelent

Veszélyben a magyar kkv-k: az alulbiztosítottság és a biztosítás hiánya súlyos kockázatot jelent

A magyar kkv-k jelentős része biztosítás nélkül vagy alulbiztosítva működik, miközben egyre gyakoribbak a környezeti és üzleti kockázatok. Noha sok vállalkozás még mindig a "velünk ez nem történhet meg" hozzáállást követi, az Allianz adatai azt mutatják, hogy a viharok, csőtörések és tűzesetek okozzák a legnagyobb károkat. Az emelkedő ingatlanárak és építőipari költségek miatt a biztosítási összegek pontos meghatározása és rendszeres felülvizsgálata ma már elengedhetetlen. Tóth Krisztinát, az Allianz Hungária Zrt. Vállalati Kockázatvállalásának vezetőjét arról kérdeztük, hogyan kerülhetik el a cégek az alulbiztosítottságot, és milyen megoldások segíthetik őket egy bizonytalanabbá váló környezetben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×