Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
António Costa, az Európai Tanács elnöke (b) és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatót tart az Európai Unió és az Afrikai Unió 7. alkalommal tartandó csúcstalálkozója elõtt az angolai fõvárosban, Luandában 2025. november 24-én.
Nyitókép: MTI/EPA/LUSA/Ampe Rogerio

Hajnalig tartott a „szülés” – 24 tagállam dobja össze a háborús kölcsönt

Az Európai Uniós csúcson zátonyra futott a kezdeményezés, hogy a zárolt orosz vagyonból finanszírozzák Ukrajnát. Ehelyett 24 tagállam közös hitelfelvétellel akarja pénzelni az országot.

Magyaroszág, Szlovákia és Belgium elégedett lehet, mert az Uniós Tanács nem tudott egyezségre jutni arról, hogy az Unióban zárolt orosz vagyonból tartsák a víz felett Ukrajna költségvetését.

14 órán át tartó tárgyalások után – miközben világossá vált, hogy nem lesz meg az egység – 24 tagállam inkább közös hitelfelvétellel akarja kisegíteni Kijevet. Az elképzelés szerint két év folyamán 90 milliárd eurót vennének fel.

A Politico című portál szerint ez volt a dolgok állása éjjel fél kettőkor, amikor a tagállamok vezetői szünetet tartottak. A hitelfelvételben nem vesz részt Magyarország, Csehország és Szlovákia.

A szünet idején még nem volt meg a konkrét alku Ukrajna hosszútávú támogatásáról és a vezetők áthidaló megoldást kerestek, hogy Kijev nem fogyjon ki a pénzből.

Két uniós illetékes azt mondta a Politicónak, hogy a csúcs zárónyilatkozatának vázlatában az szerepelt, hogy ideiglenes finanszírozási megoldást alkalmaznak majd „középtávon”.

Előzőleg a Brüsszeli Bizottság 210 milliárd eurónyi zárolt orosz vagyont akart felhasználni egy vészhelyzetekre kitalált, rendkívüli jogkörrel. Az elképzelést európai jogi szakértők erősen bírálták, Belgium pedig – ahol az orosz vagyon nagy részét tartják – Moszkva beígért pereskedése miatt határozottan ellenezte az ötletet. Magyarország jelezte: vétót emel.

Pénz ma vagy vér holnap?

Donald Tusk lengyel miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az uniós tagállami vezetők egyszerű választás előtt álltak: „vagy pénz, még ma, vagy vér holnap.”

A péntek hajnali uniós zárónyilatkozat-tervezetben viszont a Politico szerint az szerepelt, hogy a vezetők beleegyeznek, hogy hitelt nyújtsanak Ukrajnának, aminek alapja, hogy az EU, fel nem használt költségvetési pénzei fedezetére hitelt vesz fel a tőkepiacokon. Viszont ehhez is az összes tagállam egyetértése szükséges. Macron francia elnök szerint „technikai megoldást” találnak.

A portál megjegyzi: az eredmény kudarc Friedrich Merz német kancellárnak, aki a rendkívüli jogkörrel felhasználandó, zárolt vagyon ötlet élharcosa volt. Mindeközben győzelem Bart De Wever belga kormányfőnek. A belgák kemény garanciákat követeltek arról, hogy nem hagyják magukra őket, ha Moszkva sikeresen érvényesíti jogi úton az érdekeit.

Még Giorgia Meloni olasz miniszterelnök – aki Ukrajna nagy támogatója – is azt mondta: ha erős jogalap nélkül használják fel a zárolt orosz vagyont, akkor az „tálcán kínálja az első nagy győzelmet Moszkvának a háború kezdete óta”. Ursula von der Leyen Bizottsági elnök közben közölte: addig nem hagyja ott a csúcsot, amíg nem találnak megoldást.

Zelenszkij ukrán elnök az év végéig akart döntést látni az anyagi támogatásról, mert ennek hiányában országa tavasszal csődöt jelenthet. Azt is állította, hogy Moszkva megpróbál egyes országokat megfélemlíteni a kérdésben. Kijevnek jövőre és az az utáni évben 136 miliárd euro forrásra lesz szüksége.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Otthon Start: magasabb önerőt kérhetnek a bankok, ha rossz az energetikai tanúsítvány

Otthon Start: magasabb önerőt kérhetnek a bankok, ha rossz az energetikai tanúsítvány

Az egyes pénzintézetek előírhatják, hogy ingatlanvásárlásnál mely településeken vehető igénybe a kedvező, 10 százalékos önerő, és adott esetben dönthetnek úgy, hogy ennél magasabb hozzájárulást kérnek az ügyfelektől – mondta az InfoRádióban Garam Dániel. A money.hu hitelszakértője szerint a probléma főleg vidéken és a rosszabb energetikai besorolású ingatlanok esetében állhat fenn, de a falusi csok igénylése megfelelő alternatíva lehet.

Döntött az Energiabiztonsági Tanács, amelyet a kormányfő hívott össze

Szijjártó Péter szerint az Orbán Viktor által összehívott Energetikai Tanács ülésén világossá vált: Ukrajna nem indítja újra a Barátság vezetéken érkező kőolajszállítást, amit Budapest politikai zsarolásnak tekint.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Íme azok, akik bármi áron átvennék a hatalmat Donald Trumptól – Hosszú a sor a világ legerősebb pozíciójáért

Íme azok, akik bármi áron átvennék a hatalmat Donald Trumptól – Hosszú a sor a világ legerősebb pozíciójáért

Sokaknak érződhet úgy, mintha Donald Trump csak most nyerte volna meg a 2024-es amerikai elnökválasztást. A „Trump-tornádó” visszatérése óta eltelt időszak szempillantásnak tűnhet, jóllehet a volt ingatlanmogul már több mint egy éve hivatalba állt, és kormányzata talán már túl is van teljesítménye csúcsán. Erről pedig bő 8 hónap múlva ítéletet fognak mondani az amerikaiak a félidős kongresszusi választáson, ami a törvényhozási többség elvesztésével fenyegeti a republikánusokat. Egyszóval a novemberi szavazás után meglehet, hogy Trumpnak demokrata párti Kongresszussal kell majd viaskodnia ciklusa hátralévő részében, de közben arról sem érdemes elfeledkezni: egy év múlva ilyenkor már javában lökdösődni fognak az elnökjelölt-aspiránsok mindkét oldalon, hogy 2028-ban ők mérethessék meg magukat. Hisz maga Trump is a 2022-es félidős voksolás után pár nappal jelentette be, hogy újraindul. Bármennyire is korainak hat, végigvettük, kik zárhatják le vagy folytathatják a Trump-korszakot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×