A brit kiadói statisztikák elérhető, 2023-as adatai szerint a könyvpiac bevételei továbbra is elsöprően a nyomtatott formátumból származnak. Azaz a britek a papír oldalakat szeretik lapozgatni, szemben az e-könyvekkel. A brit Kiadók Szövetsége (Publishers Association) összefoglalója szerint a „print” a bevételek körülbelül 79 százalékát adta, míg a digitális eladások aránya alacsonyabb volt, bár évről évre nő.

A trend az elmúlt öt évben viszonylag stabil: a 2020-as pandémia éveiben az elektronikus és az audio könyvek rövid távon erőteljesen előretörtek, de a járvány csúcsidőszaka után visszaestek, míg a nyomtatott könyvek eladásai újra felpörögtek. Ugyanakkor a The Guardian és a Nielsen adatai alapján elmondható, hogy

a digitális könyvpiac évről évre bővül, és benne különösen az audio a nagy sláger.

Sally Rooney ír szerző Normális emberek című könyve jó példa: amiatt, hogy tévésorozat lett belőle, illetve pandémia idején az e-könyves formátum eladásai ugrásszerűen nőttek, de a nyomtatott változat még mindig domináns. A marxista és feminista Rooney egyébként a terrorszervezetté nyilvánított Palestine Action nevű csoport támogatása miatt nem utazhatott Nagy-Britanniába, hogy átvegye a 2025-ös, Intermezzo című művéért járó Sky Arts-díjat.

Közben a brit bestsellereket (például Richard Osman Csütörtöki nyomozóklub szériáját vagy Colleen Hoover könyveit) az Egyesült Királyságban tömegesen nyomtatják és adják el – a The Guardian és a Nielsen adatai szerint akár milliós példányszámban.

És hogy mire harapnak a brit olvasók? Tarol a jóindulattal szépirodalomba sorolt krimi és a romantikus-fantasy, azaz „romantasy” a fizikai könyvek piacán, az elektronikus könyvek között a romantikus, a nőket megcélzó könyvek, az ifjúsági és a tudományos-fantasztikus vagy fantasy művek. Ezeket az eladásokat különösen az úgynevezett BookTok-hullám hajtja – a TikTok közösségi platform ama szegmense, ahol könyvekről szóló rövid videókat lehet nézni.

Az olyan „old-school” műfajok, mint a költészet és irodalmi „sztenderd” próza inkább nyomtatott formában terjednek (legalábbis addig, amíg a Z-generáció fel nem kapja őket).

A könnyebb, tévésorozat-potenciállal rendelkező kommersz regények jól szerepelnek e-formátumban

– olvasható az Audience Agency, egy, a kulturális szervezetek ismertségének növelésére fókuszáló brit civil szervezet jelentésében.

A britek szeretnek memoárokat olvasni: akárhogy szidták és kezdtek megválni tőle gyorsan, Harry herceg botránykönyve, a Tartalék volt 2023 slágere: az első nap 400 ezer, az első héten 467 ezer fizikai példány fogyott belőle, az összes formátum eladásai pedig elérték a 750 ezret. Az utóbbi öt év másik zsáner-sikere Britney Spears memoárja volt 417 ezer példánnyal. Emellett politikusok, sportolók és más hírességek memoárjai tarolnak.

Spears könyve arra is példa, hogy sok külföldi, de első sorban angolul író szerző sikeres a briteknél.

A lefordított könyvek aránya alacsony, de ezt a plafont rendszeresen áttöri az eredetileg héberül író Yuval Noah Harari történész, Murakami Haruki, valamint a skandináv krimiírók is.

Érdekesség, hogy

a „nehéz” könyveket nem annyira kedvelő britek már az irodalmi Nobel-díj elnyerése előtt ismerték és olvashatták Krasznahorkai László néhány könyvét.

Szabó Magda, Szerb Antal, Márai Sándor és Esterházy Péter könyvei is megjelentek angolul és szűk körben ismertek.