Robert Fico szerint ez a döntés „rendkívüli károkat okoz” Szlovákiának, amely – Magyarországhoz hasonlóan – továbbra is nagymértékben függ az orosz energiahordozóktól. Mint mondta, éppen ezért adta feladatul Denisa Saková gazdasági miniszternek, valamint Juraj Blanár külügyi és Boris Susko igazságügyi miniszternek, hogy készítsenek részletes elemzést az unió ellen indítandó per lehetőségeiről.

A kormányfő emlékeztetett: Szlovákia nem szavazta meg az orosz energiáról való leválást, mert álláspontja szerint az uniós döntés sérti a szabályozást, és drasztikus energiaár-emelkedést okozhat 2028 után. „Mindent megteszünk azért, hogy elkerüljük a gáz és az olaj indokolatlan drágulását egy ideologikus döntés miatt” – fogalmazott.

Fico azt is hangsúlyozta: a perindításról szóló döntés nagyban függ attól, az Európai Bizottság teljesíti-e azokat a vállalásokat, amelyeket Szlovákia energiaellátásának biztosítására tett.

A következő kormányülésen egy másik, vitatott kérdés is napirendre kerül: az orosz banki vagyon befagyasztott összegének – mintegy 140 milliárd eurónak – felhasználása Ukrajna javára. Robert Fico szerint ennek jogi következményei beláthatatlanok lehetnek, és akár ahhoz is vezethetnek, hogy Oroszország uniós tulajdonokat kobozzon el válaszul. „Ezért kérem az Európai Bizottságot és minden érintettet, hogy maximális körültekintéssel járjanak el” – tette hozzá.

A szlovák kormányfő emellett üdvözölte több német politikus felvetését is, akik szerint az ukrajnai háború lezárulta után újra együtt kellene működni Oroszországgal az energetika területén. Robert Fico úgy fogalmazott: bár senki sem akar függőségbe kerülni, az egyik függőséget nem szabad egy másikkal felváltani.

A legnagyobb szlovák gázszolgáltató, az SPP idén átlagosan már csak a behozatal harmadát kapta Oroszországból. Az SPP-nek ugyanakkor hosszú távú szerződése van az orosz Gazprommal 2034-ig, ezért valamennyi orosz gáz továbbra is érkezik az országba. A fennmaradó kétharmad más forrásokból érkezett – például Németország felől, Csehországon keresztül, vagy a déli útvonalakon át. A Magyarország felől érkező gáz sem feltétlenül orosz eredetű: ahogy az SPP kereskedelmi igazgatója, Michal Ľalík megjegyezte, Magyarországnak vannak saját gázmezői, és Romániából is jelentős mennyiség érkezik.