A kétnapos Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködési Fórumra (APEC-csúcsra) teljesen árnyékot vetett a Donald Trump–Hszi Csin-ping-találkozó, amelyet a világ befektetői feszült figyelemmel kísértek. Az amerikai elnök diadalittasan jelentette be, hogy Kína újra megnyitja piacait az amerikai mezőgazdasági termékek, elsősorban a szójabab előtt, cserébe Washington csökkenti a Pekingre kivetett vámokat. Az Egyesült Államok a mesterséges intelligencia szempontjából kulcsfontosságú mikrochipek exportját is részben újra engedélyezte, míg Kína vállalta, hogy ritkaföldfém-exportját legalább egy évig nem korlátozza.
Donald Trump a közösségi oldalán győzelemként ünnepelte a megállapodást, és azt írta: „a gazdáink nagyon boldogok lesznek! Ideje nagyobb földeket venni és új traktorokat vásárolni”. A pekingi politikai vezetés ezzel szemben visszafogottabb hangot ütött meg: a kínai kereskedelmi minisztérium csak annyit közölt, hogy „a felek konszenzusra jutottak az agrárkereskedelem bővítésében”.
A mostani egyezség különösen fontos az amerikai középnyugati államok farmereinek, akik a tavaszi, kínai importstop óta súlyos veszteségeket szenvedtek.
Kína ugyanis májusban teljesen leállította a szójababvásárlást, és inkább Brazíliából, valamint Argentínából pótolta a hiányt. Ez politikailag is érzékenyen érintette Donald Trumpot, mivel az elnökválasztások szempontjából is nagyon fontos szövetségi államokat sújtott a probléma. A mostani alku értelmében Kína januárig 12 millió tonna szóját vásárol, később pedig évente 25 millió tonnára emelheti a mennyiséget.
A háttérben közben továbbra is zajlik a technológiai háború. Donald Trump homályosan fogalmazott a chipek exportjáról, és nem volt hajlandó részletezni, hogy Kína hozzáférhet-e az Nvidia legújabb Blackwell modelljéhez. Washington szeptember végén új exportkorlátozásokat vezetett be, amire válaszul Peking saját ritkaföldfém-kiviteli szabályait szigorította volna. Most mindkét fél egyéves moratóriumban állapodott meg.
Donald Trump a súlyos függőséget okozó fentanil csempészete elleni harcot is a tárgyalás részévé tette, és közölte, hogy Kína ígéretet tett a pusztító kábítószer összetevői exportjának visszaszorítására. Cserébe Washington tíz százalékkal, 47 százalékra ra csökkentette a kínai termékeket sújtó vámjait, és nem lépteti életbe a kilátásba helyezett százszázalékos különvámot.
A megállapodás pillanatnyi megkönnyebbülést hozott a világgazdaság számára, de egyes szakértők szerint nem oldja meg a két nagyhatalom alapvető ellentéteit. Kína exportja szeptemberben 8,3 százalékkal nőtt, így a pekingi vezetés úgy érzi, képes ellenállni az amerikai nyomásnak. Donald Trump viszont belpolitikai sikerre vágyik a félidős választások előtt.
A jelek szerint egyik fél sem tud döntő csapást mérni a másikra, de egyikük sem engedheti meg magának a totális kereskedelmi háborút, ezért több szakértő azt valószínűsíti, hogy a következő években évről évre újabb, rövid életű alku születik.
