Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.68
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Gázfáklya egy tengeri kőolaj- és földgáz-erőműben.Forrás: Getty Images/kampee patisena
Nyitókép: Getty Images/kampee patisena

Az amerikai szankciók után az indiai olajcégek újrapozicionálják orosz kapcsolataikat

„Be fogunk tartani minden szankciót” – közölte a legnagyobb indiai olajfinomító cég, a Indian Oil Corporation. A nyilatkozat mindössze pár nappal az után hangzott el, hogy Donald Trump szankciós listára tette a két legnagyobb orosz olajcéget.

Az után, hogy Donald Trump múlt héten szankciókat vezetett be a két vezető orosz olajcég, a Rosznyefty és a Lukoil ellen, India legnagyobb finomítója, az Indian Oil Corporation (IOC) közölte: betart minden, a nemzetközi közösség által elrendelt szankciót. Ugyanakkor a vállalat nem részletezte, hogy ez pontosan hogyan hat majd ki a jövőbeli indiai–orosz olajimportra. Az orosz nyersolaj az idei pénzügyi év első felében még a vállalat teljes importjának 21 százalékát adta.

Egyes ágazati megfigyelők szerint ez arra utalhat, hogy az indiai állami finomítók nem vásárolnak többé közvetlenül sem a Rosznyeftytől, sem a Lukoiltól, amelyek együtt Oroszország olajexportjának több mint kétharmadát adják.

India ugyanakkor egyelőre nem zárta be teljesen a kaput:

a szankciókkal nem érintett kereskedőkön keresztül némi orosz olaj továbbra is érkezhet, de jóval kisebb mennyiségben, mint az elmúlt három évben. Oroszország jelenleg is India legnagyobb olajszállítója, az idei évben a teljes import több mint 35 százalékát adta.

A magánkézben lévő Reliance Industries (RIL) – amely a beérkező orosz olaj mintegy felét importálta – már jelezte, hogy vizsgálja a szankciók jogi és kereskedelmi következményeit, és teljes mértékben alkalmazkodik majd az indiai kormány iránymutatásaihoz. Maga az indiai kabinet eddig nem adott ki hivatalos rendelkezést, de ágazati források szerint a Reliance hamarosan leállíthatja a Rosznyeftytől érkező olajszállítmányait.

A közvetlen orosz import ugyanis a másodlagos amerikai szankciók célkeresztjébe teheti a céget. Ezek nemcsak amerikai szereplőkre vonatkoznak, hanem minden olyan külföldi cégre is, amely kapcsolatban marad a szankcionált vállalatokkal. Emiatt az indiai állami finomítók – amelyek amúgy is főleg közvetítőkön keresztül vásároltak – most rendkívül óvatosan járnak el, és kivárnak.

India korábban is elkerülte az olyan országokból érkező olajat, amelyre amerikai szankciók vonatkoztak – példa a venezuelai és az iráni olaj. A mostani helyzetben az is mérlegelési szempont, hogy az indiai bankok és vállalatok nagymértékben függnek az amerikai dollárban jegyzett kereskedelemtől, a pénzpiacokhoz való hozzáféréstől és az amerikai technológiától.

Az orosz olajhoz való hozzáférés korlátozása így nemcsak geopolitikai, hanem pénzügyi kérdés is.

Az indiai kormány már korábban igyekezett diverzifikálni a beszerzéseket: nőtt a Közel-Keletről, Afrikából és Észak-Amerikából érkező nyersolaj aránya, most pedig ezek a törekvések felgyorsulhatnak.

Mindeközben Oroszországban még mindig abban bíznak, hogy India „nem válik le”. Igor Juskov, a moszkvai Pénzügyi Egyetem és a Nemzeti Energiabiztonsági Alap szakértője szerint India csupán „üzen az Egyesült Államoknak, hogy az olajpiac káoszba fulladhat, ha India kiszáll”. Ő arra figyelmeztetett: ha India és Kína visszafogja vásárlásait, az hamar ellátási hiányt okozna. A szakértő szerint Oroszország nélkül az OPEC nem tudná hétmillió hordóval emelni a napi kitermelést, legfeljebb a felével.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×