Infostart.hu
eur:
366.25
usd:
314
bux:
132633.84
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
Gázfáklya egy tengeri kőolaj- és földgáz-erőműben.Forrás: Getty Images/kampee patisena
Nyitókép: Getty Images/kampee patisena

Az amerikai szankciók után az indiai olajcégek újrapozicionálják orosz kapcsolataikat

„Be fogunk tartani minden szankciót” – közölte a legnagyobb indiai olajfinomító cég, a Indian Oil Corporation. A nyilatkozat mindössze pár nappal az után hangzott el, hogy Donald Trump szankciós listára tette a két legnagyobb orosz olajcéget.

Az után, hogy Donald Trump múlt héten szankciókat vezetett be a két vezető orosz olajcég, a Rosznyefty és a Lukoil ellen, India legnagyobb finomítója, az Indian Oil Corporation (IOC) közölte: betart minden, a nemzetközi közösség által elrendelt szankciót. Ugyanakkor a vállalat nem részletezte, hogy ez pontosan hogyan hat majd ki a jövőbeli indiai–orosz olajimportra. Az orosz nyersolaj az idei pénzügyi év első felében még a vállalat teljes importjának 21 százalékát adta.

Egyes ágazati megfigyelők szerint ez arra utalhat, hogy az indiai állami finomítók nem vásárolnak többé közvetlenül sem a Rosznyeftytől, sem a Lukoiltól, amelyek együtt Oroszország olajexportjának több mint kétharmadát adják.

India ugyanakkor egyelőre nem zárta be teljesen a kaput:

a szankciókkal nem érintett kereskedőkön keresztül némi orosz olaj továbbra is érkezhet, de jóval kisebb mennyiségben, mint az elmúlt három évben. Oroszország jelenleg is India legnagyobb olajszállítója, az idei évben a teljes import több mint 35 százalékát adta.

A magánkézben lévő Reliance Industries (RIL) – amely a beérkező orosz olaj mintegy felét importálta – már jelezte, hogy vizsgálja a szankciók jogi és kereskedelmi következményeit, és teljes mértékben alkalmazkodik majd az indiai kormány iránymutatásaihoz. Maga az indiai kabinet eddig nem adott ki hivatalos rendelkezést, de ágazati források szerint a Reliance hamarosan leállíthatja a Rosznyeftytől érkező olajszállítmányait.

A közvetlen orosz import ugyanis a másodlagos amerikai szankciók célkeresztjébe teheti a céget. Ezek nemcsak amerikai szereplőkre vonatkoznak, hanem minden olyan külföldi cégre is, amely kapcsolatban marad a szankcionált vállalatokkal. Emiatt az indiai állami finomítók – amelyek amúgy is főleg közvetítőkön keresztül vásároltak – most rendkívül óvatosan járnak el, és kivárnak.

India korábban is elkerülte az olyan országokból érkező olajat, amelyre amerikai szankciók vonatkoztak – példa a venezuelai és az iráni olaj. A mostani helyzetben az is mérlegelési szempont, hogy az indiai bankok és vállalatok nagymértékben függnek az amerikai dollárban jegyzett kereskedelemtől, a pénzpiacokhoz való hozzáféréstől és az amerikai technológiától.

Az orosz olajhoz való hozzáférés korlátozása így nemcsak geopolitikai, hanem pénzügyi kérdés is.

Az indiai kormány már korábban igyekezett diverzifikálni a beszerzéseket: nőtt a Közel-Keletről, Afrikából és Észak-Amerikából érkező nyersolaj aránya, most pedig ezek a törekvések felgyorsulhatnak.

Mindeközben Oroszországban még mindig abban bíznak, hogy India „nem válik le”. Igor Juskov, a moszkvai Pénzügyi Egyetem és a Nemzeti Energiabiztonsági Alap szakértője szerint India csupán „üzen az Egyesült Államoknak, hogy az olajpiac káoszba fulladhat, ha India kiszáll”. Ő arra figyelmeztetett: ha India és Kína visszafogja vásárlásait, az hamar ellátási hiányt okozna. A szakértő szerint Oroszország nélkül az OPEC nem tudná hétmillió hordóval emelni a napi kitermelést, legfeljebb a felével.

Címlapról ajánljuk
„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

Cseh Gergő Bendegúz az InfoRádióban elmondta, mi volt az egyik fő kikötés, amely elhangzott a Magyar Péterrel való egyeztetésen. A történész-levéltáros egyebek mellett beszélt arról, hogy kik jogosultak az akták megtekintésére, még hányan élhetnek az egykori ügynökök közül, továbbá arra is kitért, milyen feladataik lesznek még az októberre tervezett nyilvánosságra hozatalig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Masszív befizetéseket követelnek az EU-s kasszába, egyúttal újra gúzsba kötnék a közös költségvetést

Masszív befizetéseket követelnek az EU-s kasszába, egyúttal újra gúzsba kötnék a közös költségvetést

Egyre élesebben körvonalazódnak a pozíciók az Európai Unió hétéves költségvetése körül, ahol az Európai Parlament már mintegy 10 százalékos emelést vár el a Bizottságtól és a Tanácstól. A kérdés nemcsak az, hogy honnan teremtsék elő a többletforrásokat, hanem az is, hogy azokat milyen arányban fordítsák új prioritásokra, illetve a hagyományos politikák megőrzésére. A vita egyszerre szól pénzről, hatáskörökről és politikai súlypontokról, és a 27 tagállam közt sosem könnyű a konszenzusteremtés. Ebben az átalakuló rendszerben Magyarország számára is komoly lehetőségek nyílhatnak, de az még nem látszik, hogy az új kormány a nagyobb mozgástérrel járó reformokat támogatná, vagy a politikailag kevésbé kockázatos előre elkülönített források útjához ragaszkodna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×