Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Gázfáklya egy tengeri kőolaj- és földgáz-erőműben.Forrás: Getty Images/kampee patisena
Nyitókép: Getty Images/kampee patisena

Az amerikai szankciók után az indiai olajcégek újrapozicionálják orosz kapcsolataikat

„Be fogunk tartani minden szankciót” – közölte a legnagyobb indiai olajfinomító cég, a Indian Oil Corporation. A nyilatkozat mindössze pár nappal az után hangzott el, hogy Donald Trump szankciós listára tette a két legnagyobb orosz olajcéget.

Az után, hogy Donald Trump múlt héten szankciókat vezetett be a két vezető orosz olajcég, a Rosznyefty és a Lukoil ellen, India legnagyobb finomítója, az Indian Oil Corporation (IOC) közölte: betart minden, a nemzetközi közösség által elrendelt szankciót. Ugyanakkor a vállalat nem részletezte, hogy ez pontosan hogyan hat majd ki a jövőbeli indiai–orosz olajimportra. Az orosz nyersolaj az idei pénzügyi év első felében még a vállalat teljes importjának 21 százalékát adta.

Egyes ágazati megfigyelők szerint ez arra utalhat, hogy az indiai állami finomítók nem vásárolnak többé közvetlenül sem a Rosznyeftytől, sem a Lukoiltól, amelyek együtt Oroszország olajexportjának több mint kétharmadát adják.

India ugyanakkor egyelőre nem zárta be teljesen a kaput:

a szankciókkal nem érintett kereskedőkön keresztül némi orosz olaj továbbra is érkezhet, de jóval kisebb mennyiségben, mint az elmúlt három évben. Oroszország jelenleg is India legnagyobb olajszállítója, az idei évben a teljes import több mint 35 százalékát adta.

A magánkézben lévő Reliance Industries (RIL) – amely a beérkező orosz olaj mintegy felét importálta – már jelezte, hogy vizsgálja a szankciók jogi és kereskedelmi következményeit, és teljes mértékben alkalmazkodik majd az indiai kormány iránymutatásaihoz. Maga az indiai kabinet eddig nem adott ki hivatalos rendelkezést, de ágazati források szerint a Reliance hamarosan leállíthatja a Rosznyeftytől érkező olajszállítmányait.

A közvetlen orosz import ugyanis a másodlagos amerikai szankciók célkeresztjébe teheti a céget. Ezek nemcsak amerikai szereplőkre vonatkoznak, hanem minden olyan külföldi cégre is, amely kapcsolatban marad a szankcionált vállalatokkal. Emiatt az indiai állami finomítók – amelyek amúgy is főleg közvetítőkön keresztül vásároltak – most rendkívül óvatosan járnak el, és kivárnak.

India korábban is elkerülte az olyan országokból érkező olajat, amelyre amerikai szankciók vonatkoztak – példa a venezuelai és az iráni olaj. A mostani helyzetben az is mérlegelési szempont, hogy az indiai bankok és vállalatok nagymértékben függnek az amerikai dollárban jegyzett kereskedelemtől, a pénzpiacokhoz való hozzáféréstől és az amerikai technológiától.

Az orosz olajhoz való hozzáférés korlátozása így nemcsak geopolitikai, hanem pénzügyi kérdés is.

Az indiai kormány már korábban igyekezett diverzifikálni a beszerzéseket: nőtt a Közel-Keletről, Afrikából és Észak-Amerikából érkező nyersolaj aránya, most pedig ezek a törekvések felgyorsulhatnak.

Mindeközben Oroszországban még mindig abban bíznak, hogy India „nem válik le”. Igor Juskov, a moszkvai Pénzügyi Egyetem és a Nemzeti Energiabiztonsági Alap szakértője szerint India csupán „üzen az Egyesült Államoknak, hogy az olajpiac káoszba fulladhat, ha India kiszáll”. Ő arra figyelmeztetett: ha India és Kína visszafogja vásárlásait, az hamar ellátási hiányt okozna. A szakértő szerint Oroszország nélkül az OPEC nem tudná hétmillió hordóval emelni a napi kitermelést, legfeljebb a felével.

Címlapról ajánljuk
Már kimutatható, hogy az újabb generációk képességeit rontották az okoseszközök

Már kimutatható, hogy az újabb generációk képességeit rontották az okoseszközök

Most első alkalommal fordulhat elő, hogy egy fiatal generáció bizonyos képességekben rosszabbul teljesít, mint a szülei korosztálya – mondta Pöltl Ákos. A Semmelweis Egészségfejlesztési Központ digitális gyermekvédelmi szakértője a Kék Bolygó podcastban arról beszélt, hogyan befolyásolhatja a túlzott okostelefon-használat a gyerekek idegrendszeri fejlődését, figyelmét és tanulási képességeit.

Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Donald Trump többször is felvetette Grönland megszerzésének lehetőségét, ami jelentősen felgyorsította az Európai Unió Északi-sarkvidéki szerepvállalását. A transzatlanti feszültségekre válaszul Brüsszel erősítette együttműködését Norvégiával és Izlanddal. A térségben ezalatt Oroszország és Kína is igyekszik növelni befolyását. Németh Viktóriát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatóját kérdezte az InfoRádió.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×