„Ukrajna nem nyerheti meg a háborút, béketárgyalásokat kell folytatnia” – ez nem az a vélemény volt, amit Kijev és szövetségesei hallani akartak. Lehet, hogy Donald Trump a hétvégén újra leteremtette Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt, és azt mondta, hogy ha nem tárgyal, az oroszok megsemmisítik.

Az amerikai elnökről ismert, hogy a keménykedés és véleménye módosítása a tárgyalási taktikája része. Most viszont a nyugati szövetség egyik legmagasabb rangú tisztje mondott hasonlót.

David Richards, azaz Lord Richards, a brit hadsereg nyugalmazott vezérkari főnöke, jelenleg tábornagya, több misszió, köztük 2006-tól 2007-ig az afganisztáni NATO-vezetésű erő parancsnoka és a korábbi, Sierra Leone-i brit béketeremtő művelet vezetője volt.

Az Independent című lap egyórás podcastjában most világossá tette: Ukrajna csak akkor nyerhetné meg a háborút, ha

a NATO beavatkozna az oldalán.

Olyan azonban nem lesz, hogy a mostani, „egyfajta hibrid háború” helyett nyugati csapatok „egy teljesen más, éles háborúban” csatázzanak az oroszokkal „és nagy számban haljanak meg a katonáink” – fejtette ki.

„Nem tudnának az ukránok nyerni a megfelelő forrásokkal?” – szólt egy kérdés. „Nem, mert nincs elég emberük” – válaszolta.

Ukrajna csak nyugati katonákkal az oldalán tudna győzni, de „nem fogunk velük tartani, mert Ukrajna nem egzisztenciális kérdés nekünk. Az oroszoknak viszont az” – tette hozzá.

„Annak ellenére, hogy vonzó, amit elértek, és hogy őszintén szimpatizálunk velük, én még mindig annak az iskolának vagyok a híve, hogy ez számunkra nem létérdek. (...) A legjobb, amit Ukrajna tehet, az az, hogy döntetlent ér el” – tette hozzá. „Bátorítottuk a harcra, de nem adtuk meg neki az eszközöket, amivel elérheti a győzelmet” – mondta még.

A tábornagy még arra is utalt:

képmutatás nem figyelni az oroszok érveire,

amikor az USA sem engedné, hogy Kína hídfőállást építsen ki Mexikóban. Továbbá: a Nyugathoz akartak közeledni a '90-es években, „de nem válaszoltunk a kérésükre”.

Lord Richards korábban egy kelet-timori missziót is vezetett, és ellenezte a brit részvételt az Irak elleni 2003-as, teljes körű invázióban. Az egyik érv egy kétséges információkat tartalmazó hírszerzési akta volt. „Ne izguljon, találunk valami indokot benne” – mondta neki egy tiszt, amikor megkérdőjelezte a művelet jogszerűségét – emlékezett vissza.

A Sierra Leone-i polgárháborút megfékező fellépésére visszaemlékezve érdekes dolgot árult el: a borzalmakról tudósító médiát felhasználva érte el, hogy otthon a politikusok mögé álljanak, és engedjék neki a polgári lakosság védelmét.

„Az ENSZ egy ideig fel sem fogta, hogy a törvényes kormány és a lakosok védelme volt a dolga” – tette hozzá.