Infostart.hu
eur:
365.65
usd:
325.64
bux:
0
2026. október 7. szerda Amália
Donald Trump amerikai elnök beszédet mond az Egyesült Államok haderőinek szolgálatában elesett katonák tiszteletére tartott Emlékezet Napján az arlingtoni Nemzeti Temetőben, 2025. május 26-án. Az Emlékezet Napja (Memorial Day) az Egyesült Államok szolgálatában életüket vesztett katonák emléknapja, nemzeti ünnep, amit minden év májusának utolsó hétfőjén tartanak.
Nyitókép: MTI/AP/Jacquelyn Martin

Donald Trumpot többször is megtámogatta a Legfelsőbb Bíróság

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága az elmúlt hónapokban sorra hoz gyors, úgynevezett vészhelyzeti döntéseket Donald Trump elnök politikai rendeletei ügyében. Az intézmény konzervatív többsége 23 ügyből 21-ben az elnök mellett állt ki, a bírálók szerint tovább tágítva a végrehajtó hatalom kereteit, illetve megkerülve a Kongresszust.

Az amerikai Legfelsőbb Bíróság úgynevezett vészhelyzeti határozatait eredetileg átmeneti intézkedéseknek szánták. Rövid, magyarázat nélküli döntések ezek, arra az időszakra, amíg a rendes eljárás le nem zajlik. Mostanra azonban ezek a döntések kezdenek egyre inkább tartós jogi irányelvekké válni. Jogi szakértők szerint egyes ideiglenes állásfoglalásokra precedensként hivatkoznak, amivel azok a jogrend részévé válnak.

Példa erre, hogy a testület a múlt héten engedélyezte Donald Trump számára négymilliárd dollárnyi külföldi segély visszatartását, annak ellenére, hogy egy szövetségi bíró ezt alkotmányellenesnek mondta ki.

A liberális bírák – köztük Elena Kagan és Ketanji Brown Jackson – ismételten figyelmeztettek: a bíróság nem teremthet „új jogot” az árnyékdöntések révén. Ketanji Brown Jackson a döntések kiszámíthatatlanságát egy képregénybeli játékhoz hasonlította, amelyben nincsenek fix szabályok – egyetlen kivétellel: „ez az adminisztráció mindig nyer”.

Donald Trump számára azonban ezek az ítéletek azonnali előnyt jelentenek. A bíróság engedélyezte például több ezer szövetségi alkalmazott elbocsátását, a demokraták által irányított ügynökségi vezetők eltávolítását, sőt a migránsok kiutasítását is olyan országokba, amelyekhez nincs közük.

Az ellenzők szerint ez olyan változásokat indít el, amelyeket később szinte lehetetlen visszafordítani.

Amy Coney Barrett konzervatív bírónőt, akit Donald Trump nevezett ki 2020-ban, megkérdezték arról: mi lesz, ha akadály nélkül ráütik a pecsétet az elnöki rendeletekre. Amy Coney Barrett erre azt a választ adta, hogy az elnököt is gyengítheti, ha valamely rendelete jogszerű, de a bíróság blokkolás alatt tartja.

Jogtudósok arra is felhívják a figyelmet, hogy a konzervatív többség egyre inkább a „unitárius végrehajtó” elmélethez közelít, vagyis ahhoz a felfogáshoz, amely az egész kormányzati hatalmat az elnök kezében összpontosítja. Ez pedig az Egyesült Államok hatalmi egyensúlyát változtathatja meg.

Az amerikai kormányzatot több, mint 300-szor perelték be, de csak az esetek kis többségében vállalta, hogy bíróság elé viszi az ügyet.

A Legfelsőbb Bíróság most kezdődő kilenc hónapos ülésszakában a rendes ügyek tárgyalása is folytatódik majd, de a gyakorlat azt mutatja: Donald Trump számára a leggyorsabb és legbiztosabb támogatást továbbra is az úgynevezett vészhelyzeti döntések hozzák.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol Demkó Attila: Oroszország eddig kesztyűs kézzel bánt Magyarországgal (Puskás Zsuzsa)">

Magyarország eddig nem volt terepe az orosz hibrid hadviselésnek, a magyar külpolitika változásával, ebben is történhet változás – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője.
Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Megreccsent az ukránok harci kedve, Putyin célkeresztjébe került Európa - Híreink az ukrán frontról szerdán

Csökkent az ukránok harci kedve: már csak a lakosság 62%-a hajlandó a végsőkig harcolni az oroszok ellen, ami persze még mindig a többség - derül ki egy friss kutatásból. A napokban több szakértő, vezető is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország fokozni fogja a hibrid támadásokat Európa ellen, tegnap egy ukrán szakértő arról beszélt, hogy akár Narva városát is megszállhatják az oroszok. Hajnalban súlyos rakétacsapás érte Kijevet, Ukrajna fővárosát. A donyecki fronton a helyzet hetek óta szinte változatlan: Zaporizzsjában és Harkivben vettek át pár kisebb falut az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×