Infostart.hu
eur:
366.95
usd:
327.46
bux:
142251.07
2026. október 26. hétfő Dömötör
Jan Lipavsky cseh külügyminiszter Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2024. április 26-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

A cseh lőszer-kezdeményezés ötszörösével csökkentette az orosz tüzérségi fölényt

Csehország vezetésével már 15 ország csatlakozott ahhoz a nemzetközi lőszerkezdeményezéshez, amely Ukrajnát támogatja az orosz agresszióval szemben. Jan Lipavský külügyminiszter szerint a program jelentősen csökkentette az orosz tüzérségi fölényt, és stratégiai fontosságú az ukrán frontvonalak megtartásában. A kezdeményezés leállítása szerinte ajándék lenne Putyinnak, és veszélyeztetné Európa biztonságát.

A Prága által indított, Ukrajnát támogató lőszer-kezdeményezéshez Csehország mellett jelenleg további 15 ország csatlakozott – jelentette ki Jan Lipavský külügyminiszter a külföldön szolgáló cseh nagykövetek értekezletének megnyitóján. A külügyminiszter hangsúlyozta, Csehország már most is a NATO által elfogadott, a GDP 1,5 százalékát kitevő védelmi kiadások túlnyomó részét honvédelemre fordítja, idén nagyjából 1,3 százalékot. Megismételte: a lőszer-kezdeményezésnek köszönhetően Ukrajna tavaly 1,5 millió darab nagykaliberű lőszert kapott, idén pedig már több mint egymilliót. A cél, hogy az év végéig 1,8 millió töltényt szállítsanak.

„A lőszer-kezdeményezéssel sikerült ötszörösével csökkenteni az orosz tüzérségi fölényt a harctéren, és hozzájárultunk az ukrán frontvonalak megtartásához” – mondta a miniszter, aki ezt stratégiai mesterműnek nevezte. Megítélése szerint a kezdeményezés esetleges leállítása valódi ajándék lenne Vlagyimir Putyinnak. „Azok, akik erről beszélnek, Európa biztonságával hazardíroznak” – tette hozzá Lipavský, aki Csehország számára a legnagyobb és legközvetlenebb fenyegetésnek nevezte Oroszországot.

A miniszter emlékeztetett, hogy az utóbbi években felerősödtek a cseh kritikus infrastruktúra elleni kibertámadások, és egész Európában megszaporodtak a gyújtogatások és szabotázsakciók. „Moszkva újra akarja rajzolni Európa térképét, és új befolyási övezeteket akar kijelölni” – fogalmazott a tárcavezető. Szavai szerint Oroszországot csak gazdasági nyomással és Ukrajna maximális támogatásával lehet rákényszeríteni arra, hogy letegye a fegyvert és tárgyalásokat kezdjen Kijevvel.

Arról is szólt, hogy Ukrajna márciusban beleegyezett a feltétel nélküli tűzszünetbe, de Vlagyimir Putyin folytatta agresszióját. A háború leállításával kapcsolatban jelenleg némi reményt Donald Trump amerikai elnök béketörekvéseiben lát. „Kulcsfontosságú lesz az Egyesült Államok részvétele” – mondta Lipavský, hozzátéve, hogy a területi kérdéseket kizárólag Ukrajnának és Oroszországnak kell rendeznie. Az orosz elnöknek azonban mielőtt tárgyalóasztalhoz kell ülnie. Európa feladatának pedig azt tartja, hogy a biztonsági kötelezettségvállalások mellett párhuzamosan újabb szankciókon dolgozzon arra az esetre, ha a Kreml nem hajlandó a megállapodásra.

A cseh diplomácia vezetője támogatását fejezte ki Ukrajna európai uniós tagsága és euroatlanti integrációja mellett, amint a feltételek teljesülnek, és a helyzet lehetővé teszi.

„Ukrajna megsemmisítésének terve csak a kezdete az orosz ambícióknak Európában, de nem a vége.

Függetlenül attól, mikor és milyen körülmények között ér véget a háború, a putyinizmus marad Európa biztonságának fő fenyegetése” – jelentette ki Ján Lipavský, és arra is figyelmeztetett, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni Kína szerepét az ukrajnai háborúban. A cseh külügyminiszter véleménye szerint az orosz hadiipar széleskörű támogatásával, a szankciók kijátszásának segítésével és a kettős felhasználású technológiák átadásával Peking kulcsfontosságú tényezővé válik az agresszió fenntartásában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bódis Gábor: Szerbiában a következő 72 óra lesz a legfontosabb, főleg a maffia és a titkosszolgálat miatt

Bódis Gábor: Szerbiában a következő 72 óra lesz a legfontosabb, főleg a maffia és a titkosszolgálat miatt

Hatalomváltás lesz Szerbiában, miután az Egyetemista Lista legyőzte Aleksandar Vucic választási szövetségét, pártját. Az új kormányra nehéz feladatok várnak, többek között az, hogy a titkosszolgálatot megtisztítsa a szervezetbe beépült maffiatagoktól – mondta az InfoRádióban Bódis Gábor Balkán-szakértő, részletezve, kik a választáson nyertes erők és hogy milyen viszonyban van és lehet később Szerbia az EU-val és Magyarországgal.
A horvát jegybank alelnöke az euróbevezetésről: „Magyarország már nyitott ajtón kopogtat, de így is hosszú lesz az út”

A horvát jegybank alelnöke az euróbevezetésről: „Magyarország már nyitott ajtón kopogtat, de így is hosszú lesz az út”

Horvátország számára jó döntés volt az euró bevezetése, mivel alacsonyabb kamatokat, kockázatokat és nagyobb stabilitást hozott az országba - mondja Michael Faulend, a Horvát Nemzeti Bank alelnöke, aki a Portfolio Back to Europe konferenciáján adott interjút. A folyamat ugyanakkor még viszonylagos gördülékenysége ellenére is nagyjából hat évig tartott, közben pedig az euróövezeti adósságválság keserű tapasztalatai, valamint különböző világgazdasági sokkok is nehezítették a felkészülést. A horvát jegybank alelnöke az interjúban arról is beszélt, hogy Magyarországnak nem egyszerűen a gyors felkészülésre kell koncentrálnia, hanem arra, hogy egyszerre csökkentse a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságokat, strukturálja jól a folyamatokat, és erős koordinációt teremtsen a jegybank, a pénzügyminisztérium, a kormány, valamint az európai intézmények között. A horvát jegybankár szerint az euróbevezetés célja erős gazdaságpolitikai horgony lehet, de csak akkor, ha a döntéshozók valóban készek fegyelmezett költségvetési és strukturális politikát folytatni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×