Infostart.hu
eur:
364.53
usd:
311.24
bux:
134671.25
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
háborús bűntett, katonák, gépkarabély géppuska // A salvadoran soldiers hand holding an M16 rifle.
Nyitókép: Natnan Srisuwan/Getty Images

Fordulat: Csehország kész lenne katonákat küldeni Ukrajnába – ezekkel a feltételekkel

„Ha a háborúban sikerülne fegyverszünetet elérni, és a nyugati államok közösen döntést hoznának egy békefenntartó misszióról, Csehország is hajlandó lenne katonákat küldeni Ukrajnába” – jelentette ki Jana Černochová cseh védelmi miniszter. Petr Pavel köztársasági elnök pedig úgy nyilatkozott: egy háborút lezáró megállapodás érdekében Ukrajnának valószínűleg területeket kellene feladnia. Bár ez sértené a nemzetközi jogot, az elnök ideiglenes megoldásként tekintene rá.

A cseh védelmi tárca vezetője kedden a Seznam Zprávy weboldalnak adott interjújában még úgy nyilatkozott, hogy ha fegyverszünet jönne létre Ukrajnában, Csehország a Nyugat által Kijevnek nyújtott biztonsági garanciák keretében nem küldene katonákat Ukrajnába. Csütörtökön viszont már úgy fogalmazott, hogy Csehország egy esetleges fegyverszünet után kész lenne tárgyalni katonák bevetéséről, ha nem fenyegetné őket közvetlen életveszély. Hangsúlyozta azonban azt is, hogy jelenleg korai lenne végleges kijelentéseket tenni, mivel eddig sem Kijev, sem a szövetséges országok nem kértek hasonlót, és a katonák közvetlen bevetése a konfliktus eszkalációjához vezethetne.

Jana Černochová emlékeztetett arra is, hogy Csehország eddig elsősorban fegyverekkel, kiképzési programokkal, logisztikai támogatással és humanitárius segítséggel segítette Ukrajnát, és a jövőben is hasonló szerepvállalásra számítanak.

A vita előzménye Petr Pavel államfő nyilatkozata volt, aki egy interjúban kijelentette: Csehországnak természetes módon részt kellene vállalnia az esetleges ukrajnai békefenntartásban, hiszen az ország a háború kitörése óta aktívan támogatja Kijevet. Pavel ugyanakkor a békefolyamat tartalmáról is nyíltan beszélt: szerinte egy háborút lezáró megállapodás érdekében Ukrajnának valószínűleg területeket kellene feladnia. Bár ez sértené a nemzetközi jogot, az elnök ideiglenes megoldásként tekintene rá, amely a jelenlegi harctéri realitásokat tükrözné.

„Szándékosan beszélek ideiglenes megállapodásról, mert semmiféle egyezségnek nem szabadna jogilag elismernie Oroszország területi szerzeményeit. Az ENSZ alapokmányában lefektetett területi integritás elvéhez továbbra is ragaszkodnunk kell” – hangsúlyozta Petr Pavel. Úgy vélte, a területfeladás a kisebbik rosszat jelentené a háború folytatásával szemben, amely újabb emberéleteket és hatalmas anyagi károkat okozna. Egyúttal figyelmeztetett: az ukrajnai béke feltételeinek kidolgozása kizárólag Ukrajna és Oroszország jogköre, más államoknak nem szabad beleszólniuk abba, milyen területekről mondjon le vagy melyeket tartson meg Kijev.

A cseh elnök a nyugati szankciópolitikát is bírálta. Véleménye szerint a háború elején sokkal erősebb és határozottabb intézkedésekre lett volna szükség Oroszország ellen, mert ez elősegíthette volna Ukrajna hatékonyabb védelmét, és csökkenthette volna az emberi és anyagi veszteségeket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

„Lesz egy fontos alapelv” – részleteket árult el az ügynökakták feloldásáról a levéltár főigazgatója

Cseh Gergő Bendegúz az InfoRádióban elmondta, mi volt az egyik fő kikötés, amely elhangzott a Magyar Péterrel való egyeztetésen. A történész-levéltáros egyebek mellett beszélt arról, hogy kik jogosultak az akták megtekintésére, még hányan élhetnek az egykori ügynökök közül, továbbá arra is kitért, milyen feladataik lesznek még az októberre tervezett nyilvánosságra hozatalig.
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan közzéteszi idei harmadik kamatdöntését az Európai Központi Bank (EKB), amelyet az iráni háború nyomán kibontakozó energiaválság miatt egy kifejezetten bizonytalan környezetben kellett hoznia. Bár a döntés maga a piacok szerint nem lesz meglepetés (a piacok nagyjából 90 százalék esélyt adnak a kamatszint tartására), azt azonban kiemelt figyelemmel követik a befektetők, hogy milyen hangnemben értékeli Christine Lagarde jegybankelnök az energiaválság gazdasági hatásait és a ma megjelent makroadatokat. Mivel az energiasokk növekedési és inflációs számszerű hatásai várhatóan csak a nyári hónapokban jelentkeznek majd, a mai sajtótájékoztató tétje a jegybanki narratíva és a 2022-es párhuzamok megalapozottsága lesz. Az eseményről szokás szerint ebben a cikkben élőben tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×