Infostart.hu
eur:
381.67
usd:
327.5
bux:
109360.98
2025. december 5. péntek Vilma
Donald Trump amerikai elnök nagykövetjelöltekkel találkozik a washingtoni Fehér Házban 2025. március 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Shawn Thew

Donald Trump japán alkuja Európában is reményt keltett

Két újabb, az amerikai ipart védő vámalkut jelentett be Donald Trump. Ezek közül az európai piacokra is kihat a Japánnal kötött megállapodás, aminek nyomán Amerika ugyan megvámolja, de a tervezettnél kevésbé, a japán autóimportot.

Az amerikai–japán kereskedelmi megállapodás hírére kilőttek az ázsiai és európai részvénypiacok, a japán autógyártók papírjainak árfolyamai pedig szinte robbantak Tokióban. A Toyota-részvények például több mint 15 százalékot ugrottak, a Honda pedig 12 százalékos pluszban zárt, miután Donald Trump elnök bejelentette: vámalkut kötött egyik legnagyobb kereskedelmi partnerével, Japánnal.

Az egyezmény értelmében augusztus elsejétől a japán autókra és alkatrészekre kivetett amerikai vám 25 százalékról 15 százalékra csökken. Cserébe Japán 550 milliárd dollár értékű befektetési és hitelprogramot indít el az Egyesült Államokban. Donald Trump azt is elérte – amin sokan ironizáltak –, hogy Japán több rizst vásárol majd Amerikától.

Tokió szoros ázsiai szövetségese Washingtonnak, és így megdöbbenve fogadta, hogy 25 százalékos vámmal fenyegették, de most a kisebbik rossz történik vele. A japán autóipar jelenleg az Amerikába irányuló teljes japán export több mint egynegyedét adja, és Donald Trump elnök korábban gyakran bírálta a két ország közötti kereskedelmi egyensúlyhiányt, azt állítva, hogy Japán „millió és millió autót ad el nekünk, de nem engedi be a mi kocsijainkat”.

Donald Trump az éjszaka jelentette be az alkut közösségi oldalán, és azt „minden idők legnagyobb kereskedelmi megállapodásának” nevezte.

A hatás nem maradt el: a Nikkei 225-ös tőzsdeindex 3,9 százalékot emelkedett, ezzel egyéves csúcsra került. A japán állampapírok piaca viszont kevésbé ünnepelt: a 10 éves államkötvény hozama 1,58 százalékra ugrott – ilyen magasan legutóbb 2008-ban járt. Ez a lépés megnyithatja az utat a japán jegybank további kamatemelései előtt, amit több elemző is valószínűsít.

Mindennek pedig politikai következményei is lehetnek: a japán sajtó szerint a kisebbségi kormányt vezető Isiba Sigeru miniszterelnök a hét végi felsőházi választási vereség után a lemondását fontolgatja. Ezt a kormányfő szerdán hevesen cáfolta. Az igazán nagy csapás számára az volt, hogy a konzervatív pártkoalíciójától szavazatokat elvonva előretört a jobboldali-populista Szanszeito párt, amely 1-ről 14-re növelte mandátumai számát.

A japán vámalku globális hatása sem maradt el: Londonban a FTSE-index rekordot döntött és fél százalékot erősödött, a német DAX és a francia CAC 1 és 1,5 százalékot emelkedett délelőtt. Az európai autógyártók részvényei pedig közel 3,5 százalékkal drágultak. A bizakodás részben annak köszönhető, hogy az uniós államok is remélik, sikerül elkerülniük a Donald Trump által kilátásba helyezett 30 százalékos vámokat. Eközben a Fülöp-szigetek számára bizonyos szintű eredmény, hogy 20 százalék helyett 19 százalékos vámot alkudott ki az amerikai elnökkel, ami kevesebb, mint a régiós versenytárs Vietnámé.

Japán ugyan magasabb vámot vállalt, mint például a japán tervezésű kocsikat is gyártó brit autóiparra érvényes 10 százalékos kulcs, de Isiba Sigeru kormányfő szerint ez még mindig a legalacsonyabb szint azon országok között, amelyeknek kereskedelmi többlete van az USA-val szemben. Tokióban emellett úgy csomagolták be a hírt: a megállapodás nem áldozza fel a japán mezőgazdaság érdekeit, annak ellenére, hogy „emelkedhet” az amerikai rizs importja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.05. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
Amerika magára hagyhatja Európát, Trump hamarosan találkozhat Putyinnal – Háborús híreink pénteken

Amerika magára hagyhatja Európát, Trump hamarosan találkozhat Putyinnal – Háborús híreink pénteken

A Reutershez jutott információk szerint az amerikai védelmi minisztérium tisztségviselői azt mondták diplomaták társaságában, hogy Washington szeretné, ha Európa 2027-ig átvenné a NATO hagyományos védelmi képességeinek nagy részét, a hírszerzéstől a rakétákig. Jurij Usakov, az orosz elnök segédtisztje szerint reális esély van arra, hogy a két vezető politikus hamarosan találkozik egymással – közölte a TASzSz. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×