A japán, az amerikai és kínai sajtóban is megjelent hírek szerint Pekingben azt fontolgatják, hogy meghívják Donald Trumpot a szeptember 3-i katonai díszszemlére, amelyet a második világháború befejezésének 80. évfordulója alkalmából rendeznek meg a Mennyei béke terén (azaz a Tienanmen téren). Ez pedig azzal járna, hogy az amerikai elnök személyesen is találkozna kínai kollégájával, Hszi Csin-pinggel, első ízben azóta, hogy ismét hivatalba lépett.

A Kyodo japán hírügynökség által közölt hírt – amelyben „kínai kormányforrásokra” utalt – egyelőre nem erősítették meg hivatalosan Pekingben. Mao Ning kínai külügyi szóvivő hétfőn újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: „nincs megosztható információja” a meghívásról – ami se nem megerősítés, se nem cáfolat.

Diplomáciai források szerint az Egyesült Államok szintén szeptemberben vendégül látná a kínai elnököt. Hszi ekkor amúgy is New Yorkban lehet, az ENSZ közgyűlésének 80. ülésszakán (ami viszont nem számít amerikai látogatásnak). Ugyanakkor, ha ellátogatna Trumphoz az Ovális Irodába, az komoly fejlemény lenne. Pekingben azonban emlékeznek a botrányos, februári Trump–Zelenszkij találkozóra, és igyekeznek elkerülni bármit, ami a kínai kultúrában különösen kínos „arcvesztéshez” vezethetne. Ezért valószínűbbnek tűnik, hogy Li Csiang kínai miniszterelnök képviseli majd Kínát az ENSZ-közgyűlésben, azaz Hszi ott sem lesz jelen.

Kommentátorok szerint a kínai vezetés abban reménykedhet, hogy a súlyos vámháborút folytató két nagyhatalom közötti első csúcsra kínai földön kerülhet sor, ahol a médiakontroll révén képesek lesznek pozitív hangulatú találkozó képét kelteni.

Mindeközben Vlagyimir Putyin orosz elnök már bizonyosan ott lesz a pekingi parádén, ami Trump számára jelenthet fejfájást: az orosz elnök miatt más nyugati vezetők várhatóan távol maradnak, és Washingtonban is vitákat válthat ki, ha Trump igent mond – amennyiben végül meghívót kap. Továbbá lehet, hogy Oroszországban is nemtetszést okozhatna azzal, hogy Kínába elmegy, míg a moszkvai győzelmi napi ünnepségen nem volt ott.

Az amerikai elnök esetleges szeptemberi kínai útja viszont fontos lenne a világ két vezető gazdasága közötti kereskedelmi feszültség enyhítése szempontjából. Az amerikai delegációban üzleti vezetők is helyet kapnának, hogy Washington ezzel is demonstrálja: a Trump által kedvelt nagy alkura törekszik. A Trump-kormányzat emellett azt reméli, hogy Kína közvetítő szerepet vállalhatna az észak-koreai atomprogramról való tárgyalások felújításában – aminek különös jelentőséget ad, hogy az izraeli és amerikai bombázások nyomán Irán felfüggeszti az együttműködést az ENSZ atomenergia-ügynökségével.

Trump korábban többször hangoztatta: kiváló a viszonya Hszi Csin-pinggel, de a kínai vezetés most óvatos. Lehet, hogy a meghívás lebegetése az a gesztus, amire jelenleg mindkét fél képes, és amivel jelezni kívánják, hogy nem akarják elrontani a viszonyukat.