A hétvégi orosz támadások – több mint 530 harci eszköz bevetésével – Ukrajna szinte teljes területét érintették, köztük a ritkábban célba vett nyugati régiókat is. Az ukrán légierő szerint az oroszok által indított szerkezetek jelentős része nem halált okozó, hanem

zavarásra tervezett drón

volt, hogy velük terheljék túl az ukrán légvédelmet.

Ukrán jelentések szerint ugyan az eszközök 90 százalékát sikerült megsemmisíteni vagy elektronikusan megzavarni, de a rakéták egyharmada így is célba ért – köztük hat ballisztikus rakéta. A rakéták elleni védekezésben az ukránok harci gépeket is bevetnek. Egyik F-16-os gépük hét támadóeszköz lelövése után zuhant le, a fiatal pilóta életét vesztette.

Tudósítók megjegyzik: jelenleg az amerikai tervezésű Patriot légvédelmi rendszerek biztosítják az egyetlen megbízható védelmet a ballisztikus rakéták ellen. Donald Trump amerikai elnök a múlt héten jelezte: nyitott arra, hogy további Patriotokat biztosítson Ukrajnának – bár nem világos, hogy teljes rendszerekről vagy csak a rakétáikról lenne szó.

Akadás

Közben folytatódik az orosz szárazföldi offenzíva, de úgy tűnik, elakadt – állítják brit és amerikai katonai elemzők.

Az orosz hadsereg májusban még gyorsabban haladt, mint hónapok óta bármikor – átlagban napi 14 négyzetkilométert foglaltak el –, a hadjárat lendülete viszont megtört.

Az elemzők szerint Moszkva túl sok fronton próbál egyszerre áttörni – ezek a Szumi, Harkiv, Dnyipropetrovszk, Donyeck régiók –, és így elaprózza erejét. A fontosabb célpontok, mint Pokrovszk, Kosztyantinyivka és Kramatorszk, még mindig ukrán kézen vannak.

Utóbbi – 2014-ben egy ideig a Moszkva-párti lázadók kezén volt, majd visszavették az ukránok. Most további 100 ezer emberre lenne szükség az elfoglalásához – állította a brit The Telegraph által idézett, név nélkül nyilatkozó ukrán tiszt. Angelica Evans, az amerikai Háborúkutató Intézet (ISW) Oroszország-elemzője szerint az oroszok Szumiban teljesen elakadtak, máshol pedig nem tudnak látványos előretörést felmutatni – részben azért, mert több frontvonalon is többezer, rosszul képzett katonát vetnek be.

Az orosz hadsereg ugyan elfoglalt egy lítiumlelőhelyet Donyeck nyugati részén, Sevcsenko faluban – ez Kijev hosszú távú gazdasági kilátásait is érinti, mivel Ukrajna egyik legnagyobb lítiumtartaléka található itt –, ugyanakkor Moszkvának továbbra sem sikerült elérnie jelentős stratégiai áttörést. Ahogy Michael Clarke, brit biztonságpolitikai elemző fogalmazott,

„a kis falvak elfoglalását is úgy ünneplik, mint a Vörös hadsereg világháborús győzelmeit – miközben ezeknek nincs valódi jelentőségük.”

Nick Reynolds, a brit katonai elemző műhely, az Egyesült Királyi Szolgálatok Intézet (RUSI) úgynevezett harcmező-szakértője szerint az oroszok helyzetét komplikálja, hogy milyen veszteségeket szenvednek, nemcsak az állomány, de a haditechnika terén is. „Nem tudják fenntartani a nyomást, mert kevés a kijavítható fegyverük, különösen a tűzérségi üteg és a páncélozott jármű” – mondta.

Mégis, az úgynevezett „operatív győzelmi elmélet” vezeti őket, és a céljuk az ukrán fegyveres erők „rendszerszintű összeomlásának” elérése. Ezt folyamatosan fenntartott, intenzív nyomással és nem jelentős áttöréssel próbálják megvalósítani.