Infostart.hu
eur:
365.43
usd:
311.85
bux:
133872.25
2026. április 26. vasárnap Ervin
tenger
Nyitókép: Pixabay

Orosz szabotázsra gyanakszanak a tengeri internetkábelek sérülése miatt

Miközben nő a feszültség az Oroszország ellen bevethető rakétákról szóló döntés és az orosz reakció miatt, NATO-országok szabotázzsal vádolják Moszkvát. Hétfőn egy, kedden már két, a Balti-tenger alatt futó adatkábel elvágásáról érkezett hír.

Nem üzemel két fontos internetkábel, amely a Balti-tenger alatt fut, és az érintett államok gyorsan Oroszországra kezdtek mutogatni.

A litván Telia nevű telekommunikációs cég szóvivője még vasárnap jelezte, hogy „elvágtak” egy kábelt, amely Svédországgal kötötte össze őket. A cég ellenőrző rendszerei azt jelezték, hogy leállt az adatforgalom, és ennek „valószínű oka a kábelt ért fizikai kár lehet. Megerősítjük, hogy nem a felszerelés meghibásodása, hanem az üvegszálas vezeték fizikai károsodása akasztotta meg a forgalmat” – mondta az illetékes a CNN-nek.

Litvánia Oroszország egyik leghangosabb a bírálója a NATO-ban és az EU-ban, és az incidens akkor történt, amikor világszerte találgatások folynak arról, mi lesz Moszkva válasza arra, hogy Joe Biden elnök engedélyezte amerikai fegyverek bevetését orosz területek ellen.

Vlagyimir Putyin orosz államfő a héten hagyta jóvá az orosz atomfegyver-használat feltételeinek lazításáról szóló döntést.

Egy másik, Finnországot és Németországot összekötő internetkábelt szintén kár ért – közölte a Cinia finn állami telekommunikációs cég. Ez a közel 1200 kilométeres kábel, amely gáz- és elektromos vezetékek mentén fut, az egyetlen ilyen adatkapcsolat az északi állam és Közép-Európa között.

A C-Lion néven ismert kábelt kedd délelőttig nem vizsgálták meg, de a cég vezérigazgatója szintén arra utalt, hogy a hirtelen kiesés oka az lehet, hogy „egy külső erő átvágta a kábelt”.

Az érintett országok szó szerint nem vádolták ugyan meg Oroszországot, de nyíltan utaltak rá közleményeikben. A német és a finn külügyminisztérium közös kommünikét adott ki, amelyben "szándékos károkozás azonnali gyanúját” említették, hozzátéve, „európai biztonságunkat nemcsak Oroszország Ukrajna elleni háborús agressziója, hanem rosszindulatú szereplők hibrid hadviselése is fenyegeti”.

Az orosz szabotázs narratívájának erősítéséhez jól jön az a szeptember eleji, szintén a CNN oldalán megjelent cikk, amelyben név nélkül nyilatkozó amerikai illetékesek azt mondták: aggódnak, hogy fokozódik világszerte az oroszok aktivitása a tengeren, és hogy Moszkva átértékelheti az amerikai és szövetségesei tenger alatti, kulcsfontosságú infrastruktúrája megrongálásának lehetőségét”.

A cikk még arra is kitért, hogy az orosz védelmi minisztérium megerősít egy speciális, „mélytengeri kutatóegységet”, amely „hihetetlenül nagy felszíni flottával, tengeralattjárókkal és tengeri drónokkal rendelkezik”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Rám most nem a parlamentben van szükségünk” – Orbán Viktor visszaadja a mandátumát

„Rám most nem a parlamentben van szükségünk” – Orbán Viktor visszaadja a mandátumát

Gyökeresen átalakul a Fidesz parlamenti frakciója, hétfőn alakul meg az új, vezetője Gulyás Gergely lesz – közölte Orbán Viktor, aki visszaadja mandátumát is. „Rám most nem a parlamentben, hanem a nemzeti oldal újjászervezésében van szükségünk” – hangsúlyozta.

Szabó Olivér Norton: leghamarabb 2050-ben lehet ember a Marson

Leghamarabb 2050-ben léphet ember a Mars felszínére – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza. Szabó Olivér Norton szerint legalább ennyi idő kell, hogy egy ilyen, várhatóan a Holdról indítandó küldetés minden előfeltétele teljesüljön.
inforadio
ARÉNA
2026.04.27. hétfő, 18:00
Papp Zsolt György
a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke
A magyar rezsicsökkentést sem pártolja a terv, amivel Brüsszel átlép a saját árnyékán

A magyar rezsicsökkentést sem pártolja a terv, amivel Brüsszel átlép a saját árnyékán

Brüsszel az új energiaválságot nem elsősorban csővezetékek és tankerek drámájaként, hanem a versenyképességet romboló ársokként írja le: Európa importált fosszilis függősége minden geopolitikai rezdülésnél azonnal a számlákban és a termelési költségekben jelentkezik. Az Európai Bizottság rövid távon koordinált, célzott védőintézkedésekkel tompítaná az ütést, miközben azt üzeni, hogy az általános, mindenkire kiterített támogatási modellek – a magyar rezsicsökkentés logikája – túl drágák és rosszul céloznak egy újabb árhullámban. A tartós kiutat gyorsított tisztaenergia-termelésben, villamosításban, hálózatfejlesztésben és energiahatékonyságban látják, mert az áramtermelés „tisztulása” önmagában még nem húzza ki a fűtést, a közlekedést és az ipari hőt az olaj–gáz szorításából. A tét végső soron az, hogy Európa a következő sokkot ismét támogatásokkal próbálja-e túlélni, vagy a válságot egy kevésbé sérülékeny energiarendszer felé toló kényszerré tudja-e formálni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×