Infostart.hu
eur:
354.92
usd:
306.66
bux:
133625.02
2026. június 9. kedd Félix
Az ITV kereskedelmi televízió felvétele Rishi Sunak konzervatív párt brit kormányfőről, Julie Etchingham műsorvezetőről és Keir Starmerről, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetőjéről az első televíziós választási vitájuk kezdetén Salfordban 2024. június 4-én. Az Egyesült Királyságban július 4-én tartanak parlamenti választásokat.
Nyitókép: MTI/EPA/ITV/Jonathan Hordle

Robbantott Nigel Farage, még nagyobb bajban a brit konzervatívok

“Vlagyimir Putyin megenné reggelire” – ezt az értékelést kapta a brit ellenzék vezére az első tévés választási vita után, amelyben meglepően harcias volt a posztját védő kormányfő. Rishi Sunak azonban jobban teszi, ha másfelé is figyel: két nap alatt két százalékra közelítette meg pártját a hirtelen visszatért brexitvezér, Nigel Farage.

A sajátjai közt vannak, akik energikusan fúrják, az ellenfél sem kíméli – így ment Rishi Sunak brit miniszterelnök az eheti első kormányfőjelölti tévévitára. A toryk támogatottsága 19 százalék, a Munkáspárté 40 százalék. Ehhez képest ellenfele, Sir Kier Starmer, a történelmi győzelemre esélyes Labour-vezér volt az, aki jobbára udvarias kisfiúként prezentálta magát az ITV által közvetített összecsapásban.

A mézes-mázos stílusáról ismert Sunak viszont harcikutyaként vetette magát a ringbe, és azzal ragadta torkon az ellenfelét, hogy a Munkáspárt évi 2000 fonttal akarja megemelni a családok adóját. Amire még hangosabban azt kellett volna válaszolni, hogy „nem, nem igaz” – de Sir Keir okfejtésbe kezdett arról, hogy csak néhány adót emelnének. Húsz percbe telt, mire kisajtolta magából azt, hogy „nonszensz”, amit a kormányfő mond.

Másnap hiába mondta, hogy „Sunak hazudik”, és közgazdászok azt, hogy a vesztésre álló konzervatívok egy olyan matematikai számítást alkalmaztak, ami enyhén szólva túlzó,

a benyomás az volt, hogy Sunak jött ki jobban a vitából.

Miközben a brit közszolgáltatások enyhén szólva hagynak kívánnivalót maguk után – elég a kórházi zsúfoltságra vagy a rendőrség szelektív nyomozásaira gondolni, mert nincs elég forrás –, az ezekért elméletileg felelős kormányfő azzal bénította le ellenfelét, hogy az engedné a migrációt és rosszabb gazdasági helyzetbe hozná az embereket.

Sir Keir Starmernek is van közben gondja a saját pártjával – ahogy a néhány, máshová átült képviselője miatt megszégyenített Sunaknak is. Néhány éve sikerült megzaboláznia a tagokat és elcsitítania az antiszemitizmus vádját, de jött a Gázai háború – és mivel egyes tagok szerint nem elég harcias Izraellel szemben, már-már őt is bűnrészesnek lehet tartani a nagyszámú palesztin halottért.

Részben ehhez kapcsolódik, hogy közölte: nem indulhat munkáspárti képviselőként a párt egykori felfüggesztett belügyminiszter-jelöltje, mert arról beszélt, hogy a feketékhez képest a zsidók és romák nem szenvedtek el rasszizmust, csak előítéletet. Starmer tiltását viszont felülbírálta a helyettese, és ennek nyomán a pártvezér meghátrált.

Eme „rugalmassága” – mások szemében gyengesége – is késztette arra Marc Almond történészt, hogy azt mondja: Putyin elfogyasztaná reggelire.

Ebben a pillanatban azonban nehéz elképzelni, hogy a Munkáspárt ne nyerjen – hacsak nem követ el valami baklövést a további négy hét során. Sunak tévévita-győzelme viszont pürroszi lehet, mert pártját máris szorongatja egy tőle jobbra álló rivális. Két nappal az után, hogy a brexitvezér Nigel Farage közölte, a Reform UK párt élére áll és indul a választáson, úgy megugrott a támogatottsága, hogy már csak két százalékra van a kormányzó konzervatívoktól. Ez azonban nem fordítható le egy az egyben parlamenti helyekre, mert az Egyesült Királyságban hagyományosan csak egyéni képviselőjelöltekre lehet szavazni, tehát az párt nyer, amelynek a legtöbb egyéni képviselője tud győzni a saját választókörzetében - a nem a győztesre adott összes többi szavazat pedig elvész.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tálas Péter: törékeny a tűzszünet, mert az iráni háború fő frontja most Izrael és a libanoni Hezbollah konfliktusa

Tálas Péter: törékeny a tűzszünet, mert az iráni háború fő frontja most Izrael és a libanoni Hezbollah konfliktusa

Az Izrael–Hezbollah-konfliktus továbbra is aktív, és ez jelenti a regionális eszkaláció egyik fő forrását – mondta Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő annak kapcsán, hogy Izrael és Irán hétfőn bejelentette, hogy leállította az egymás elleni rakétacsapásokat. Ugyanakkor mindkét ország jelezte: újabb támadások esetén ismét csapásokat mérhetnek egymásra.

Megszelídíti a jövő választási kampányait az Országgyűlés

A gyűlöletkeltésre alkalmas politikai reklámok visszaszorításáról, a gazdasági reklámok településképi illeszkedésének biztosításáról, valamint egyes beruházási szabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés.
Javul a hangulat, emelkednek a tőzsdék Donald Trump szavai után

Javul a hangulat, emelkednek a tőzsdék Donald Trump szavai után

Kézzel fogható a bizonytalanság a világ tőzsdéin: egyik oldalról az AI-láz hajtotta nagyon sokáig a befektetőket, aminek hátán új történelmi csúcsra száguldottak a vezető indexek. Ám eközben egyre hangsúlyosabbá válhat az elhúzódó amerikai-iráni konfliktus reálgazdaságra és részvénypiacokra gyakorolt hatása, ami elbizonytalanítja a befektetőket. Tegnap ezt a bizonytalanságot láthattuk a piacokon, ma viszont már jobb a hangulat Európában, részben annak is köszönhetően, hogy Donald Trump szerint napokon belül megszülethet a megállapodás Iránnal. Az olajár közben esik, miután Irán és Izrael bejelentette, hogy az amerikai elnök felhívására felfüggesztették egymás elleni támadásaikat, bár mindkét fél figyelmeztetett, hogy az ellenségeskedést bármikor újrakezdhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×