Infostart.hu
eur:
356.49
usd:
311.73
bux:
142730.14
2026. július 13. hétfő Jenő
A Hszinhua kínai állami hírügynökség felvételén Hszi Csin-ping kínai elnök (b2) és Olaf Scholz német kancellár (j2) sétál a pekingi Tiaojütaj állami vendégház kertjében 2024. április 16-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Hszinhua

Kína közbenjárását kérte a német kancellár

„Az EU-val való feszültség ellenére sincs veszélyben a kínai-német együttműködés” – mondta kínai elnök Pekingben az oda látogató német kancellárnak. Olaf Scholz előzőleg jobb piaci hozzáférést és fair playt kért a német cégeknek.

Németország nem egyenlő a szemünkben az EU-val – körülbelül ezt üzente Hszi Csin-ping kínai elnök vendégének, Olaf Scholz német kancellárnak. A kínai államfő megfogalmazása szerint „a kétoldalú együttműködés lehetőség, nem kockázat” és az a kínai cégek elleni uniós vizsgálatok ellenére sincs veszélyben.

Az EU gazdasági motorjának számító Németország vezetője akkor látogatott Pekingbe, amikor maga az EU az úgynevezett „de-risking”, a kockázatcsökkentés programját akarja végrehajtani. Aminek lényege: mérsékelni a függést Kínától és fellépni az ellen, ha a kínai gyártók dömpingáron adják el termékeiket az EU-ban.

Scholz kancellár most három órán át tárgyalt Hszi elnökkel, aki a maga finom megfogalmazásával jelezte: külön Németországgal akarja elmélyíteni a gazdasági együttműködést. „Átfogó módon kell tekintenünk a kétoldalú kapcsolatokra a hosszú távú és stratégiai megközelítés távlatából” – mondta.

Hszi elutasította Ursula von der Leyen EU Bizottsági elnök panaszait, hogy Kína masszív állami dotációkkal, „túltermeli” a zöld technológiát, például túl sok és olcsó elektromos autót gyárt.

„A kínai elektromos autók és akkumulátorok exportja nemcsak hogy gazdagabbá tette a nemzetközi ellátást és csökkentette az inflációs nyomást, de nagymértékben hozzájárult a klímaváltozásra adott válaszhoz és a zöld átálláshoz” – mondta.

„Németországnak és Kínának ellen kell állnia a növekvő protekcionizmusnak és objektíven, piaci szempontból kell tekintenie a gyártási kapacitások kérdésére”

– fejtegette.

Kommentátorok megjegyzik: Scholz nem akar hátat fordítani Kínának, amely a németek fontos piaca. Az unió ne lépjen fel öncélú protekcionizmusból, de a verseny legyen fair: „Azaz, nem a dömpingre, nem a túltermelésre és a szerzői jogok megsértésére” – mondta egyik felszólalásában.

Emellett jobb piaci viszonyokat, jogi környezetet és „egyenlő” piaci hozzáférést kért a német cégeknek Kínában. A Scholz-vizit fontosságára utal, hogy olyan gazdasági vezetők is vele utaztak, mint a Mercedes és a BMW autógyártók elnökei.

Közben Ukrajna kérdésében a felek ellentétes állásponton vannak: az Oroszország burkolt támogatásával vádolt Peking „a békés rendezést célzó, összes erőfeszítést támogatja, beleértve egy Moszkva és Kijev által elismert nemzetközi konferencia rendezését” – fogalmazott Hszi. Scholz viszont azt kérte vendéglátójától:

„gyakoroljon nyomást Moszkvára, hogy „Putyin állítsa le őrült hadjáratát, vonja ki csapatait és vessen véget ennek a borzalmas háborúnak”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Tabula rasa”, Magyar Péter napirend előtt beszél az Országgyűlésben, a Fidesz nem ült be – cikkünk frissül

„Tabula rasa”, Magyar Péter napirend előtt beszél az Országgyűlésben, a Fidesz nem ült be – cikkünk frissül

A Fidesz képviselői nem ültek be az Országgyűlésbe, amikor a parlamentben beszél Magyar Péter miniszterelnök. Az Alaptörvény módosításáról, Sulyok Tamás mandátumának végéről is szavaz ma a Ház. „Azt az információt kaptam: a Fidesz-frakció leszavazta Gulyás Gergely javaslatát, hogy a Fidesz képviselői adják vissza mandátumukat” – kezdte beszédét Magyar Péter, aki szerint „Sulyok Tamás a Fidesz érdekei és az alkotmányosság közül mindig a Fidesz érdekeit választotta”. Cikkünk frissül!

Itt az orosz ellenséglista, pontszámot kaptak az országok, „előkelőbb” helyen a prágai kormány

Csehország ismét előrébb lépett az „Oroszországgal szemben leginkább ellenséges országok” Moszkva által vezetett listáján, miközben Prágában komoly belpolitikai vitát váltott ki egy Ukrajnának szánt, de már visszafordíthatatlan pénzügyi hozzájárulás.
Megtámadták Moszkvát, Trumpot lenyűgözte Ukrajna – Háborús híreink hétfőn

Megtámadták Moszkvát, Trumpot lenyűgözte Ukrajna – Háborús híreink hétfőn

Ukrajna több célpontot támadt Oroszország területén, a jelentések szerint számos drón a főváros felé tartott – közölte az Ukrajinszka Pravda. Négy éven át arra épített Oroszország, hogy egy felőrlő állóháborúban kitartóbb lesz Ukrajnánál. Most azonban, ahogy az ukrán drónok egyre nagyobb kárt okoznak az orosz hadseregben és az olajiparban, Moszkva kénytelen belátni, hogy az idő nem feltétlenül neki dolgozik - elemezte a helyzetet a Wall Street Journal. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×