Infostart.hu
eur:
394.89
usd:
342.61
bux:
0
2026. március 23. hétfő Emőke
Fatih Karahan újonnan kinevezett török jegybankelnök az inflációs jelentést ismertető sajtótájékoztatón Ankarában 2024. február 8-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Necati Savas

Törökország sokkolta a pénzvilágot és lakosait: már 50 százalék a kamatláb

A török központi bank egy drámai lépéssel 50 százalékra emelte a kamatlábakat. A váratlan intézkedést azzal indokolta, hogy romlanak az inflációs kilátások. Azt is sejtetni engedte, hogy további szigor jöhet, ha nem sikerül tartósan visszaszorítani a drágulást.

Egyes kommentátorok szerint a török jegybank azért szánta el magát a harcias lépésre mindössze 10 nappal az önkormányzati választások előtt, hogy ezzel mutassa meg a politikától való függetlenségét.

A nemzeti valuta, a líra jól reagált, árfolyama azonnal 1,5 százalékkal erősödött a dollárral szemben. A török alapkamat a mostani lépés előtt 45 százalékon állt, míg a líra értéke folyamatosan esett.

A központi bank Recep Tayyip Erdogan elnök tavaly májusi elnökválasztási győzelme óta, és a gazdaságpolitikában a nagyobb szigor felé történő fordulatot követően fokozatosan 8,5 százalékról 41,5 százalékponttal emelte az egyhetes repókamatlábat.

A "szigorú monetáris irányvonal mindaddig fennmarad, amíg nem figyelhető meg számottevő és tartós csökkenés a havi infláció alaptendenciájában,

és az inflációs várakozások nem közelítenek az előre jelzett tartományhoz" - közölte a bank.

Egyben arra is figyelmeztetett, hogy ha esetleg romlik a helyzet, akkor tovább szigorítja a monetáris politikát, azaz további kamatlábemelés jöhet.

Erdogan kormányzása alatt éveken át az alacsony kamatlábak politikája dominált, ennek nyomán azonban elszabadult az infláció. A kormány ugyanakkor olyan népszerű, de az infláció letörését nem segítő lépéseket is meghozott, mint a minimálbér idei, 49 százalékos emelése, amelyet sokan választási húzásnak neveztek.

Az importcikkek drágulása és a líra esése által sújtott dolgozók számára azonban a hír egy kis örömöt hozott.

Piotr Matys, a londoni InTouch Capital Markets vezető devizapiaci elemzője azt mondta a The Guardian című lapban, hogy a kamatemelés megdöbbentette a piacot. "A döntés nagyon erős jelzés arról, hogy az új bankelnök, Fatih Karahan – aki váratlanul lemondott elődje helyét vette át – eltökélte: megzabolázza a hihetetlenül magas inflációt” – értékelt.

A legtöbb elemző azt várta, hogy a bank változatlanul hagyja a kamatlábat, ehelyett azonban jött a masszív, 5 százalékpontos emelés.

Februárban a törökországi pénzromlás elérte a 67 százalékot, amikor a központi bank leállít a június óta tartó folyamatos kamatlábemeléssel.

Egyes kommentátorok szerint bár a törökországi infláció várhatóan az év közepe táján kezd majd visszaesni, a líra közelmúltbeli árfolyamesése és a csökkenő devizatartalékok miatt további kamatemelésekre lehet számítani – bár csak a március 31-i önkormányzati választások után.

(A nyitóképen: Fatih Karahan újonnan kinevezett török jegybankelnök az inflációs jelentést ismertető sajtótájékoztatón Ankarában 2024. február 8-án.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?
Tudósítónktól

Nem is izraeli, hanem ukrán szál tűnik fel a csehországi terrortámadás mögött?

Komoly biztonsági kérdéseket vet fel az a péntek tűzeset, amely a csehországi Pardubice egyik ipari területén történt. A támadást egy addig ismeretlen csoport, az Earthquake Faction vállalta magára. A közösségi médiában közzétett videójukban azt állították, hogy az „izraeli hadiipar európai központját” vették célba, és palesztinbarát indítékokra hivatkoztak. A valóság azonban más képet mutat.

Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Ketyeg az óra Trump fenyegetése után, Izrael a szárazföldi invázió előszobájában, globális válság fenyeget – Híreink az iráni háborúról hétfőn

Szakadatlanok a harcok a Közel-Keleten, sőt, Donald Trump szombat este súlyos ultimátumot adott Iránnak: ha 48 órán belül nem nyitják meg teljesen a Hormuzi-szorost, az Egyesült Államok az iszlám köztársaság erőműveit fogja "támadni és megsemmisíteni". Az iráni hadsereg válaszul közölte: készek határozatlan ideig lezárni a világkereskedelmi szempontból kulcsfontosságú hajózási útvonalat, az esetleges támadások pedig legitim célponttá tennék az amerikai bázisoknak otthont adó közel-keleti államok infrastruktúráját. Az izraeli haderő mindeközben felrobbantotta a Kászmije hidat Dél-Libanonban, a támadást a libanoni elnök az izraeli „szárazföldi invázió felvezetésének” nevezte. Hétfőn az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője. Birol szerint a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" - vélekedett Birol. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus legutóbbi eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×