eur:
409.43
usd:
375.86
bux:
74581.34
2024. november 5. kedd Imre
A dunai vízlépcső a szlovákiai Bősön 2016. január 3-án. A település január 1-jei hatállyal városi címet kapott.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Elárasztják vízzel a Duna ágrendszerét

Március elején megkezdődött a Duna szlovákiai szakaszán található ágrendszer tavaszi mesterséges elárasztása, amely 25 napig tart. A doborgazi áteresztő kapun 120 köbméter vizet engednek át másodpercenként. A legmagasabb vízhozamú árasztás 15 napig tart, ezt követően fokozatosan csökkentik a víz mennyiségét. Ez az elárasztás olyan mértékű, amilyet már régóta kérnek a természetvédők.

A tavaszi mesterséges elárasztás a kilencedik a sorban, amely a természetvédők, a vízgazdálkodók és az energiavállalatok közötti tárgyalások eredménye. Karolína Sobeková, a Pozsonyi Regionális Természetvédelmi Társulás munkatársa szerint a 15 nap alatt, amikor a vízhozam megemelkedik, a vizes élőhelyek megtelnek, elárasztják az ártéri erdőket, és segítenek kimosni az üledéket a folyócsatornákból, hogy feltáruljon a kavicsos fenék, és javuljon a víz beszivárgása a mederkőzetekbe. „Csak így tudjuk életben tartani az árterületi ökoszisztémákat ezen a technikailag érintett területen. Ez egy nagyon fontos terület a biodiverzitás szempontjából. A klímaválság idején ez az egyik fontos dolog, amit a természetünkért tehetünk” – mutatott rá Sobeková.

A természetvédőknek hosszú évekig tartó küzdelem után sikerült elérniük, hogy a bősi vízerőmű üzemeltetői végre annyi vizet engedjenek a felvízcsatornából az ágrendszerbe, amennyi a szárazföldi Duna-delta revitalizálása szempontjából elengedhetetlenül szükséges. A vízerőmű üzembe helyezése óta eddig még soha nem fordult elő, hogy ilyen sokáig ennyi víz jutott volna az ágrendszerbe.

Juraj Hajdú hidrobiológus, a szlovák állami természetvédelmi hatóság munkatársa a napunk.sk hírportálnak elmondta, hogy megfelelő vízhozamú, rendszeres árasztás esetén visszatérhetnek a Duna ágrendszerébe olyan védett halfajok is, amelyek a vízerőmű üzembe helyezése után szinte teljesen eltűntek a területről, például a lápi póc, a réti csík, illetve a horgászok által kedvelt fogassüllő. „A vízi élőlények, halak, rákok, puhatestűek elszaporodásával keletkező táplálékbőség fő haszonélvezői pedig a vízimadarak, így a mesterséges árasztás nekik is kedvez” – mutatott rá Hajdú, hangsúlyozva, hogy a megfelelő vízdinamika biztosítása nélkül nem állítható vissza a korábbi biodiverzitás a térségben.

A hírportál szerint a szlovák természetvédelmi hatóság képviselői mindent el fognak követni annak érdekében, hogy a nagyobb vízhozamú árasztás a jövőben bekerüljön a bősi vízerőmű hosszú távú üzemeltetési rendjébe, vagyis, hogy általános gyakorlattá váljon, és ne kelljen minden alkalommal külön engedélyeztetni. A jelenlegi üzemeltetési rend, amely a rendkívüli árasztást lehetővé teszi, csak az idei évre szól. A bősi vízerőmű új üzemeltetési rendjét csak az aktuális rendkívüli árasztás adatainak kiértékelése után készítik el, de előtte még egyeztetnek minden érintett féllel. Az elfogadása 2024 utolsó negyedévében esedékes.

Címlapról ajánljuk

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×