Infostart.hu
eur:
354.35
usd:
300.68
bux:
134545.2
2026. május 10. vasárnap Ármin, Pálma
Christmas tree, Christmas decorations and lights on the Victory Square (Ploshchad Pobedy) are seen in Kaliningrad, Russia on 14 December 2019  (Photo by Michal Fludra/NurPhoto via Getty Images)
Nyitókép: Michal Fludra/NurPhoto via Getty Images

Kalinyingrád – a veszélyes ütközési pont Moszkva és a NATO között

Nyugaton egyesek fenyegető lépésként fogadták, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök egy hónapja ellátogatott Oroszország balti-tengeri exklávéjába, Kalinyingrádba. Litvánia pedig nemrég kilátásba helyezte: „semlegesíti” a területet, ha Moszkva konfliktust provokál a NATO-val, amire megjött az orosz válasz is.

Oroszoszág jobban teszi, ha visszafogja magát a NATO-val szemben – mondta Linas Linkevičius, Litvánia svédországi nagykövete. Mint írta, „az után, hogy Svédországot integrálják a NATO-ba, a Balti-tenger belső NATO-tengerré változik. Ha Oroszország kihívást mer intézni a NATO-hoz, akkor először Kalinyingrádot semlegesítik.” Azt is hozzátette: Moszkva korábban hamisan állította, hogy körbeveszi a NATO, de ez „most kezd valósággá válni”.

Linkevičius erről kedden írt, egy nappal az után, hogy a magyar parlament is jóváhagyta Svédország NATO-csatlakozását.

Finnország felvétele és a svéd csatlakozási folyamat közepette Oroszország elkezdett készülni egy potenciális balti-tengeri háborúra. Például az orosz hadihajók Kalibr és Moszkit hajóelhárító rakétákkal gyakorolták a szimulált ellenséges célpontok megsemmisítését.

Putyin akkor még azt mondta: nem akar a NATO ellen harcba indulni

Az orosz elnök közölte, hogy Moszkvának „nincs oka, nincs sem geopolitikai, sem gazdasági, sem politikai, sem katonai érdeke” hogy harcba szálljon a NATO-országokkal.

„Nem kívánjuk elrontani a kapcsolatokat. A kapcsolatok fejlesztésében vagyunk érdekeltek. Nekünk nincs velük problémánk. Ők teremtenek mesterségesen velünk problémákat, mert nem akarnak olyan versenytársat, mint Oroszország" – fejtegette Putyin.

Ez azonban még azelőtt volt, hogy kilátásba helyezte „a civilizációt elpusztító atomháború” lehetőségét, ha NATO-katonákat vagy NATO-tagállamok katonáit küldenék Ukrajnába. Putyin csütörtökön már arról beszélt, hogy „olyan fegyvereink vannak, amelyek elérik az ő területüket”.

„Kalinyingrád orosz marad”

Putyin szóvivője a figyelmeztetésből azt szűrte le, hogy más országoknak fáj a foguk a kalinyingrádi területre, amely egykor Königsberg német várost ölelte körbe, korábban pedig lengyel neve is volt: Królewiec. Lengyelország tavaly visszaállította a város történelmi nevét a területre vezető útjelző táblákon, amit Moszkva provokációnak tart.

„Kalinyingrád oroszországi régió. A Baltikumban fekszik. És így is marad örökre”

– mondta Peszkov, aki szerint „a NATO szándéka, hogy kiterjessze határait”. A katonai szövetség tagállamai „erősítik ellenséges retorikájukat, katonai infrastruktúrát telepítenek egyre közelebb az orosz határhoz és ez elegendő alapot ad ahhoz, hogy további lépéseket tegyünk az ország biztonságáért”. Peszkov hozzátette: mindezek aggodalomra adnak okot.

Nem hallgatott az orosz külügyminisztérium beszólásairól ismert szóvivője, Marija Zaharova sem, aki szerdán „az információs háború részének” titulálta a svédországi litván nagykövet megjegyzését. Szerinte a követnek nincs jogosultsága hasonló nyilatkozatok megtételére.

A litvánoknak az oroszok felé tett korlátozó lépései részeként március 1-jétől megtiltják, hogy a Litvánia területén az Oroszországból Kalinyingrádba tartó vonatokról orosz utasok szálljanak le – még akkor is, ha európai uniós tartózkodási engedélyük van. Ezt a „csempészet elleni harccal, a nemzetközi szankciók betartásával és a közlekedésbiztonsági kockázatok csökkentésével” indokolták.

Címlapról ajánljuk
Így nézett ki az új parlamenti ciklus ünnepélyes nyitónapja
Fanfártól a táncig

Így nézett ki az új parlamenti ciklus ünnepélyes nyitónapja

Hatalmas tömeg előtt ért véget a Kossuth téren Magyar Péter első miniszterelnöki napja, a hivatalba lépő kormányfő kemény szavakkal kelt ki Sulyok Tamás államfői működése ellen, Forsthoffer Ágnes házelnökként az övétől eltérő fellépéssel kezdte meg házelnöki munkáját. Megalakultak a parlamenti frakciók is, a kormány viszont most még nem lépett hivatalba, így érdekes helyzet állt elő, aminek egy pikáns magánéleti szála is van.
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Megalakult az új Országgyűlés: Magyar Péter az új miniszterelnök, kedden folytatódik a munka

Megalakult az új Országgyűlés: Magyar Péter az új miniszterelnök, kedden folytatódik a munka

Különleges időpontban, ma várható az új parlament alakuló ülése, ahol az április 12-i választások eredményeként soha nem látott kétharmados többséggel (141 fővel) rendelkezik a Magyar Péter vezette Tisza Párt. Folyamatosan frissülő tudósításunkban a helyszínről jelentkezünk és számolunk be az Országházban és azon kívül zajló eseményekről. Az ülés délelőtti szakaszában a képviselők és miniszterjelöltek többször is nyilatkoztak a sajtónak, ez alapján már most ki lehet jelenteni: nagyon komoly tempójú törvényalkotás fog zajlani a következő hetekben, hónapokban. Egyszerre kell több fajsúlyos kérdésben is döntést hoznia a kormánynak, majd a parlamentnek. Délután már Magyar Péter lehet az ország új miniszterelnöke, aki két beszéddel is készül megválasztása alkalmából.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×