Korunk egyik nagy problémája az antibotikumok túlzott használata (emberekben és állatokban egyaránt), ami miatt sok baktériumnál rezisztencia alakul ki a létező gyógyszerekre. 2019-ben 1,3 millió ember halt meg emiatt – jegyzi meg a New Scientist című népszerű-tudományos magazin.

Tudósok most kidolgoztak egy olyan potenciális gyógyszeralapanyagot, amely meg tudja ölni a három, a legtöbb antibiotikumnak ellenálló baktériumot is. A Zosurabalpin névre elkeresztelt szer eredményesen vizsgázott a laborokban, illetve az egereken folytatott tesztek során, és most folynak az első emberi kísérletek.

A szer képes legyőzni a Crab rövidítésű (Cabapenem Acinetobacter baumannii) veszélyes baktériumtörzseket,

amelyek nagyszámú fertőzést okoznak a kórházakban, különösen a lélegeztető gépre és katéterre kötött betegek tüdejében, húgyúti rendszerében, valamint a vérében.

Kutatók megjegyezték: a Crab – bár nem agresszív kórokozó – nagyon jól tudott alkalmazkodni a múltbéli antibiotikumokhoz, és képes volt megakadályozni, hogy átjussanak a dupla sejtfalán. Illetve ha bejutottak a sejtbe, az úgynevezett LPS-transzportmechanizmus kilökte azokat, és így a gyógyszer nem tudta elpusztítani a baktériumot.

A Nature szaklapban szerdán publikált tanulmány szerint az új szer, új megközelítésével, ezt a mechanizmust játssza ki. A kutatók egy molekulát kerestek, amely le tudja győzni a dupla sejtfal nyújtotta védelmet, úgy, hogy kikapcsolja a baktérium biztonsági tisztítórendszerét. Ehhez 45 ezer antibiotikum-molekulát vizsgáltak meg, és ezekből hoztak létre egy olyan hibridet, amely megakadályozza a „külső membán” kialakulását. A felfedezés egyrészt elősegíti, hogy a gyógyszer bejusson a baktériumsejtbe, másrészt, ott bent ragadva, olyan szintre emelkedik, ami megöli a kórokozót.

A száz különböző klinikai Crab-baktériumminta labortesztje után a tudósok kísérleti egereket fertőzek meg a baktérium kiváltotta tüdőgyulladással, és úgy találták, hogy az antibiotikum jelentős mértékben visszaszorította a betegséget, továbbá megakadályozta, hogy az állatok vérmérgezésben elpusztuljanak.

Ezek után indult meg az embereken végzett I-es fázisú kísérlet, amely a szer biztonságosságát és toleranciáját teszteli.

Az évekig tartó gyógyszerészeti engedélyezés előtt még hátra van a jóval nagyobb létszámú alanyon végzett II-es és III-as fázisú klinikai kísérlet. A kutatók szerint a most kifejlesztett módszer segíthet az olyan, nehezen kezelhető baktériumok, mint az E. coli kezelésében is.

A módszer egyetlen hátránya – jelenleg –, hogy a szerek konkrét baktériumok ellen vethetők be, és a különböző kórokozókra más és más gyógyszereket kell kifejleszteni. Viszont még ez is eredményesebb lehet a jövőben a gyógyszereknek ellenálló baktériumokkal szemben.