Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Karácsonyi dekoráció egy zárva tartó üzlet kirakatában Londonban 2020. november 24-én. Nagy-Britanniában a koronavírus-járvány megfékezését célzó jelenlegi zárlatot december 2-án oldják fel, ugyanakkor a korábban már alkalmazott, háromfokozatú készenléti rendszert több elemében megerősítik. A november 5-én elrendelt, négy hétre szóló intézkedéscsomag értelmében az Angliában élők jelenleg csak meghatározott indokokkal hagyhatják el otthonaikat, a nem alapvető szükségleti cikkeket árusító boltok, a szabadidőközpontok, az edzőtermek, a mozik, a fodrászatok, a szépségszalonok, a pubok, a bárok és az éttermek zárva tartanak.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Most újra fájdalmas a maszkviselési vita a briteknél

Újabb részletek derültek ki arról, hogy Covid-pandémia milyen zavart okozott a brit döntéshozók – és a szakértők körében is. A járvány idején az angol helyettes tisztifőorvos és helyettes kormánytanácsadó posztját betöltő illetékes „bizonytalannak” nevezte az arcmaszkok által nyújtott védelmet.

Boris Johnson volt miniszterelnök – aki ide-oda csapongott döntéseivel a pandémia idején – ökörségnek nevezte az arcmaszkokról szóló ajánlásokat. Ezt mondta Jenny Harries professzor a most folyó, a Covid során tett intézkedéseket elemző nyilvános vizsgálaton.

Harries volt a pandémia idején Anglia helyettes tisztifőorvosa és a brit kormány helyettes tudományos főtanácsadója is. A meghallgatáson elismerte: a hasznukat alátámasztó bizonyítékok még mindig „kétségesek”.

A Daily Mail című lap ezt úgy interpretálta: nincs rá bizonyíték, hogy a maszkok bármikor is fékezték volna a Covid-terjedését. Harries szerint azonban

azért volt „kétséges” a bizonyíték, mert nehéz szétválasztani a maszkok hatását más korlátozó intézkedések hatásaitól.

Az akkori brit egészségügyi miniszter 2020 júliusában tette kötelezővé a boltokban és a szupermarketekben a maszkviselést. Úgy, hogy a WHO korábban közölte: nem volt egyértelmű bizonyíték arra, hogy ilyen környezetben az hatékony lenne.

Néhány hónappal korábban a brit kormány azt ajánlotta, hogy az emberek otthon, rugalmas szalagokból és két réteg pamutanyagból vagy egy réteg szétvágott pólóból készíthetnek maszkot. Harries professzor viszont ezt logikátlannak nevezte és megjegyezte: az akkori tudományos bizonyíték szerint csak három réteg adott – valamiféle – védelmet.

Megjegyezte azt is: a maszkviselésről szóló ajánlások „hamis biztonságérzetet kelthettek az emberekben”, mert azt hitték, kevésbé vannak kitéve a fertőzésnek, ha másokkal keverednek. Megemlítette, ha valaki nem fedte el teljesen a száját és az orrát egy minimum háromrétegű maszkkal, akkor nem volt hatékony a védelem. Közben világszerte milliók hordtak csak alibiből maszkot, hogy ne érje őket retorzió, miközben maguk sem hittek a maszkok hasznában.

Harries szavaiból kiderült:

a gyenge hatékonyság miatt azért lobbizott, hogy 2 méter maradjon a biztonságos távolság és ne mérsékeljék a maszkiviselés mellett 1 méterre.

Mindennek azonban súlyos gazdasági hatásai voltak – ami miatt brit konzervatív képviselők a rendelkezések lazítását követelték.

Harries elismerte, hogy a maszkviselés témája élesen megosztó volt, és nehéz volt „középutasnak maradni”. Közben Brüsszelben a Politico Harriest úgy állította be, hogy „megnyugatónak szánt megjegyzéseivel még nagyobb zavart keltett”.

A kiadvány szerint Boris Johnson az ő ajánlása nyomán engedte a 150 ezer embert vonzó Cheltenham-fesztivál lóverseny megtartását. Ezt az eseményt tartják az egyik olyan dolognak, ami a briteknél lökést adott a járványnak.

Harries a WHO „tesztelni, tesztelni, tesztelni” ajánlását is relativizálta azzal, hogy a fejlett brit rendszer miatt nem volt szükség rá (kormány illetékesei azonban később elismerték, hibáztak). Munkájáért 2021-ben kinevezték az új Brit Egészségbiztonsági Hatóság élére és tavaly bárónői címet kapott, azaz a Lordok házának tagja lett.

(A nyitóképen: maszkban közlekedő járókelők egy karácsonyra berendezett kirakatú, ám zárva tartó üzlet előtt Londonban 2020. november 24-én.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Megkezdődtek a nyolcaddöntők a foci-vb-n: Marokkó jutott először a legjobb 8 közé

Megkezdődtek a nyolcaddöntők a foci-vb-n: Marokkó jutott először a legjobb 8 közé

Marokkó 3-0-ra legyőzte Kanadát, és ezzel a negyeddöntőbe jutott a labdarúgó-világbajnokságon. A Paraguay–Franciaország meccs győztese vár rajuk a nyolc között. Kanada az első kieső a három rendező ország közül, az Egyesült Államok és Mexikó még versenyben van.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×