Infostart.hu
eur:
387.67
usd:
330.57
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Karácsonyi dekoráció egy zárva tartó üzlet kirakatában Londonban 2020. november 24-én. Nagy-Britanniában a koronavírus-járvány megfékezését célzó jelenlegi zárlatot december 2-án oldják fel, ugyanakkor a korábban már alkalmazott, háromfokozatú készenléti rendszert több elemében megerősítik. A november 5-én elrendelt, négy hétre szóló intézkedéscsomag értelmében az Angliában élők jelenleg csak meghatározott indokokkal hagyhatják el otthonaikat, a nem alapvető szükségleti cikkeket árusító boltok, a szabadidőközpontok, az edzőtermek, a mozik, a fodrászatok, a szépségszalonok, a pubok, a bárok és az éttermek zárva tartanak.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Most újra fájdalmas a maszkviselési vita a briteknél

Újabb részletek derültek ki arról, hogy Covid-pandémia milyen zavart okozott a brit döntéshozók – és a szakértők körében is. A járvány idején az angol helyettes tisztifőorvos és helyettes kormánytanácsadó posztját betöltő illetékes „bizonytalannak” nevezte az arcmaszkok által nyújtott védelmet.

Boris Johnson volt miniszterelnök – aki ide-oda csapongott döntéseivel a pandémia idején – ökörségnek nevezte az arcmaszkokról szóló ajánlásokat. Ezt mondta Jenny Harries professzor a most folyó, a Covid során tett intézkedéseket elemző nyilvános vizsgálaton.

Harries volt a pandémia idején Anglia helyettes tisztifőorvosa és a brit kormány helyettes tudományos főtanácsadója is. A meghallgatáson elismerte: a hasznukat alátámasztó bizonyítékok még mindig „kétségesek”.

A Daily Mail című lap ezt úgy interpretálta: nincs rá bizonyíték, hogy a maszkok bármikor is fékezték volna a Covid-terjedését. Harries szerint azonban

azért volt „kétséges” a bizonyíték, mert nehéz szétválasztani a maszkok hatását más korlátozó intézkedések hatásaitól.

Az akkori brit egészségügyi miniszter 2020 júliusában tette kötelezővé a boltokban és a szupermarketekben a maszkviselést. Úgy, hogy a WHO korábban közölte: nem volt egyértelmű bizonyíték arra, hogy ilyen környezetben az hatékony lenne.

Néhány hónappal korábban a brit kormány azt ajánlotta, hogy az emberek otthon, rugalmas szalagokból és két réteg pamutanyagból vagy egy réteg szétvágott pólóból készíthetnek maszkot. Harries professzor viszont ezt logikátlannak nevezte és megjegyezte: az akkori tudományos bizonyíték szerint csak három réteg adott – valamiféle – védelmet.

Megjegyezte azt is: a maszkviselésről szóló ajánlások „hamis biztonságérzetet kelthettek az emberekben”, mert azt hitték, kevésbé vannak kitéve a fertőzésnek, ha másokkal keverednek. Megemlítette, ha valaki nem fedte el teljesen a száját és az orrát egy minimum háromrétegű maszkkal, akkor nem volt hatékony a védelem. Közben világszerte milliók hordtak csak alibiből maszkot, hogy ne érje őket retorzió, miközben maguk sem hittek a maszkok hasznában.

Harries szavaiból kiderült:

a gyenge hatékonyság miatt azért lobbizott, hogy 2 méter maradjon a biztonságos távolság és ne mérsékeljék a maszkiviselés mellett 1 méterre.

Mindennek azonban súlyos gazdasági hatásai voltak – ami miatt brit konzervatív képviselők a rendelkezések lazítását követelték.

Harries elismerte, hogy a maszkviselés témája élesen megosztó volt, és nehéz volt „középutasnak maradni”. Közben Brüsszelben a Politico Harriest úgy állította be, hogy „megnyugatónak szánt megjegyzéseivel még nagyobb zavart keltett”.

A kiadvány szerint Boris Johnson az ő ajánlása nyomán engedte a 150 ezer embert vonzó Cheltenham-fesztivál lóverseny megtartását. Ezt az eseményt tartják az egyik olyan dolognak, ami a briteknél lökést adott a járványnak.

Harries a WHO „tesztelni, tesztelni, tesztelni” ajánlását is relativizálta azzal, hogy a fejlett brit rendszer miatt nem volt szükség rá (kormány illetékesei azonban később elismerték, hibáztak). Munkájáért 2021-ben kinevezték az új Brit Egészségbiztonsági Hatóság élére és tavaly bárónői címet kapott, azaz a Lordok házának tagja lett.

(A nyitóképen: maszkban közlekedő járókelők egy karácsonyra berendezett kirakatú, ám zárva tartó üzlet előtt Londonban 2020. november 24-én.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×