Infostart.hu
eur:
376.08
usd:
321.38
bux:
128030.58
2026. április 9. csütörtök Erhard
MTI/EPA/Andy Rain
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Nem szabad összezúzni Oroszországot - meglepő helyről jött az intelem

Miközben Ukrajna és szövetségesei az orosz invázió egyéves évfordulójáról emlékeztek meg, Nagy-Britanniában Justin Welby Canterbury Érsek arra szólított fel, hogy „nem szabad összezúzni Oroszországot” a háború vége után – ami nem aratott osztatlan tetszést.

Nagy-Britannia Ukrajna egyik legelszántabb támogatója – kivéve talán, amikor saját vadászgépek azonnali átadásáról van szó. A szigetországban péntek 11 órára egyperces néma csendet hirdettek az Ukrajna elleni orosz invázió áldozataira emlékezve.

Az évfordulóhoz időzítve jelent meg az anglikán egyház vezető tekintélye, a Canterbury Érsek cikke, amelyben a háború lezárása utáni időkről is elmélkedett. Justin Welby azt írta, nem szabad hagyni, hogy „Oroszország olyanná váljon, mint 1919. után Németország... és hogy Ukrajnát nem szabad belekényszeríteni egy igazságtalan békébe”

A megjegyzés első felével arra utalt, hogy az I. Világháború után Németországra kényszerített feltételek és a súlyos háborús kártérítés olyan válságot okozott, amely megágyazott Hitler hatalomrajutásának. Nem, mintha az érsek Moszkva-párti lenne: azt is megjegyezte, hogy „továbbra is támogatnunk kell Ukrajnát” és hogy „meg kell mutatnunk, hogy nem lehet büntetlenül agressziókat indítani”.

Viszont szerinte

Oroszországnak a háború után engedni kell a talpraállni és a foglalkozni kell a biztonsági kérdéseivel,

hogy ne ismételje meg, amit tett.

A Telegraph című lap olvasói – itt jelent meg a cikk - hiába többségükben hitű konzervatívok és anglikánok -, enyhén szólva nem fogadták kitörő örömmel vallási vezetőjük véleményét.

„Micsoda idióta megjegyzés... kár Welbyre pazarolni az időt” – írta egyikük. „Úgy beszél, mint egy választott politikus, olyan dolgokról, amikhez nagyon nincs meg a képzettsége. Inkább koncentráljon a gyors léptekben eltűnő keresztény vallásra” – így egy másik. „Szánalmas, woke, az ötödik hadoszlop tagja” – írta egy harmadik.

Közben Nagy-Britannia arra készült, hogy nagyobb hatótávolságú fegyvereket adjon át Ukrajnának és Rishi Sunak miniszterelnök sürgetni kezdte a nyugati szövetségeseket, hogy „mozogjanak gyorsabban” a Kijevnek adott segítséggel. Sunak a pénteki virtuális G7-es csúcson arra készült, hogy felszólítja a többi nemzetközi vezetőt: ragadják meg a lehetőséget és segítsék Kijevet területe visszaszerzésében.

Közelmúltbeli Nagy-Britannia vizitje során Zelenszkij ukrán elnök emlékezetes módon sarokba szorította a brit kormányt, amikor vadászgépeket kért. Ezekre ködös ígéretet kapott, aztán olyan megjegyzések következtek, hogy „ez most nem praktikus”, „nincs még itt az ideje”.

Ben Wallace védelmi miniszter épp az inváziós évforduló napján zárta ki, hogy rövid időn belül harci gépeket küldjenek. Viszont azzal az ötlettel állt elő, hogy adjanak át NATO-konformmá tett MIG-29-eseket kelet-európai NATO-tagállamok, Nagy-Britannia pedig nekik küldi át hiánypótlás képpen saját gépeit. Itt a nehezen értelmezhető „backfill” kifejezést használta, amivel elkente azt, hogy az átadott Typhoon-gépek az adakozó tagállamok tulajdonába mennének-e át vagy sem. Közben Tony Blair volt brit miniszterelnök megjegyezte: Ukrajnában csak akkor lesz tárgyalásos béke, ha bebizonyítják az orosz vezetésnek, hogy nem nyerhet.

Címlapról ajánljuk
Többeknél is „kiverte a biztosítékot” egy német reformterv

Többeknél is „kiverte a biztosítékot” egy német reformterv

Sajátos vita támadt a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) és az SPD elnöke és egyben alkancellár között. A súlyos választási kudarcok után Lars Klingbeil a szövetség szerint előre menekült, hangsúlyozva, hogy Németországnak reformprogramra van szüksége. Ennek jegyében szerinte a németeknek többet kell dolgozniuk és később kellene nyugdíjba menniük.

Orbán Viktor: a kormány válságkezelő üzemmódban működik

Az energetikai és gazdasági válság kezelésére készül a kormány – erről beszélt Orbán Viktor az Indexnek adott interjújában, aki szerint Magyarország a háború kitörése óta válságkezelő üzemmódban működik, és ez várhatóan 2026-ban, sőt akár 2027-ben is így maradhat.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×