Infostart.hu
eur:
377.64
usd:
319.92
bux:
0
2026. február 25. szerda Géza
MTI/EPA/Andy Rain
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Nem szabad összezúzni Oroszországot - meglepő helyről jött az intelem

Miközben Ukrajna és szövetségesei az orosz invázió egyéves évfordulójáról emlékeztek meg, Nagy-Britanniában Justin Welby Canterbury Érsek arra szólított fel, hogy „nem szabad összezúzni Oroszországot” a háború vége után – ami nem aratott osztatlan tetszést.

Nagy-Britannia Ukrajna egyik legelszántabb támogatója – kivéve talán, amikor saját vadászgépek azonnali átadásáról van szó. A szigetországban péntek 11 órára egyperces néma csendet hirdettek az Ukrajna elleni orosz invázió áldozataira emlékezve.

Az évfordulóhoz időzítve jelent meg az anglikán egyház vezető tekintélye, a Canterbury Érsek cikke, amelyben a háború lezárása utáni időkről is elmélkedett. Justin Welby azt írta, nem szabad hagyni, hogy „Oroszország olyanná váljon, mint 1919. után Németország... és hogy Ukrajnát nem szabad belekényszeríteni egy igazságtalan békébe”

A megjegyzés első felével arra utalt, hogy az I. Világháború után Németországra kényszerített feltételek és a súlyos háborús kártérítés olyan válságot okozott, amely megágyazott Hitler hatalomrajutásának. Nem, mintha az érsek Moszkva-párti lenne: azt is megjegyezte, hogy „továbbra is támogatnunk kell Ukrajnát” és hogy „meg kell mutatnunk, hogy nem lehet büntetlenül agressziókat indítani”.

Viszont szerinte

Oroszországnak a háború után engedni kell a talpraállni és a foglalkozni kell a biztonsági kérdéseivel,

hogy ne ismételje meg, amit tett.

A Telegraph című lap olvasói – itt jelent meg a cikk - hiába többségükben hitű konzervatívok és anglikánok -, enyhén szólva nem fogadták kitörő örömmel vallási vezetőjük véleményét.

„Micsoda idióta megjegyzés... kár Welbyre pazarolni az időt” – írta egyikük. „Úgy beszél, mint egy választott politikus, olyan dolgokról, amikhez nagyon nincs meg a képzettsége. Inkább koncentráljon a gyors léptekben eltűnő keresztény vallásra” – így egy másik. „Szánalmas, woke, az ötödik hadoszlop tagja” – írta egy harmadik.

Közben Nagy-Britannia arra készült, hogy nagyobb hatótávolságú fegyvereket adjon át Ukrajnának és Rishi Sunak miniszterelnök sürgetni kezdte a nyugati szövetségeseket, hogy „mozogjanak gyorsabban” a Kijevnek adott segítséggel. Sunak a pénteki virtuális G7-es csúcson arra készült, hogy felszólítja a többi nemzetközi vezetőt: ragadják meg a lehetőséget és segítsék Kijevet területe visszaszerzésében.

Közelmúltbeli Nagy-Britannia vizitje során Zelenszkij ukrán elnök emlékezetes módon sarokba szorította a brit kormányt, amikor vadászgépeket kért. Ezekre ködös ígéretet kapott, aztán olyan megjegyzések következtek, hogy „ez most nem praktikus”, „nincs még itt az ideje”.

Ben Wallace védelmi miniszter épp az inváziós évforduló napján zárta ki, hogy rövid időn belül harci gépeket küldjenek. Viszont azzal az ötlettel állt elő, hogy adjanak át NATO-konformmá tett MIG-29-eseket kelet-európai NATO-tagállamok, Nagy-Britannia pedig nekik küldi át hiánypótlás képpen saját gépeit. Itt a nehezen értelmezhető „backfill” kifejezést használta, amivel elkente azt, hogy az átadott Typhoon-gépek az adakozó tagállamok tulajdonába mennének-e át vagy sem. Közben Tony Blair volt brit miniszterelnök megjegyezte: Ukrajnában csak akkor lesz tárgyalásos béke, ha bebizonyítják az orosz vezetésnek, hogy nem nyerhet.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump megtartotta második ciklusának első hivatalos évértékelő beszédét (State of the Union address) a Kongresszus két háza előtt. Az amerikai elnök rekordhosszúságú beszédében határozott védelmébe vette második elnöki ciklusának első évét, „korszakos fordulatot” emlegetve.

Friss felmérés: a németek többsége a CDU/CSU és az AfD koalícióját szeretné

Pontosan egy évvel ezelőtt tartották Németországban az előrehozott parlamenti választásokat, amely két hónappal később CDU/CSU és az SPD kormánykoalíciójához vezetett. A legfrissebb felmérés eredményei mellett az is kiderült, hogy már nem csak az AfD számít „veszélyes” pártnak.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Az orosz külső hírszerzés (SZVR) jelentése szerint az Egyesült Királyság és Franciaország atomfegyvereket készül átadni Ukrajnának. London elutasította a vádakat, mondván, Vlagyimir Putyin orosz elnök csak saját „rémtetteiről” akarja elterelni a figyelmet. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök máris atomcsapással fenyegette meg a két nyugat-európai országot. Eközben Putyin arról beszélt az FSZB vezetése előtt, hogy hírszerzési információik szerint Ukrajna a Fekete-tenger alatti gázvezetékek megtámadására készülhet. Nyugati tisztségviselők értékelése szerint az egyre súlyosabb veszteségek miatt Vlagyimir Putyin nehézségekbe ütközhet, amennyiben a következő hónapokban nagyszabású offenzívát kíván indítani Ukrajna ellen. Az orosz hadsereg veszteségei immár harmadik hónapja haladják meg az újonnan toborzott katonák számát. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×