eur:
414.54
usd:
398.36
bux:
79580.08
2024. december 23. hétfő Viktória
Nyitókép: Pexels.com

Fél lábbal már Ázsiában az orosz labdarúgás

Bár úgy tűnik, már megvan a döntés, Oroszország sportminisztere szerint nem kell sietni azzal, hogy az Európai Labdarúgó-szövetségből az Ázsiaiba lépjen át az orosz futball. A drámai fordulat hátterében az ukrajnai háború áll. Oleg Maticin szerint a lépés „komplikált”.

Miután Moszkva ukrajnai háborúja nyomán kizárták az orosz futballklubokat és játékosokat az európai tornákról és a nemzetközi mérkőzésekről, az orosz szövetség jelezte, hogy az év végéig döntést hoz az UEFA-ból való kilépésről.

Az Orosz Labdarúgó-szövetség, az RFSZ végrehajtó bizottságának ülését keddre szervezték meg és a várakozások szerint ekkor kellett volna megerősíteni az „európai búcsút” és azt a döntést, hogy az oroszok az Ázsiai Labdarúgó-szövetségbe lépjen át.

Az RFSZ azonban kitolta a döntést néhány nappal, szilveszterig.

„Ez nyilván egy komplikált döntés, amit át kell gondolni, figyelembe véve a realitásokat és a FIFA és az UEFA viszonyát.

Szerintem nem szabad elszakítani a szálakat a globális szövetséggel, az európai partnerekkel, de közben új feltételeket kell kialakítani az ázsiai szövetséggel való együttműködéshez.

Ehhez idő kell” – fogalmazott kissé dodonai módon Oleg Maticin orosz sportminiszter, valószínűleg megfogalmazva a felsőbb szinten hozott döntést, amit az orosz szövetségnek követnie kell.

Orosz labdarúgóportálok emlékeztettek rá, hogy az ázsiai szervezetbe való átlépés nem kötelezné az orosz szövetséget az UEFA-ból való azonnali kilépésre, de segítene felgyorsítani az „átigazolást”.

A tervezett orosz lépés hátterében az is áll, hogy az ország az ázsiai föderációban játszhasson a 2026-os, észak-amerikai rendezésű vb-re való kijutásért.

„Nem látjuk a fényt az alagút végén, de az AFC kész befogadni bennünket”

– mondta Alekszandr Djukov, az orosz szövetség elnöke az orosz futball európai helyzetéről.

Viszont azt is hozzátette: még soha, senki sem lépett ki az UEFA-ból, és nincs meghatározott procedúrája a váltásnak.

Ha az oroszok végül mégis úgy reagálnak az európai tilalomra, hogy kilépnek, akkor az olyan klubok, mint a Zenit Szentpétervár, a moszkvai Szpartak, Dinamo és CSZKA a jövőben nem szerepelhetnek a Bajnokok Ligájában és az Európa Ligában.

Oroszországnak – mivel területe nagy része Ázsiában van – joga van az ázsiai föderációban játszani. Közben Izrael és a kis részben európai területtel rendelkező Kazahsztán és Törökország az UEFA tagja.

Djukov hozzátette, hogy

„Európával sajnos kezdünk ideológiailag elhidegülni”

– ami eufemisztius utalás volt az ukrajnai háború okozta felháborodás közepette az orosz sporttal szembeni bojkottokra – de a hazai szélsőséges médiamegnyilvánulásokra is.

Az Orosz Labdarúgó-szövetség átigazolási tervét ugyanakkor fékezheti Ausztrália, Japán és Dél-Korea. Emberi jogi aktivisták felszólították Ausztráliát, hogy blokkolja Oroszország belépését az ázsiai szövetsége – bár épp ez az ország lépett át ide az óceániai szövetségből. Közben kommentátorok megjegyezték: Gianni Infantino, a FIFA elnöke jó viszonyt ápol Putyin orosz elnökkel és ő nem akadályozná az átlépést.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Hogyan egyensúlyozhat az Európai Unió a versenyképesség, a szolidaritás és az együttműködés hármas alapelve között a kohéziós politika területén? Ezt a kérdést járta körül Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora „A kohéziós politika jelene és jövője” című konferencián tartott előadásában. Az uniós politikák eredményei ellenére a területi egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak, miközben az új célkitűzések – mint a fenntarthatóság és a digitalizáció – egyre nagyobb szerepet kapnak. A konferencia másik kiemelt témája az Interreg programok határon átnyúló együttműködései voltak, amelyek Holop Silveszter előadása szerint nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és kulturális dimenzióban is hozzájárulnak a határ menti régiók fejlődéséhez. A szakértők egyetértettek abban, hogy a kohéziós politika jövője az alapelvek megőrzésén és a helyi szintek erősítésén múlik.    

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×