Infostart.hu
eur:
364.58
usd:
325.89
bux:
145330.02
2026. november 3. kedd Győző
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Össztűz zúdult Macronra, mert tárgyalni akar Putyinnal

Újabb kritikát kapott Kijevtől és a balti államoktól a francia elnök, nem vették jó néven, hogy washingtoni látogatásán azt mondta: nyitva hagyja a kommunikációs csatornákat Vlagyimir Putyin felé. Az orosz elnöknek „biztonsági garanciákat” kell adni Emmanuel Macron szerint.

Putyin orosz elnöknek azért kell biztonsági garanciákat kapnia a Nyugattól, hogy tárgyalásokat lehessen folytatni a békemegállapodásról – mondta Emmanuel Macron, aki ezzel kiváltotta Kijev felháborodását.

Az amerikai állami látogatását követően a TF1 francia televíziónak adott interjújában Macron azt mondta, hogy orosz kollégája továbbra is aggódik a NATO bővítése miatt. Szerinte ezt a témát az ukrajnai háború befejezéséről szóló tárgyalások részeként kell kezelni.

"Ez azt jelenti, hogy az egyik lényeges pont, amellyel foglalkoznunk kell – ahogy Putyin elnök mindig is mondta – az a félelem, hogy a NATO egészen Oroszország kapujáig jut, és olyan fegyvereket telepít, amelyek fenyegetheti Oroszországot – jelentette ki. – Ez a téma a béketárgyalások témáinak egyike lesz, ezért fel kell készülnünk, hogy mire vagyunk hajlandók, hogyan védjük meg a szövetségeseinket és tagállamainkat, és hogyan adjunk garanciákat Oroszországnak azon a napon, amikor visszatér a tárgyalóasztalhoz."

Kijev azonnal bírálta a francia elnököt, amiért szerinte a Kremlnek tett engedményeket szorgalmazott. "Valaki biztonsági garanciákat akar nyújtani egy terrorista és gyilkos államnak?" – tette fel a kérdést Olekszij Danilov, aki Volodomir Zelenszkij ukrán elnök nemzetbiztonsági főnökeként szolgál.

"Nürnberg helyett megállapodást kötni Oroszországgal és kezet fogni?" – idézte kérdését a Telegraph című lap. Mihajlo Podoljak, Zelenszkij tanácsadója szerint pedig éppenséggel a "civilizált világnak van szüksége biztonsági garanciákra a Putyin utáni Oroszország barbár szándékaival szemben".

A kijevi vezetők elutasítanak bármely engedményt, és azt állítják, hogy a tárgyalások csak akkor lehetségesek, ha Oroszország kivonja összes csapatát.

David Arahamia, aki a háború első napjaiban az ukrán tárgyalócsoport vezetője volt, azt írta: ahhoz, hogy Ukrajna megkezdhesse a tárgyalásokat, Oroszországnak "el kell hagynia országunk területét, jóvátételt kell fizetnie; meg kell büntetnie minden háborús bűnöst, és önként le kell mondania minden nukleáris fegyveréről".

Alexander Stubb, Finnország volt miniszterelnöke is azt mondta, hogy alapvetően nem ért egyet Macron megjegyzéseivel. "Oroszországnak először is garantálnia kell, hogy nem támad meg másokat. Csak ezután kezdhetjük el a [európai biztonságról szóló] megbeszéléseket."

Artis Pabriks lett miniszterelnök-helyettes szerint "a Nyugat Putyin csapdájába esne, ha biztonsági garanciákat adna Oroszországnak... mert azt sugallná, hogy ő és Ukrajna felelős a háborúért". Macron elnököt már nyáron is sok kritika érte, amikor azt mondta, hogy "nem szabad megalázni Oroszországot".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump nem lehet nyugodt, kedden félidős választások lesznek

Donald Trump nem lehet nyugodt, kedden félidős választások lesznek

Egy új felmérés szerint 7 fontos amerikai szövetségi államban a demokrata jelöltek több voksra számíthatnak a keddi félidős választásokon, mint a republikánusok. Mindez azért lényeges, mert Donald Trump elnök számára valósággá válhat, hogy a törvényhozás mindkét házában az ellenfelei lesznek többségben.

Szovjetunió, puhatestűzés – Magyar Péter napirend előtti viszonválasza

A kormányfő kifogásolta, hogy az elmúlt 20 évben miért nem ment át a parlamenten az ügynökakták nyilvánosságra hozatala. A Mi Hazánk vezetője szerinte belehazudik az emberek szemébe, a 2027-es költségvetésről viszont újra részletesebben beszélt.
inforadio
ARÉNA
2026.11.03. kedd, 18:00
Horváth Gábor
a Költségvetési Tanács elnöke
Tisza-kormány: Ókovács Szilvesztert az Operaház, Feledy Botondot a Külügyi Intézet éléről menesztették

Tisza-kormány: Ókovács Szilvesztert az Operaház, Feledy Botondot a Külügyi Intézet éléről menesztették

November 4-én megkezdődik az ügynökakták nyilvánosságra hozatala. A parlamentben a nyilvános ügynöklisták és a magántőkealapok mellett a milliárdosok vagyonadójáról, az új legfőbb ügyészről, a december 24-i munkaszüneti napról és a költségvetésről is szó lesz; a TISZA-frakció támogatja Fejes Péter legfőbb ügyésszé választását. A költségvetési vitában további módosításokra készülnek, köztük a volt köztársasági elnökök alapítványok támogatására fordítható, évi több tízmillió forintos keretének megszüntetésére. Matolcsy Ádám és Stofa György körözését a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodájának fejvadászai vették át. Az Alkotmánybíróság teljes ülése titkos szavazással Sonnevend Pált választotta a testület elnökévé. Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter azonnali hatállyal megszüntette Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatójának munkaviszonyát, miután az intézmény átvilágítása minisztériumi jóváhagyás nélkül megállapított vezetői prémiumokat, vitatott szerződéseket és a produkciók költségelszámolásával kapcsolatos hiányosságokat tárt fel. Két kórházigazgatónak is mennie kellett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×