Véget ért a Musk kontra Twitter saga és a közösségi média/mikroblog platform immár a Tesla-vezér birtokába került.
Musk még tavasszal tett javaslatot a Twitter 44 milliárd dollárért való megvételére, aztán kihátrált, amiért szerinte nem osztották meg vele a robot-fiókok valódi számát. Később bírósággal fenyegették, majd felújította és most lezárta a tranzakciót.
Csütörtök este már arról érkeztek jelentések, hogy a 38 éves Parag Agrawal, a Twitter vezérigazgatója és Ned Segal pénzügyi igazgató „elhagyták az épületet és nem is térnek többet oda vissza”.
A Telegraph szerint Musk különösen kemény volt Agrawallal szemben: „Ezen a héten mit végeztél el?” – írta neki és „időpocsékolásnak” nevezte a megbeszéléseket. A fiatal szakember azzal vigasztalódhat, hogy
42 millió dollárt üti a markát a kirúgásával.
Lapátra tette Musk Vijaya Gadde a cég vezető jogászát, aki felfüggesztette a New York Post bulvárlap fiókját egy Joe Biden elnök fiáról írt cikk miatt.
„Felfüggeszteni egy vezető hírmédium számláját egy valós történet miatt hihetetlenül helytelen” – írta Musk. Ned Segal pénzügyi igazgató is megédesített pirulával, 25 és félmillió dollárral távozik. A többiekkel együtt a biztonsági személyzet vezette ki az épületből Sean Edgett cégjogászt.
A személyzeti drámán túl azonban a közvéleményt inkább az érdekli, hogy mit akar kezdeni a világ leggazdagabb embere a Twitterrel? Annyit már eddig is tudni lehetett, hogy Musk a szólásszabadság feltétlen híve – ami ebben az esetben azt jelenti, hogy ódzkodik a provokatív, hamis vagy akár felbujtó tartalmak törlésétől, pontosabban a túlzó moderálástól, attól, hogy a platform döntse el, mi különböztet meg egy véleményt a fentiektől. Ezért jelezte például, hogy
visszavenné a Twitterre a letiltott Donald Trumpot.
A bírálók szerint viszont trollok serege és az autoriter államok narratívája árasztja majd el a platformot.
Arról is beszélt, hogy „az emberiség javára” akarja fordítani a Twittert, meg akarja akadályozni, hogy a felhasználók jobboldali és baloldali izolált véleménybuborékokba zárkózzanak, ami szerinte csak tovább növelné a társadalmi feszültségeket.
Ez a dolog idealista része. Az üzleti rész pedig az, hogy egyfajta „szuper appot” akar kreálni, amelyet egyelőre X-nek hív.
A Sky News megemlít egy létező példát: a kínai WeChatet, amely egyszerre üzenőapp, piactér és nyilvános, Twitter-szerű kommunikációs platform.
Musk hozzáállásáról megjegyzik: tipikus „vizió-ember”, először jönnek a nagy ötletek, a részletek miatt nem aggódik, azokkal majd menet közben elboldogul. Bírálói szerint viszont a „minden app” ötlete arra vall, hogy nincs konkrét stratégiája, és valójában ezért akart kiszállni az üzletből.