Nincs elegendő gáz az ukrajnai tárolókban, bizonytalan, hogy lesz-e fűtés télen az országban. Jurij Vitrenko, a Naftogaz vezérigazgatója szerint a szükséges 19 milliárd köbméter helyett alig 13 milliárd van készleten. A magas árak miatt pedig nem sokkal tudják növelni a tartalékokat.

Az emberek alternatív megoldásokon gondolkodnak, ki árammal, ki fával akar fűteni. Kárpátalján az utóbbi a népszerűbb, de vajon jut-e mindenkinek elengedő tűzifa?

A megyében az erdészeteknek mintegy 285 ezer köbméter fa kivágására van engedélyük az év végéig. Ez a mennyiség lehetővé teszi a lakosság tűzifával való ellátását, a megyében nincs ok az aggodalomra – mondta el érdeklődésünkre a Beregszászi Állami Erdőgazdaság erdőmérnöke. Ági László megjegyezte, a korábbi években a kitermelt fa mindössze 50-60 százalékát értékesítették, így van tartalék, illetve még van lehetőség további fakivágásra is.

A szakember inkább attól tart, hogy egyre több nagyvállalat tér át a fatüzelésre, ami már jelentős terhet róna rájuk.

Kárpátalján most tetőzik a második nagy tűzifa-vásárlási hullám.

„Május végén, június elején volt az első nagy hullám, akkor azt gondoltam, nem húzzuk ki az év végéig – magyarázza Ági László. – Most, hogy látható közelségbe került a tél, ismét nagyobb a kereslet, de ki tudjuk elégíteni az igényeket. Már több mint 12 ezer köbmétert értékesítettünk, de még van tartalék.”

Ági László hozzátette,

egy család maximum 10 köbméter fát vásárolhat, ez megközelítőleg 100 mázsa tüzelőanyagot jelent.

Ennél kevesebbet ritkán szoktak igényelni, de ez teljes mértékben fedezi a téli időszakot. A tűzifa iránti kereslet megugrása nem nevezhető drasztikusnak. Az erdőmérnök szerint az idén sem járási, sem pedig megyei szinten nem vágtak ki több fát, mint máskor. Aki korábban is fával fűtött, az az idén is igényelt tüzelőt. Azok száma viszont elenyésző, akik most tértek volna vissza a kályhához.

A Beregszászi járás 15 százaléka erdős, a megyei átlag pedig 52 százalék.

Arra a kérdésre, hogy tudnak-e védekezni az illegális fakivágás ellen, az erdőmérnök elmondta, az efféle garázdálkodás nem jellemző Beregszász környékén, legfeljebb a rászorulók gyűjtenek rőzsét.

„Mindenki lát mindent, szólnak, ha történik valami, az erdők jól felügyelhetők, az őrző-védő szolgálat jól megvan szervezve – fogalmazott Ági László. – Kitermelésről szó sincs, legfeljebb csak kisebb lopásokat jelentenek. De az, amit a legszegényebb réteghez tartozó emberek kerékpáron vagy a vállukon elvisznek, elenyésző mennyiségnek számít. Őket beljebb irányítjuk az erdőben, ahol van lehullott száraz ág, azt elvihetik, azzal nem okoznak kárt a természetben.”

A magyar Ökumenikus Segélyszervezet nemrég jelentette be, hogy tűzifával támogatja azokat a kárpátaljai családokat, akik belső-ukrajnai menekülteket fogadtak be az otthonukba. A szervezet 2 millió hrivnyát utalt át a megyei erdészetnek, amiből 3000 köbméter fát tudnak vásárolni.

Egy köbméter tűzifa ára a lakosság számára 660 hrivnya (nagyjából 7500 forint). Ez az összeg a múlt évhez képest csak 10 százalékkal emelkedett. A drágulás az üzemanyagár-emelkedéssel van összefüggésben. Összehasonlítva azonban még így is a Beregszászi járásban az egyik legolcsóbb a tűzifa. Az export termék piaci árát viszont a tőzsdén határozzák meg, ami az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt, most majdnem 200 euróba kerül a hasogatott fa köbmétere.

A Beregszászi Állami Erdőgazdaság mérnöke arról is tájékoztatott, hogy

a háború miatt munkaerőhiánnyal küszködnek: 12 alkalmazottjuk van a fronton.

Ági László hozzátette, munkagépeket, teherautókat is elvittek tőlük, ezért lassabban tudnak dolgozni, előfordult, hogy az embereknek heteket kellett várniuk, amíg tűzifához jutottak.