Infostart.hu
eur:
379.54
usd:
321.62
bux:
0
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Az orosz hadsereg által szervezett mariupoli sajtóút során készült kép gépfegyveres katonákról a zaporizzsjai atomerőmű bejárata előtt a délkelet-ukrajnai Enerhodarban 2022. május 1-jén.
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

A csehek negyede sem harcolna, ha megtámadnák az országot

Szlovákiában pedig azok mutatnak nagyobb hajlandóságot az országuk megvédésére, akik szerint országuknak a Nyugathoz kell tartoznia.

A lakosság 24 százaléka lenne hajlandó aktívan segíteni a cseh hadseregnek, ha katonai támadás indulna Csehország ellen, míg a válaszadók 62 százaléka nem fogna fegyvert – derült ki egy friss felmérésből. A szomszédos Szlovákiában is hasonló eredmények születtek. A szlovákok 28 százaléka harcolna csak az országáért.

Csehországban az országos felmérés eredményeit kedden hozták nyilvánosságra. Az ismertetett adatokból kiderül, hogy a cseh lakosság kétharmada ugyan bízik a saját hadseregében, de annak harci képességeiben mindössze a megkérdezettek 51 százaléka.

40 százaléknyian vélik úgy, hogy a cseh hadsereg jelen pillanatban nincs harcképes állapotban.

A Cseh Televízió megrendelésére április első felében készült felmérés rámutat, hogy a csehek az országuk biztonságpolitikáját érintő kérdésekben nagymértékben a NATO-ra támaszkodnak. Az észak-atlanti szövetséget a felmérésben részt vevők 71 százaléka tartja fontosnak, 16 százalékuk viszont azt mondja, hogy a NATO-nak nincs nagy szerepe az ország védelmében. A válaszadók 57 százaléka szerint az államnak többet kell költenie a hadseregre, 28 százalék viszont nem ért egyet ezzel.

Csehország az idén a GDP 1,35 százalékát fordítja a hadseregre, ami mintegy 3,6 milliárd eurót jelent.

A NATO által megkövetelt két százalékot a cseh kormány már korábban 2025-re ígérte elérni. Zbynek Stanjura pénzügyminiszter az ukrajnai háborúval kapcsolatban azonban kijelentette: a kormány intézkedik annak érdekében, hogy a tervezett célt már korábban elérjék. A cseh hadsereg hivatásos katonákból áll, jelenleg több mint 26 ezer főből. Az aktív tartalékosok száma március végén mintegy 3600 volt. Ezt az év végéig további 1200 tartalékossal szeretnék növelni. A prágai sajtó azt írja, hogy az ukrajnai háború következtében jelentősen megnőtt a katonai szolgálat iránti érdeklődés.

A Csehországban készített felméréshez hasonló Szlovákiában is készült, szintén a múlt hónap elején. Az ezer válaszadó bevonásával elvégzett felmérés rámutatott, hogy Szlovákiában enyhén erősödött a háború gazdasági következményeitől, főleg az áremelkedéstől és a gazdasági válságtól való félelem. A közvélemény-kutatásban résztvevők csupán 28 százaléka lenne hajlandó háború esetén harcolni Szlovákiáért. Az erre vonatkozó kérdésre nemmel válaszolt a válaszadók 37 százaléka, a „nem tudom” választ 35 százaléknyian választották. A 60 évnél idősebb férfiak nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy harcoljanak Szlovákiáért, mint a 40 év alattiak. A kutatás pedig arra is rámutatott, hogy

hajlandóbbak lennének fegyvert fogni az országért azok a megkérdezettek, akik úgy gondolják, hogy geopolitikai szempontból Szlovákiának a Nyugat oldalán kell állnia, illetve, akik támogatják a NATO-tagságot.

A felmérés eredményeit kommunikáló szakember, Robert Klobucký, a Szlovák Tudományos Akadémia szociológusa szerint a harci kedv nagyon alacsony szintje Szlovákiában nem csupán az államba és a különféle intézményekbe vetett közbizalom alacsony szintjével, hanem egyfajta geopolitikai zavarral is magyarázható. „Fontos ismerni a történelmi összefüggéseket is. Szlovákiában nincs hagyománya annak, hogy heroizáljuk a hadseregünket, és más államokkal vagy nemzetekkel ellentétben a múltban nem vívtunk meg sikeresen semmilyen nagyobb fegyveres konfliktust vagy felkelést” – állapította meg a szociológus.

Nyitóképünk az orosz hadsereg által szervezett mariupoli sajtóút során készült kép gépfegyveres katonákról a zaporizzsjai atomerőmű bejárata előtt a délkelet-ukrajnai Enerhodarban 2022. május 1-jén.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Jelentős gondokkal küzd a magyar vendéglátóipar. Ma 15-20 ezerrel kevesebb alkalmazott és 9-10 ezerrel kevesebb üzlet hozza ugyanazt a forgalmat, mint a pandémia előtt, amit akár hatékonyságnövelésnek is tekinthetünk, de az ágazat segítségre szorul, az emberek pedig alig mernek étteremben költeni – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×