Infostart.hu
eur:
357.81
usd:
305.58
bux:
131071.24
2026. május 13. szerda Imola, Szervác
A Donyecki regionális civil-katonai közigazgatás tanács által közreadott felvétel a mariupoli színház orosz bombatámadásban megrongálódott épületéről 2022. március 16-án. A helyi ukrán hatóságok szerint több mint ezren voltak a színházban a támadás idején. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videobejegyzésében megerősítette, hogy az épület óvóhelyül szolgált.
Nyitókép: MTI/AP/Donyecki regionális civil-katonai közigazgatás tanács

Jönnek elő a túlélők a mariupoli színház óvóhelyéről

A dél-ukrajnai Mariupolban megkezdődött a lebombázott színházban menedéket kereső túlélők kimentése. Helyi illetékesek szerint a pince sok embert megvédett. Közben az orosz erők a várost védő, szélsőséges múlttal rendelkező Azov hadosztály jelenlétével igazolják támadásaikat.

A külvilágot sokkolták a bombázás miatt összeomlott mariupoli színház képei. Különösen, hogy a helyi hatóságok szerint az épületben főként nők és gyerekek kerestek menedéket, és a színház előtt a járdára nagy betűkkel ki is írták: „gyerekek”, hogy azt a levegőből is látni lehessen.

Az, hogy hányan veszthették életüket, még nem világos, de a körzet kormányzója, a háború előtt oligarchaként és NATO-szkeptikusként emlegetett Szerhij Taruta jó hírről számolt be: „az óvóhely egyben maradt.

A mentők takarítják a romokat, túlélők jönnek elő”.

Ezt erősítette meg a Reutersnek Petro Anruscsenko, a polgármester tanácsadója is.

Médiajelentések szerint legkevesebb ezer ember keresett menedéket a szerda este találatot kapott épület pincéjében.

Olha Sztefanisjnya parlamenti képviselő szerint 130 ember már épségben elhagyta a pincét.

(A Taruta Facebook-bejegyzéséről készült képernyőfotó a Twitteren terejdt, de délután a poszt nem volt fellelhető a Facebook oldalán).

Az Ukrainszkaja Pravda című lap szerint az oroszok a Neptun uszodát is támadták és az ottani áldozatok száma még nem volt ismeretes.

A 450 ezres Mariupol jobbára oroszajkú. Az ukránok és az oroszok aránya sokáig közel azonos volt, de utóbbiak aránya az elmúlt években egyharmadra esett. Rajtuk kívül görögök, urumok és mások élnek itt. Mindez azért érdekes, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai oroszok és oroszajkúak védelmével is indokolta az inváziót – amire azonban sok helyi lakos mondja azt, hogy nem kért belőle, és hogy Ukrajnához lojális.

Az oroszok az Azov hadosztályra mutogatnak

Putyin másik állítása, hogy „nácitalanítani” akarja Ukrajnát, és az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy a szélsőjobboldali, nacionalista ukrán Azov hadosztály robbantotta fel a színházat. Más oroszpárti források szerint az Azov túszként tartotta fogva ott az embereket. Nyugati szakértők, például Rick Fawn, a skóciai St. Andrews egyetem nemzetbiztonsággal és Kelet-Európával foglalkozó professzora szerint az orosz állami propaganda azért lehet sikeres, mert az „igazság morzsáit” vegyíti szándékosan félrevezető, nagyobb állításokba.

Magáról az Azovról a Deutsche Welle is írt a napokban. A cikk „az európai szélsőségesekkel kapcsolatot tartó ultranacionalistáknak” írja le a város védelmében résztvevő Azov tagjait. A korábban önkéntes hadosztályt (amelynek tagjai a keleti fronton harcoltak és túl puhának tartották az ukrán hadsereget), az Ukrán Nemzeti Gárda irányítása alá vonták, és Mariupolba tette központját. Puszta létezése az egyik indok, amit Oroszország felhasznál Ukrajna elleni háborújára – jegyzi meg a Deutsche Welle.

A háború előtti ukrán politika összetettségét jól jelzi, hogy az Azov jobbára kelet-ukrajnai, oroszajkú szélsőségesekből és futballultrákból jött létre, akik korábban a keleti szlávok, az ukránok, oroszok és fehéroroszok egységét hirdették. 2015-16-ban létrejött egy politikai szárnyuk is, de minimális eredményt értek el a parlamenti választásokon. Andreas Umland, a Stockholmi Kelet-Európai Tanulmányok központjának kutatója szerint bár az Azovnak vannak kapcsolatai európai szélsőségesekkel, az orosz propaganda kreált belőlük legendát. Szerinte eltúlozzák az ukrán társadalomra gyakorolt hatásukat, és a legtöbb ukrán most csak az agresszor ellen harcoló egységnek tartja őket. Az Azov és az oroszok viszont gyűlölik egymást, ami miatt különösen hevesek a harcok a városban, aminek ostromát Volodimir Zelenszkij elnök Leningrád második világháborús blokádjához hasonlította.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: heti két kormányülés lesz, most 17 kormányhatározat születik
kormányülés után

Magyar Péter: heti két kormányülés lesz, most 17 kormányhatározat születik

Ópusztaszeren tartja első, kihelyezett ülését a szerdán hivatalba lépett Tisza-kormány, amelyről kilépve a három új kormányszóvivő kezdte a tájékoztatót, amelyet Magyar Péter tart. A Kárpátalját ért orosz dróntámadásokra is reagált a kormány, és a miniszterelnök ismertette jövő heti programját, külföldi útjai mellett két kormányülés is lehet, nem csak jövő héten, hanem azután is. Berendelték az orosz nagykövetet. Haváriahelyzet van az aszály miatt, plusz intézkedések jönnek. A Hernádi Zsolt Mol-vezér által Ópusztaszeren elmondottakat is ismertették, újabb olajtartalékokat szabadítanak fel. Várhatóan 17 kormányhatározat születik szerdán. A május 25-i héten politikai megállapodást köthet Magyar Péter az uniós pénzekről, de vannak még kérdések. Tóth Péter visszatér a politikába. A nem távozó közjogi méltóságok eltávolítására alkotmánymódosítást helyeztek kilátásba.

Ungvárt is elérték az orosz drónok, Szlovákia egy időre lezárta az ukrán határát – frissítve

Folytatódott az orosz dróntámadás Kárpátalja ellen. A korábbi, Szolyva és az Ökörmezői (Mizshirja) térség felől érkező hírek után már Ungvárról is becsapódásokról és robbanásokról érkeztek jelentések.
inforadio
ARÉNA
2026.05.14. csütörtök, 18:00
Kuzmányi István
diakónus, a Magyar Kurír és az Új Ember főszerkesztője
Fontos adat jött Amerikából - Vegyesen teljesítenek a tőzsdék

Fontos adat jött Amerikából - Vegyesen teljesítenek a tőzsdék

Mérsékelt optimizmus látszott ma kezdetben a piacokon, az ázsiai tőzsdék többnyire emelkedtek reggel és az európai indexek is erősödéssel kezdték a napot. Napközben azonban mérséklődtek a pluszok, az amerikai tőzsdék pedig már vegyesen nyitottak. Az iráni helyzet mellett a befektetők figyelme Donald Trump és Hszi Csin-ping kínai elnök talákozójára irányul, emellett délután érkezett egy amerikai adat, ami az inflációs nyomás erősödésére utal. A budapesti tőzsdén a Magyar Telekom részvényeit volt érdemes figyelni, a társaság ugyanis tegnap, piaczárás után tette közzé első negyedéves számait és bejelentette, hogy júliustól visszavezeti az inflációkövető díjkorrekciót.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×