Ukrajna alkotmánya is rögzíti, hogy az ország célja a NATO-tagság. Viszont Vadim Prisztajko, az ország londoni nagykövete a hétvégén bedobta a diplomáciai bombát, ami lehet, hogy valójában csak egy kísérleti lufi volt. A BBC egyik hírrádiójának azt mondta, hogy az ország elgondolkodhat a komoly engedményeken, és „rugalmas” lehet a NATO-tagság kérdésében. A Radio 5 Live-on vasárnap elhangzott interjú ugyanakkor nem került fel a BBC honlapjára, és a BBC YouTube-csatornáján sincs nyoma, annak ellenére, hogy a műsorvezető szerint – aki a biztonság kedvéért kétszer is feltette a kérdést a nagykövetnek –, jelzésértékű volt a válasz.

Oroszországnak, amelyet a nyugati politikai elit azzal vádol, hogy napokon belül le akarja rohanni a szláv szomszédot, épp ez az egyik legfontosabb „biztonsági” követelése: állítsák le a NATO-nak az orosz határig történő kiterjesztését, és Ukrajna soha ne lehessen a szövetség tagja. Moszkva eddig azt hajtogatta, hogy nem akarja megtámadni Ukrajnát, de „a Nyugat rendre figyelmen kívül hagyja biztonsági igényeit”.

Mivel az ukrán nagykövet a brit médiában tette – első ránézésre – látványos visszakozásnak tűnő megjegyzést, a BBC gyorsan megkérdezte a londoni kormányt, de a miniszterek helyett csak az egyik védelmi államtitkár nyilatkozott, aki azt mondta: Ukrajnának szíve-joga úgy dönteni, hogy nem akar NATO-tag lenni, a semlegességet választva. Ezt az ötletet, a múlt héten Emmanuel Macron francia elnök is felvetette.

Vadim Prisztajko, Ukrajna londoni nagykövete később a BBC televíziónak nyilatkozva hétfőn cáfolta, hogy Ukrajna újragondolná NATO-csatlakozási szándékát. Úgy fogalmazott: Ukrajna kész számos engedményre a háború elkerülése végett, és erről folyamatosan tárgyal Moszkvával, ennek azonban semmi köze a NATO-tagsághoz, amelynek célja szerepel az ukrán alkotmányban, és Kijev felvétele pusztán attól függ, hogy „mikor lesz erre kész a NATO”. Prisztajko hozzátette: Ukrajna nem NATO-tag, „és szerdáig nem is lesz az”.

Annak ellenére, hogy London harcosan kiáll Kijev mellett, és fegyverekkel, katonai kiképzőkkel is segítette az ukrán hadsereget, James Heappey védelmi államtitkár óvott attól, hogy „kiterjesszék a NATO kollektív biztonsági ernyőjét” egy nem NATO-tagországra. „A NATO mindig is szuverén nemzetek védelmi szövetsége volt, akik a kollektív biztonságért csatlakoztak. A NATO nem támad meg másokat” – írta a Times című lapban a brit államtitkár. Kérdés, hogy szavainak mekkora a súlya, mivel a brit kormány fajsúlyosabb üzeneteit általában a fajsúlyosabb miniszterek szokták megfogalmazni és felvállalni.

Heappey a NATO afganisztáni, afrikai, iraki és egyéb vezényléseiről azt mondta, hogy azok „nagyban különböznek attól, hogy kollektív biztonságot ajánljanak egy nem tagállamnak. Ez pontosan az az ürügy lenne, amit Putyin felhozhat, hogy „a határai mentén történő nyugati agresszióra válaszol” – írta.

Közben az ukrán kormány egyik szóvivője gyorsan elutasította nagykövete felvetését, és megerősítette: továbbra is „abszolút prioritás” marad a NATO-tagság.

Egy New York Times-cikk közben a napokban felvetette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számára nagy veszélyt jelentenek a hazai nacionalista mozgalmak és milíciák, amelyek semmilyen, Moszkvával kötött kompromisszumot nem fogadnának el.