eur:
396.23
usd:
369.68
bux:
71929.92
2024. július 2. kedd Ottó
Pozsony, 2012. április 4. Leteszik esküjüket az új összetételű szlovák törvényhozás leendő képviselői a parlament alakuló ülésén Pozsonyban. Szlovákiában március 10-én tartottak előre hozott parlamenti választásokat, amelyen elsöprő győzelmet aratott a Robert Fico vezette baloldali Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) párt. A Smer 83 mandátumot szerzett a 150 fős parlamentben. (MTI/TASR/Pavel Neubauer)   *** Local Caption ***
Nyitókép: MTI/TASR/Pavel Neubauer

Csökkentenék a parlamenti küszöböt a nemzetiségeket képviselő pártok számára Szlovákiában

Értékelték a 2021-es szlovákiai népszámlálás nemzetiségre vonatkozó adatait a felvidéki politikusok. Az statisztikai hivatal közlése alapján Szlovákiában ma több mint 450 ezren vallják magukat magyarnak vagy részben magyarnak.

A 2021-es népszámlálás ismételten igazolta, hogy Szlovákia többnemzetiségű ország, ahol a többségi szlovák lakosság a nemzeti kisebbségek tagjaival él együtt – jelentette ki Bukovszky László, a nemzeti kisebbségekért felelős szlovákiai kormánybiztos a 2021-es szlovákiai népszámlálás nemzetiségre vonatkozó adataira reagálva. A Szövetség azt mondja, a kettős nemzetiség, illetve a multietnicitás valós jelenség Szlovákiában, a kormánynak ennek megfelelő lépéseket kell tennie.

A 2021-es népszámlálás eredményeit csütörtökön ismertette a Szlovák Statisztikai Hivatal, erről az Infostart is beszámolt. Az eredmények alapján Szlovákiában ma 422 065-en vallják magukat magyarnak, további 34 089-en pedig második lehetőségként jelölték be a magyar nemzetiséget, mivel most először erre is lehetőség nyílt.

Gyimesi György, a kormánypárti OĽaNO parlamenti képviselője szerint a népszámlálás eredményei azt bizonyítják, hogy csak egy nemzeti identitás létezik. A politikus már a népszámlálás előtt is kifogásolta, hogy az íveken két nemzetiség is bejelölhető. Úgy véli, a kettős identitás a magyarok számára idegen fogalom, és elutasítják azt. Egyben rámutatott, hogy csökkent a magukat magyar nemzetiségűnek valló lakosok száma. Tíz évvel ezelőtt még a szlovákiai lakosság 8,5 százaléka, 458 467 lakos vallotta magát magyarnak. Gyimesi azzal kapcsolatban, hogy a tavalyi népszámláláson az összlakosság 84 százaléka vallotta magát szlováknak, kijelentette: a Szlovák Köztársaság nem csak a szlovákok nemzetállama. Hozzátette,

a koalíción belül már tárgyalnak arról, hogy a nemzetiségeket képviselő pártok esetében 3 százalékra csökkentik a parlamentbe jutási küszöböt.

A szlovákiai magyarok politikai érdekképviseletét ellátó Szövetség szerint az adatok bizonyítják, hogy a szlovákiai magyar közösség továbbra is életképes. „A magyar közösség Szlovákiában továbbra is életképes és életerős. Büszke vagyok rá, hogy ennek a közösségnek lehetek a tagja. Vannak viszont rossz hírek is. Például, hogy tovább csökkentünk. Tény és való, hogy nem olyan nagy méretű a csökkenés, mint az elmúlt időszakokban, viszont ki kell, hogy jelentsük, hogy tovább csökkentünk” – fogalmazott Forró Krisztián, a Szövetség elnöke. Az eredmények összehasonlítását a Szövetség szerint megnehezítheti, hogy a népszámlálás során az emberek két nemzetiséget is megjelölhettek. „Éppen ezért minden lehetőséget és minden alkalmat megragadunk, hogy hangsúlyozzuk és felhívjuk a kormány figyelmét arra, mennyire fontos, hogy ezt a két adatot kumuláltan vegyék figyelembe.

Ezektől a számoktól függ, hogy a közösségünk milyen jogi és kulturális lehetőségekkel tud élni”

– jegyezte meg Forró.

Bukovszky László, a nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztos úgy véli, a népszámlálás ismételten igazolta, hogy Szlovákia többnemzetiségű ország, ahol a többségi szlovák lakosság a nemzeti kisebbségek tagjaival él együtt. Fontosnak tartja, hogy a nemzeti kisebbségek képesek legyenek megfogalmazni jogos igényeiket identitásuk fejlesztése és az asszimilációs tendenciák ellensúlyozása érdekében. „Az állami és helyi hatóságok hatékony részvétele nélkül azonban nem érhető el a kívánt eredmény” – olvasható a kormánybiztos állásfoglalásában. Bukovszky hozzátette: hivatala továbbra is aktívan elő fogja segíteni e célok elérését.

Címlapról ajánljuk
Emelt készültségi szinten több európai katonai bázis – Tálas Péter elmondja, van-e terrorveszély

Emelt készültségi szinten több európai katonai bázis – Tálas Péter elmondja, van-e terrorveszély

Az európai támaszpontokon tíz év után rendeltek el Charlie fenyegetettségi szintet, és azt sem lehet kizárni, hogy támadás készül valamelyik létesítmény ellen. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézetének egyetemi docense az InfoRádióban elmondta: valószínűleg a környező helyzet általános romlása miatt, elővigyázatosságból kellett ilyen biztonsági intézkedést hozni.

Képeken Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij találkozója - videó

A magyar miniszterelnök kedd délelőtt érkezett az ukrán fővárosba, hogy tárgyalásokat folytasson az ukrán elnökkel. A legfontosabb téma a béke megteremtésének lehetősége és az ukrán–magyar kapcsolatok aktuális kérdései.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.02. kedd, 18:00
Yann Caspar
a Matthias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Műhelyének kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×