eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
ISTANBUL, TURKEY - 2021/10/12: Traditional Turkish bread loaves for sale inside a typical bakery window beside a Turkish flag. (Photo by John Wreford/SOPA Images/LightRocket via Getty Images)
Nyitókép: SOPA Images/Getty Images

A brutális infláció sújtotta Isztambulban már minden fillér számít

Miközben a török líra árfolyama ismét rekordmértékben zuhant, a drágulás közepette az emberek sorban állnak az olyan boltoknál, ahol valamennyivel olcsóbb az étel. Recep Tayyip Erdogan elnök közben ragaszkodik az exportbarát, alacsony kamatpolitikához.

A török valuta idei mélyrepülése nyomán a líra már csak feleannyi dollárt ér. mint korábban. A háttérben Recep Tayyip Erdogan elnök politikája áll, amivel további kamatcsökkentésekre ösztönzi a nemzeti bankot, annak ellenére, hogy meglódult az infláció.

Isztambulban és máshol is annyira húsba vágó lett a helyzet sokak számára, hogy hosszú sorok alakultak ki az olyan pékségeknél, amelyek másokhoz képest alacsonyabban tudják tartani áraikat. Az al-Dzsazíra például arról számolt be, hogy sok isztambuli egy olyan pékség előtt hajlandó hosszasan várakozni, ahol 10 amerikai centnek megfelelő összeg egy baguette ára, miközben sok helyen ugyanez a kenyér 20 centbe kerül.

Bár külföldről nézve fillérekről van szó, az emberek megjegyezték: „Minden drágul. Az élelmiszer, az ing, a zokni…” Egy 71 egy éves nyugdíjazott kamionsofőr arról beszélt, hogy a gyerekeihez költözött, mert a nyugdíja már nem elég ahhoz, hogy önállóan megéljen.

A török líra példátlan mélyrepülése közepette az államilag elismert infláció több mint 21 százalékos. A kormány bírálói, akik egyre sokasodnak viszont kételkednek a statisztikában, és azt mondják, hogy

sokkal brutálisabb a drágulás.

Az ellenzéki kézben lévő isztambuli önkormányzat szerint például az infláció szintje már több mint 50 százalék: a búza ára 109 százalékkal, a napraforgóolaj 137 százalékkal, a wc-papír és a cukor 90, a földgáz ára pedig 102 százalékkal lett drágább – állítják.

Mint tudósítók megjegyezték: a kenyér annyira központi része a török kultúrának, hogy a lezárások csúcsán is csak két helyre lehetett kimenni: patikába és a pékhez. Különösen a szegényebbek esznek sok kenyeret az országban. Az isztambuli önkormányzat ezért egyrészt megduplázta a kenyérsütést, másrészt babatápszerrel látja el az anyákat, miközben anonim jótékonykodók online fizethetik ki a megszorultak közületi számláit.

Emelés helyett csökkentés

Közben közgazdászok arra számítanak, hogy a Török Nemzeti Bank 15-ről 14 százalékra szállítja le a vezető kamatlábat, ami a negyedik ilyen csökkentés lehet négy hónap alatt. Erdogan elnök azzal érvel a politika mellett, hogy az alacsonyabb kamatok felpörgetik a török exportot, a befektetéseket és az állásteremtést. Normál esetben a központi bankok emelik a kamatokat, hogy leszorítsák az inflációt, jegyezte meg a BBC.

A helyi lakosok, köztük Erdogan sok korábbi szavazója egyre dühösebb, mert naponta veszít értékéből a megkeresett pénzük.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×