A kelet-ukrajnai harcok 2014-es kirobbanása után Ukrajna úgy döntött, hogy egy év után ismét bevezeti a sorozást. Litvánia 2015-ben, a NATO-n kívüli és magát semlegesnek mondó Svédország pedig 2017-ben tért vissza a gyakorlathoz – említi meg az Economist magazin. Távolabb Európától az Öböl-beli Katar és az Egyesült Arab Emírségek 2013-14-ben, Kuvait pedig 16 év után, 2017-ben újította fel a sorkatonaság intézményét.

Oroszországban, ahol soha nem is törölték el, a fiatalok mindenféle módszerekkel és protekcióval szerzett orvosi igazolásokkal próbálják elkerülni, hogy a szolgálatra alkalmasnak találják őket – mert rettegnek az újoncokkal szembeni brutalitástól, amelynek eredménye, hogy időről időre egy-egy magából kifordult kiskatona fegyverrel támad társaira és parancsnokaira.

Más országok sem számolták fel a sorozást – Izraelben például a 18 éveseket behívják, kivéve egyes ortdodox vallásos zsidó csoportok tagjait, ami meglehetős ellenérzéseket szül a szélesebb társadalomban. Sokak számára egy híres egységben való szolgálat megnyitja a politikai pálya lehetőségét – példa erre Benjamin Netanjahu volt és Naftáli Bennet mostani miniszterelnök. A legendás 8200-as technológiai egységből pedig az izraeli techcégek majdani dolgozói kerülnek ki.

Norvégia közben, az egyenjogúság jegyében, 2013-tól nőket is besoroz, és ama ritka országok egyike, ahol szintén presztízs, ha behívják az embert. Észtország növelni akarja a szolgálatra behívott fiatalok számát, Németországban pedig vita indult arról, hogy valamilyen formában újra bevezessék-e a sorkatonaságot.

A változó trendnek többféle oka van

Egyes országok számára világossá vált, hogy készen kell állni a nyers erő alkalmazására – az Economist példaként említi a Karabah miatt háborúzó Örményország és Azerbajdzsán esetét.

Mások a mennyiségre hajtanak: sorozni olcsóbb, mint csak profi szerződéseseket fizetni. Az Egyesült Államokban olyan érveket is hallani a szolgálat mellett, hogy annak nyomán sokan kétszer is meggondolnák, érdemes-e háborúba menni. Igen ám, de ott volt Vietnám, és Washington gond nélkül küldte a harcmezőre a sorkatonákat.

A politikusok egy része úgy látja, a katonai szolgálattal lehet felelős állampolgárokká nevelni a fiatalokat. Egy Oxfordban kiadott svéd kutatás azzal a sokkoló állítással rukkolt elő, hogy a sorkatonai szolgálatot letöltött 23-30 évesek körében „jelentős” módon megugrott a leszerelés után elkövetett bűncselekmények aránya. Mégis, néhány kisebb demokrácia esetében népszerű maradt az angyalbőr – jegyzi meg az Economist.