Sem a szigorú járványügyi intézkedések, sem a pandémia egyes hullámai alatt bevezetett határzár nem kedvezett a szlovák idegenforgalomnak. A legnagyobb érvágást a városi hotelek szenvedték el, melyeket a külföldi szállóvendégek éltettek. Juraj Marko, az egyik pozsonyi hotel tulajdonosa a szlovák rádiónak azt mondta, szinte minden foglalást az utolsó pillanatban intéznek a vendégek, ezért előre soha nem tudják, mire számítsanak.

Ennél kicsit derűlátóbbak a tátrai szállásadók, akiknek a külföldi turisták hiányát sikerült hazai kirándulókkal pótolni. „A Magas-Tátrában nyaranta a vendégek mintegy 40 százalékát külföldiek alkotják. Ezt a hiányt nem volt könnyű pótolni, de amikor sikerült, 90 százalékos is volt a szállodáink telítettsége” – tájékoztatott Jaroslav Kubala, a Tátrai Szállódák Hálózatának igazgatója.

A járvány és a megfékezésére hozott intézkedések megváltoztatták a foglalási szokásokat is. Az eltöltött vendégéjszakák száma lecsökkent, a foglalást pedig rendszerint az utolsó pillanatra halasztják a vendégek. A szállodatulajdonosok azt mondják, az állami támogatás ahhoz elég volt ugyan, hogy ne kelljen végleg lehúzniuk a rolót, de a vendégek elvesztéséből származó hiányt már nem pótolta. A legnagyobb gondot mégis a munkaerőhiány okozza az ágazatban.

„Mintegy 40 ezer ember esett ki az idegenforgalomból, ami az ágazatban dolgozók 35 százalékát jelenti.

A bizonytalanság olyan méreteket ölt, hogy az emberek inkább választanak maguknak egy alacsonyabb jövedelemmel járó, de biztosabb munkahelyet” – magyarázta Marek Harbulák, a Szlovákiai Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke.

A munkaügyi minisztérium a felmerült problémát külföldi vendégmunkások alkalmazásával igyekszik orvosolni. Főként ukránokkal töltenék be a megüresedett helyeket. A tárca ezért arra törekszik, hogy minél jobban leegyszerűsítse az alkalmazásukhoz szükséges adminisztratív eljárást. A minisztérium azt mondja, azokat az álláslehetőségeket fogják felkínálni a külföldi vendégmunkásoknak, melyeket nem tudják hazaiakkal betölteni.

Ezt az elképzelést a szövetség is támogatja. „Nem arról van szó, hogy a hazai munkavállalókat olcsó külföldi munkaerővel akarjuk helyettesíteni, de egyszerűen néhány felkínált posztra a szlovákok körében nincs érdeklődés” – fogalmazott Marek Harbulák. A gyenge nyári szezon és a pandémia újabb hullámának fenyegetése ellenére a szállásadók már készülnek a téli idényre. A vendéglátásból hiányzó alkalmazottakat egyelőre középiskolás diákokkal igyekeznek pótolni.

Nem az idegenforgalom azonban az egyetlen ágazat, amely komoly emberhiánnyal küzd Szlovákiában. Január elejétől már közel 800 nővér lépett ki a hazai egészségügyből – derült ki az egészségügyi nővérek jegyzékének aktuális adataiból. Több, mint 14 ezren hiányoznak már a rendszerből.

A tavalyi évhez képest minden ötödik nővér beadta a felmondását.

Az Európai Unió tagállamaiban az ezer főre eső egészségügyi szakdolgozók száma átlagosan 8,4, Szlovákiában ez a szám 5,7. Mindez azt jelenti, hogy 46 ezer nővérre lenne szüksége a szlovák egészségügynek, hogy elérje az uniós átlagot. A szlovákiai nővérek átlagéletkora 47 év, a kamara pedig mintegy 5300, 60 év feletti nővért tart számon.