eur:
401.37
usd:
365.71
bux:
73411.75
2024. október 5. szombat Aurél
Tálib fegyveresek a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtéren 2021. augusztus 31-én, egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok befejezte az Afganisztánból történő kivonulást és az amerikai állampolgárok, harmadik országból származó állampolgárok és a kiszolgáltatott helyzetben lévő afgánok evakuálására irányuló missziót.
Nyitókép: MTI/AP/Kathy Gannon

Ünnepelnek a tálibok, de ott maradt nekik az Iszlám Állam

Egy ejtőernyős alakulat parancsnoka volt az utolsó amerikai katona, aki elhagyta Afganisztánt. A kivonulás után is több száz nyugati állampolgár maradt hátra és megjelent az országban mindkét fél ellensége: az Iszlám Állam helyi szervezete.

Kenneth McKenzie, az amerikai központi vezérkar tábornoka jelentette be: befejezték az amerikai fegyveres erők kivonását és az állampolgárok elszállítását Afganisztánból. A katonai vezetés igyekezett megőrizni méltóságát és ezért közzétette a kezében gépkarabéllyal menetelő Chris Donahue vezérőrnagy, a 82. ejtőernyős dandár parancsnoka fotóját. Ő volt az utolsó amerikai katona, aki felszállt a Kabulból induló utolsó szállítógépre.

Az amerikaiak távozása után a tálibok lövöldözéssel ünnepeltek, azonnal birtokukba vették a repteret, nyugati hadifelszerelésbe öltözött egységük pedig a hátrahagyott 73 helikoptert és közel száz harci járművet – amelyeket az amerikaiak hatástalanítottak.

Kabul, 2021. augusztus 31.
Az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának sajtóirodája által közreadott képen Chris Donahue dandártábornok, az amerikai hadsereg 82. légideszant hadosztályának parancsnoka felszáll egy C-17-es katonai szállító repülőgépre a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtéren 2021. augusztus 30-án. Donahue az utolsó amerikai katona, aki elhagyja Afganisztánt, ezzel az Egyesült Államok befejezte az Afganisztánból történő kivonulást és az amerikai állampolgárok, harmadik országból származó állampolgárok és a kiszolgáltatott helyzetben lévő afgánok evakuálására irányuló missziót.
MTI/EPA/Egyesült Államok Központi Parancsnokságának sajtóirodája/Jack Holt
Az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának sajtóirodája által közreadott képen Chris Donahue dandártábornok, az amerikai hadsereg 82. légideszant hadosztályának parancsnoka felszáll egy C-17-es katonai szállító repülőgépre a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtéren 2021. augusztus 30-án. MTI/EPA/Egyesült Államok Központi Parancsnokságának sajtóirodája/Jack Holt

A kivonulás utolsó napjaira rányomta bélyegét az augusztus 26-i reptéri robbantás, amelyet egy új ellenség, az Iszlám Állam Horászán Tartomány nevű dzsihádista szervezet vállalt magára, és amelyben 170 evakuálásra váró afgán lakos, 13 amerikai katona és két brit vesztette életét.

Tragédia tragédiát követett: az amerikaiak állításuk szerint a kabuli reptérre induló, robbanóanyaggal megrakott személyautó ellen hajtottak végre drónos támadást vasárnap. A helyszínen készült képek szerint azonban egy udvarban végzett pusztítást a rakéta és két család tíz tagját, köztük öt kisgyereket ölt meg. Néhány családtag a nyugatiaknak dolgozott, amerikai vízuma volt és abban reménykedett, hogy a légihídon sikerül elhagynia az országot – mondta el egy túlélő testvére. Az amerikai hadsereg közölte, hogy vizsgálatot folytat és hogy a tragédia „másodlagos robbanások” miatt következhetett be. Ez az eset, miként sok más is, valószínűleg gyorsan lekerül a napirendről a geopolitika és a háború ködében.

Hétfőn, a kivonulás utolsó óráiban, amikor az utolsó amerikai diplomaták is távoztak az országból, a dzsihadisták öt rakétát lőttek ki a kabuli reptérre, de ezeket lelőtte az amerikai légvédelem.

Zabihullah Mudzsahid tálib szóvivő közölte:

reméli, hogy az Iszlám Állam által befolyásolt afgánok jó útra térnek, mert külföldiek nélküli iszlám kormány alakul.

Emellett méltatta, hogy a mozgalom „visszaszerezte a függetlenséget” és azt mondta, „jó kapcsolatokat akarnak Amerikával és a világgal”. A nyugatiak távozásával és az iszlámot fundamentalista módon értelmező tálibok hatalomra lépésével azonban aggasztó jövő elé néznek a nagyobb szabadsághoz szokott afgán gyerekek, fiatalok, nők és korábbi közalkalmazottak. Bár a fundamentalisták „amnesztiát” hirdettek, az ország több részéről érkeznek hírek önkényes kivégzésekről és bosszúkról.

Közben, a 123 ezer embert kimenekítő légihíd lezárása után az amerikai főparancsnokság és a brit külügyminiszter is elismerte: több száz állampolgárukat nem tudták kihozni.

Ők már nem tudtak eljutni az utolsó napon a kabuli reptérre, mert a tálibok megtagadták az együttműködést és nem engedték be őket.

A drámai kivonulás után amerikai katonai vezetők és a republikánusok is Joe Biden elnököt vádolták. Szégyen, hogy hátrahagytuk a bajtársainkat, szövetségeseinket és a polgárokat – mondták többen. Biden közölte: kedden beszédet mond a kivonulás alkalmából.

(A nyitóképen: Tálib fegyveresek a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtéren 2021. augusztus 31-én, egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok befejezte az Afganisztánból történő kivonulást és az amerikai állampolgárok, harmadik országból származó állampolgárok és a kiszolgáltatott helyzetben lévő afgánok evakuálására irányuló missziót.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ákos: nem jó kimondani, hogy hatalmas vihar közeleg – egymásra kell nézzünk, emberek

Ákos: nem jó kimondani, hogy hatalmas vihar közeleg – egymásra kell nézzünk, emberek

Én arra hívok mindenkit, aki ezt a lemezt hallgatja, hogy ember legyen velem együtt, hogy egymás számára emberek lehessünk, és hogy megfogalmazhassunk nyugodtan aggodalmakat és örömöket anélkül, hogy a másik folyton ellenséget látna bennünk – mondta Kovács Ákos dalszerző, előadóművész az InfoRádió Aréna című műsorában, ahol beszélt a most megjelent Metropolis című dupla albumáról és a december 14-i Aréna-koncertjéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.10.07. hétfő, 18:00
Karácsony Gergely
Budapest főpolgármestere
A hét végére sikerült javítani az amerikai tőzsdéknek

A hét végére sikerült javítani az amerikai tőzsdéknek

Továbbra is nyomás alatt vannak a világ tőkepiacai, a befektetők elsősorban az Irán és Izrael közötti konfliktusra figyelnek. Csütörtökön eséssel fejezték be a kereskedést az európai és az amerikai tőzsdék, ma ehhez képest már emelkedés látszott Európában, és az amerikai tőzsdék is feljebb kerültek. Az EU kínai elektromos autók büntetővámjával kapcsolatos döntésére emelkedett az európai autók részvényárfolyama, a hangulatot a délután megjelent, vártnál jobb amerikai munkaerőpiaci adat is javította.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×