Finnország sorban negyedik éve kapta meg „a világ legboldogabb országa” címet. A kiemelkedő életszínvonal ellenére azonban az országnak nagyon hiányzik valami: a dolgozók. Az északi állam akut munkaerőhiánnyal küzd. És ha nincs elég dolgozó, akkor nincs elég tőlük befolyó járulék, amely el tudja tartani a finn nyugdíjasok egyre népesebb táborát.

„Mindenki tudja, hogy hatalmas mennyiségű embernek kellene jönni hozzánk” – mondta az AFP-hírügynökségnek Saku Tihverainen, a Talented Solutions állásközvetítő munkatársa.

Más nyugati országoknak is gond, hogy nem bővül a szükséges ütemben a lakossága, de

kevesek számára olyan súlyos a demográfiai probléma, mint Finnországnak.

Náluk minden 100 aktív dolgozóra 39.2 65 évnél idősebb lakos jut. Az elöregedés terén csak a japánok előzik meg a finneket és az ENSZ prognózisa arra utal, hogy 2030-ra az arány 47 és fél lesz a 100-hoz lesz.

A finn kormány ezért figyelmeztetett, hogy az 5 és félmilliós országnak gyakorlatilag a duplájára kell emelni a bevándorlást és évente 20-30 ezerre növelni a bevándorlók számát. Máskülönben nem tudják működtetni a közszolgáltatásokat és elkerülni a nyugdíj-deficit veszélyét – állítja a kormány.

Bár magas az életszínvonal, biztosítottak a politikai szabadságjogok, alacsony a korrupció és a bűnözés, Finnországot elkerülik a bevándorlók. Részben azért, mert erősek a bevándorlás-ellenes érzelmek.

Ugyan a futball-Eb-szereplő finnek között két fekete játékos is van, (egyikük Glen Kamara tamperei születésű), az övék a leginkább homogén társadalom Nyugat-Európában. Az ellenzéki, jobboldali radikális Finnek Pártja rendszeresen nagy támogatásra tesz szert a választásokon.

A demográfiai helyzet viszont lépésre késztette a vállalkozásokat és a kormányt – mondta az AFP-nek Charles Mathies, a Finn Akadémia kutatója. Ő egyike azoknak a szakértőknek, aki kidolgozták a Talent Boost nevű programot, amely spanyol egészségügyi dolgozókat, szlovák acélmunkásokat, orosz, indiai és dél-ázsiai informatikusokat próbál az országba csábítani.

A korábbi próbálkozások kudarcot vallottak. 2013-ban 8 spanyol nővért sikerült felvenni Vaasa városba, de öten hónapokon belül hazamentek.

Nem bírták a drágaságot, a hideget és nem tudtak megbirkózni a finn nyelvvel.

Mindezek ellenére, az ország évente 15 ezerrel több embert fogad be, mint ahány távozik. Viszont, akik elmennek, azok a statisztikák szerint felsőfokú végzettségűek.

Ezért van az, hogy az OECD-országok közül Finnországban a legnagyobb a hiány a magasan szakképzett dolgozókból. A finn startupok például nagyon csábítanák a külföldieket, de csak akkor, ha szinglik. A családtagoknak nehéz lehet munkát találniuk – ismerte Jan Vapaavouri, Helsinki polgármestere.

Sok külföldi arra panaszkodik, hogy nem ismerik el a képesítéseit. „Volt olyan munkaközvetítő, aki még kezet rázni sem volt hajlandó velem” – mondta egy 40-es éveiben járó brit digitális termékfejlesztő, aki Helsinkiben próbált szerencsét.