Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 6. péntek Lénárd
London, 2017. március 13.A brit (b) és a skót zászló leng a Whitehallon, London kormányzati negyedében 2017. március 13-án. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök ezen a napon bejelentette, hogy felhatalmazást kér a skót parlamenttől az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásához szükséges lépések megtételére. Nicola Sturgeon szerint a referendumot 2018 ősze és 2019 tavasza között lehetne megtartani. (MTI/EPA/Andy Rain)
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Jöhet az ellenbrexit: az unióba tartanak a skótok

Rövid ideig örülhetett Boris Johnson miniszterelnök. A múlt heti helyi választásokon csapást mért a munkáspárti ellenzékre, de Skóciában a makacsul a függetlenséget megcélzó SNP nyert. A brit kormány most nagy beruházásokkal akarja megbékíteni az országrészt.

Lehet, hogy Londont nem szerezték meg a brit konzervatívok, bár jelöltjük sokkal jobban szerepelt, mint várták, az észak-angliai kikötőben, Hartleypoolban viszont egy pótválasztáson kilökték a hatalomból az ott évtizedek óta bebetonozott Munkáspártot. Ezzel pedig hatalmas válságot és belvitát kavartak a politikai ellenfélnél. Sir Keir Starmer pártvezér gyorsan lefokozta helyettesét, akit felelősnek kiáltott ki a választási kudarcért. Gyávaság! – vágta a fejéhez a vele szemben álló platform.

A brit Munkáspárton belül most újra beindul a harc a hagyományosan balos erők és a centristák között. Boris Johnson és a konzervatívok egy napig örülhettek a hírnek. A csütörtöki választások után szombatra viszont világossá vált, hogy Skóciában a pandémiát profi módon kezelő, harcosan elszakadáspárti Skót Nemzeti Párt lesz negyedszerre is az úr, bár az autonóm parlamentben nem szerzett abszolút többséget.

Nicola Sturgeon, az SNP vezére és Skócia első minisztere ezek után az üzente Londonba: nincs „demokratikus érv”, amellyel blokkolhatnák az újabb függetlenségi népszavazást. Csakhogy az alkotmányjog szerint van: a központi kormány beleegyezése kell a referendumhoz.

Skócia legutóbb 2014-ben szavazott a Nagy-Britanniából való kiválásról – amit akkor „egy nemzedék során egyszeri” voksnak neveztek. A lakosok 55 százaléka végül a maradást választotta.

Mivel azonban a brexit népszavazáson a skótok az angolokkal szemben döntő többségben az uniós tagság fenntartására szavaztak, Sturgeon és pártja felmelegítette a kiválás ötletét. A brit kormány jogi érvekkel próbálja akadályozni a skótok újabb népszavazását és most már pénzzel is.

A The Times című lap szerint London anyagiakkal támogatja majd az elmaradt rákkezelések lefolytatását és több milliárd fontot adhat az infrastruktúra fejlesztésére. Mindezt azért, hogy a skótoknak ne legyen kedvük a második referendumhoz, és belássák: jobb az unióban, mármint a brit unióban maradni.

Johnson miniszterelnök csúcstalálkozót hívott össze az államalkotó brit nemzetek vezetőivel, és itt érvel majd amellett, hogy közvetlenül pumpáljanak központi kormánypénzeket a problémákkal küzdő területekre. A skót egészségügyet például a helyi autonóm kormány igazgatja, de London most közvetlenül adna pénzt a rákbetegek kezelésére. Emellett fejlesztené a skót közlekedési hálózatot és a kikötőket.

A brit kormány saját tanulmányára hivatkozva azt állítja, hogy a skót választók most nem vágynak újabb népszavazásra, de dühíti őket, hogy London akarja megmondani, van-e joguk hozzá. A skót függetlenség ellen állt ki az amúgy skót származású volt miniszterelnök, Gordon Brown is, aki szerint egy jelentős csendes többség elutasítja a kiválást. Viszont Johnson brit patrióta retorikája elidegeníti őket – mondta –, jobb lenne az együttműködésre helyezni a hangsúlyt.

Címlapról ajánljuk
Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Tényfeltáró bizottságot hoz létre a Mazsihisz az ügynöklisták nyilvánosságra kerülése után. A Zsidó Emlékezet Bizottsága azt vizsgálja majd, hogyan működött együtt az állambiztonság a rendszerváltás előtt a magyarországi zsidó felekezeti intézményekkel és közösségekkel.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Tisza-kormány: beidézték Rogán Antalt, 400 millió euró jön Magyarországra

Tisza-kormány: beidézték Rogán Antalt, 400 millió euró jön Magyarországra

Már 2012-ben tudtak a bicskei gyermekotthonban történt szexuális bántalmazásokról és azok eltussolásáról, az erről készült ombudsmani jelentést pedig Balog Zoltán akkori miniszter és Polt Péter legfőbb ügyész is megkapta – derült ki a kegyelmi botrányt vizsgáló parlamenti bizottság pénteki ülésén. Budapestre látogatott az Európai Beruházási Bank elnöke, Nadia Calviño, akinek részvételével négy, összesen közel 400 millió euró értékű finanszírozási megállapodást kötöttek magyarországi beruházásokra. Eközben december 17-re beidézték Rogán Antal volt minisztert a végrehajtási visszaéléseket vizsgáló parlamenti bizottság elé. Polyák Gábor, az NMHH elnöke pedig bejelentette, hogy a hatóság a teljes magyar médiapiac átvilágításába kezd, többek között a KESMA, a 4iG és az Indamedia felvásárlásának vizsgálatával. Belpolitikai hírfolyamunk pénteken.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×