eur:
409.29
usd:
374.36
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
London, 2017. március 13.A brit (b) és a skót zászló leng a Whitehallon, London kormányzati negyedében 2017. március 13-án. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök ezen a napon bejelentette, hogy felhatalmazást kér a skót parlamenttől az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásához szükséges lépések megtételére. Nicola Sturgeon szerint a referendumot 2018 ősze és 2019 tavasza között lehetne megtartani. (MTI/EPA/Andy Rain)
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Jöhet az ellenbrexit: az unióba tartanak a skótok

Rövid ideig örülhetett Boris Johnson miniszterelnök. A múlt heti helyi választásokon csapást mért a munkáspárti ellenzékre, de Skóciában a makacsul a függetlenséget megcélzó SNP nyert. A brit kormány most nagy beruházásokkal akarja megbékíteni az országrészt.

Lehet, hogy Londont nem szerezték meg a brit konzervatívok, bár jelöltjük sokkal jobban szerepelt, mint várták, az észak-angliai kikötőben, Hartleypoolban viszont egy pótválasztáson kilökték a hatalomból az ott évtizedek óta bebetonozott Munkáspártot. Ezzel pedig hatalmas válságot és belvitát kavartak a politikai ellenfélnél. Sir Keir Starmer pártvezér gyorsan lefokozta helyettesét, akit felelősnek kiáltott ki a választási kudarcért. Gyávaság! – vágta a fejéhez a vele szemben álló platform.

A brit Munkáspárton belül most újra beindul a harc a hagyományosan balos erők és a centristák között. Boris Johnson és a konzervatívok egy napig örülhettek a hírnek. A csütörtöki választások után szombatra viszont világossá vált, hogy Skóciában a pandémiát profi módon kezelő, harcosan elszakadáspárti Skót Nemzeti Párt lesz negyedszerre is az úr, bár az autonóm parlamentben nem szerzett abszolút többséget.

Nicola Sturgeon, az SNP vezére és Skócia első minisztere ezek után az üzente Londonba: nincs „demokratikus érv”, amellyel blokkolhatnák az újabb függetlenségi népszavazást. Csakhogy az alkotmányjog szerint van: a központi kormány beleegyezése kell a referendumhoz.

Skócia legutóbb 2014-ben szavazott a Nagy-Britanniából való kiválásról – amit akkor „egy nemzedék során egyszeri” voksnak neveztek. A lakosok 55 százaléka végül a maradást választotta.

Mivel azonban a brexit népszavazáson a skótok az angolokkal szemben döntő többségben az uniós tagság fenntartására szavaztak, Sturgeon és pártja felmelegítette a kiválás ötletét. A brit kormány jogi érvekkel próbálja akadályozni a skótok újabb népszavazását és most már pénzzel is.

A The Times című lap szerint London anyagiakkal támogatja majd az elmaradt rákkezelések lefolytatását és több milliárd fontot adhat az infrastruktúra fejlesztésére. Mindezt azért, hogy a skótoknak ne legyen kedvük a második referendumhoz, és belássák: jobb az unióban, mármint a brit unióban maradni.

Johnson miniszterelnök csúcstalálkozót hívott össze az államalkotó brit nemzetek vezetőivel, és itt érvel majd amellett, hogy közvetlenül pumpáljanak központi kormánypénzeket a problémákkal küzdő területekre. A skót egészségügyet például a helyi autonóm kormány igazgatja, de London most közvetlenül adna pénzt a rákbetegek kezelésére. Emellett fejlesztené a skót közlekedési hálózatot és a kikötőket.

A brit kormány saját tanulmányára hivatkozva azt állítja, hogy a skót választók most nem vágynak újabb népszavazásra, de dühíti őket, hogy London akarja megmondani, van-e joguk hozzá. A skót függetlenség ellen állt ki az amúgy skót származású volt miniszterelnök, Gordon Brown is, aki szerint egy jelentős csendes többség elutasítja a kiválást. Viszont Johnson brit patrióta retorikája elidegeníti őket – mondta –, jobb lenne az együttműködésre helyezni a hangsúlyt.

Címlapról ajánljuk
Elemző: a forint árfolyamát is érzékenyen érinti az amerikai elnökválasztás eredménye

Elemző: a forint árfolyamát is érzékenyen érinti az amerikai elnökválasztás eredménye

Az elnökválasztás után – a pénzpiaci elemzői vélemények szerint – a mostaninál magasabb inflációs környezet jöhet az Egyesült Államokban, ami lecsapódhat a devizapiacokon is. Főleg, ha az amerikai elnökválasztás után elindul egy erőteljes kereskedelmi háború a világban – mondta az InfoRádióban Nagy Viktor, a Portfolio vezető elemzője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×