Sokkoló lépéssel fenyegeti Franciaország a partjaitól mindössze 20 kilométerre fekvő Jersey-sziget lakóit.

Annick Girardin francia tengerügyi miniszter szerint a britek megszegik a brexit utáni kereskedelmi egyezmény halászati jogokról szóló részeit. Ezek szerint továbbra is engedniük kellene, hogy a francia hajók a felségvizeiken halásszanak – de nem engedik.

A miniszer szerint 41 francia hajó kapott jogot, hogy Jersey közelében tevékenykedjen, viszont a múlt héten váratlanul korlátozták, hogy mely zónákban lehetnek jelen, hány napot töltve ott.

A miniszter felháborítónak és egyoldalúan bevezetettnek nevezte az új feltételeket, amelyek szerinte nyíltan megsértik a brexit utáni kereskedelmi egyezményt. Majd a francia Nemzetgyűlés előtt felvetette, hogy

„készek a válaszlépésekre”, és a tenger alatt futó kábeleket említette, arra utalva, hogy leállíthatják Jersey áramellátását.

A sziget kormányzatának egy korábbi anyaga szerint a francia EDF szolgáltató biztosította az áramellátás közel 95 százalékát 2018-ban és a jelenleg hatályos szerződés 2027-ig szól.

A brexit utáni alku értelmében a brit kilépés előtt is jelen lévő francia hajók tovább halászhatnak brit vizeken – de ezt most a Jersey-oldal bürokratikus lépései akadályozhatják.

Az önálló kormánnyal rendelkező – és brit koronafüggőségnek számító – sziget hatóságai ugyanis immár ahhoz kötik az engedélyek kiadását, hogy a franciáknak igazolniuk kell a brexit előtti jelenlétüket, és hogy mennyit is halásztak korábban.

A franciák úgy érzik, hogy hirtelen egy újabb követelménnyel próbálják megvonni halászati jogukat.

A brit kormány a vitát elegánsan azzal próbálja megkerülni, hogy emlékeztette a franciákat: Jersey-nek önálló parlamentje van, és maga felel a területi vizeiért. Csakhogy a halászatról London állapodott meg Brüsszellel.

Ian Gorst Jersey külkapcsolatokért felelős minisztere „aránytalan” fenyegetéssel vádolta meg Párizst, és az mondta: a brit kormány tárgyalt a nevében – de

ha közvetlenül beszélhetnének a francia halászokkal, akkor megoldást találnának.

A létfontosságú források megvonása nem új keletű gyakorlat az államközi vitákban – Ukrajna például a külvilág által el nem ismert 2014-es krími népszavazás, majd a félsziget Oroszországhoz csatolása után lezárta az Észak-Krími Csatornát, amely a félsziget vízellátásának 85 százalékát adta. Mindez komoly csapás volt a mezőgazdaságra, az ingatlanárakra és a háztartások vízellátását egy időben emiatt napi hat órára korlátozták.

A vízellátás körüli vita robbantotta ki a múlt heti határvillongásokat Kirgizsztán és Tádzsikisztán között is – aminek nyomán több tucat ember meghalt és 10 ezer embert evakuáltak otthonaikból. A franciák és britek esetében nem lehet ilyen tragikus eseményekre számítani, de ez a fajta fenyegetőzés mindenesetre szokatlan a két NATO-szövetséges között.