eur:
411.71
usd:
395.27
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
Boris Johnson brit miniszterelnök az AstraZeneca svéd-brit gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem által közösen fejlesztett potenciális koronavírus elleni vakcinát (AZD1222) tartalmazó fiolát tart a kezében a Wockhardt indiai székhelyű gyógyszeripari vállalat telephelyén, a walesi Wrexhamben 2020. november 30-án.
Nyitókép: MTI/AP/PA/Paul Ellis

Boris Johnson úgy érzi, egy kicsit még feljebb lehet engedni a számokat

Az angliai iskolák újranyitásával egy időre megugrik a koronavírus-fertőzések száma – ismerte el Boris Johnson. A brit miniszterelnök ezért elutasította, hogy felgyorsítsa a karantén-intézkedések tervezett feloldását. Az elmúlt héten parlamenti képviselők mellett már egyes szakértők is gyorsabb nyitásra sürgették.

Sok helyen csak az első „lateral-flow” gyorsteszteket végezték el az angol iskolásokon hétfőn, hogy aztán kedden valójában beinduljon a tanítás.

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint

„megindító” az angliai iskolák újbóli megnyitása, és ez egy ideig azzal járhat, hogy megugrik a koronavírus-fertőzések száma.

A december óta folyó brit védőoltás-program jóvoltából az év első hónapjában drámai módon zuhant az új fertőzések, megbetegedések és a súlyos Covid-19 betegség miatt szükséges kórházi kezelések száma.

Johnson Downing Street-i sajtótájékoztatóján mondta azt, hogy az iskolanyitás miatt „elkerülhetetlen” a fertőzések számának megugrása. Ezt a kockázatot azonban vállalni kell – tette hozzá.

„Tudjuk mind, hogy a gyerekeink oktatása olyan fontos, hogy a nagyobb kockázatot az jelenti, ha csak egy nappal is tovább tartjuk őket otthon”.

Johnson elmondta, hogy tudományos tanácsadói tanulmányozni fogják a számokat és ezután hoznak döntést, hogy engedélyezzék-e a karantén-feloldási menetrendben szereplő következő lazítást – amit legkorábban március 29-re terveznek.

Jenny Harries, az angliai tisztifőorvos-helyettes, Jenny Harries azt mondta, hogy a fertőzési mutató a múlt szeptemberi szintre estek, de hozzátette: a járvány könnyen átcsaphat egy újabb hullámba.

Egyelőre azonban az a helyzet, hogy csökkent a brit egészségügyi szolgálatra, az NHS-re nehezedő nyomás. Ennek jeleként áprilistól elkezdik bezárni a legendás ápolónő után elnevezett ideiglenes Nightingale covid-kórházakat.

Közben ugyan az angliai tanulók ismét az iskolákban pótolhatják be az elmaradt tananyagot, viszont

a tanárokra hárul a tömeges tesztelés levezénylése.

Egy oktatási kérdésekkel foglalkozó brit alapítvány szerint a gyerekek átlagban két hónappal maradtak le – miközben az idei brit GCSE és A-Levels – a kis és nagy érettségi – esetében nem tesztek, hanem a tanárok által kiértékelt éves teljesítmény alapján osztják majd ki az osztályzatokat. A tanárok attól tartanak, hogy túl kevés idő maradt a nyári eredményhirdetésig és az idén is botrányt válthat ki, ha az osztályzatok túl magasak vagy túl alacsonyak lesznek.

A brit kormány 1,7 milliárd fontot – magyar pénzben 727 milliárd forintot különített el a felzárkóztatásra, de a kérdésért felelő kormányilletékes szerint akár évekbe is kerülhet az elmaradt tudásanyag pótlása. Gavin Williamson oktatási miniszter felvetette, hogy lerövidíthetik az iskolai szünidőt és hosszabb tanítási napokat vezethetnek be.

A legtöbb angliai gyerek a karácsonyi szünet óta nem vett részt rendes tanórán – mivel a gyorsan terjedő brit vírusvariáns miatt újabb karantén vezetett be a kormány. Az általános iskolásokkal szemben a középiskolások fokozatosan térnek vissza. Először az iskolában kell elvégezniük három gyorstesztet, majd hetente kétszer otthon.

Egyes brit szülőket aggaszt, hogy könnyen felmondható munkaszerződésük miatt elbocsájthatják őket, ha gyerekük pozitív tesztje miatt nekik is otthon kell maradniuk.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×