Infostart.hu
eur:
387.17
usd:
333.54
bux:
0
2026. március 6. péntek Inez, Leonóra
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédet mond Brüsszelben 2020. október 14-én. A Bizottság elnöke az új Európai Bauhaus nevű programról beszélt, melynek célja az épületek felújítása, ugyanakkor az energiaköltségek és a kibocsátás csökkentése.
Nyitókép: MTI/Reuters/AP/Yves Herman

Uniós vakcinabotrány: zokon vették a britek az exporttilalmi fenyegetést

Franciaország perrel fenyegette meg az AstraZeneca gyógyszergyárat a covid-vakcinák körüli vitában. Az ügy diplomáciai feszültséget váltott ki az EU és Nagy-Britannia között, mivel Brüsszel azzal vádolta meg a céget a szigetországnak szállított az uniónak szánt oltóanyagból.

100 millió Covid-vakcina – erre számított az Európai Unió az AstraZenecától az első negyedévben. A cég azonban közölte, hogy kevesebbet tud leszállítani európai üzemeiben felmerült gyártási gondok miatt.

Az Európai Unióban viszont felháborodást váltott ki, hogy az AstraZeneca – a vele korábban leszerződő – Nagy-Britanniának fennakadás nélkül szállított volna tovább. Így Brüsszel azt követelte, hogy a felek előzetes szállítási megállapodása alapján a cég két nagy-britanniai üzeméből is lássa el vakcinával az EU-országokat.

A britek, Brüsszel és az uniós tagállamok között kirobbant diplomáciai vita folyományaként Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vasárnap azt mondta: a cég további 9 millió dózis leszállítására tett ígéretet. Boris Johnson brit miniszterelnökkel folytatott tárgyalásán pedig Von der Leyen megerősítette, hogy az uniós és a brit AstraZeneca-gyárak nem fognak kizárólag csak az egyik oldal számára termelni. Az eredmény így az, hogy az EU immár 40 millió adag vakcinát kap az AstraZenecától, ami még mindig jóval kevesebb, mint a 100 millió, amire számított.

Egy nappal Von der Leyen bejelentése előtt Franciaország arra utalt, hogy beperelheti a vállalatot. Clément Beaune francia Európa-ügyi miniszter azt mondta: a gyógyszergyártó „bírságra vagy szankciókra” számíthat, ha kiderül, hogy a brit megrendelésnek adott prioritást. „Meg fogjuk védeni az érdekeinket. A szerződések betartása nem erkölcsi kérdés, hanem jogi kötelezettségvállalás. Bármely szerződés esetében előfordulhat, hogy bírságot kell fizetni” – mondta.

A vakciaügyben most több oldalról is össztűz zúdul az unió vezetésére. A lakosság egy része vakcinaellenes, a Covid-19 veszélyes mivoltában sem hisz és a karanténok feloldását követeli. Egy másik bírálat az, hogy az EU „ügyetlenül tárgyalt” – későn és keveset költött az oltási program beindítására.

A harmadik kritika pedig brit oldalról jön: az Európai Unió által belengetett vakcinaexport-tilalom nyomán felmerült, hogy a Nagy-Britannia részét képező, de a brexit után a vámunióban benne maradó Észak-Írországba sem lehet bevinni az EU-ban gyártott vakcinát. Ez ritkamód egyesítette az egymással szembenálló északír pártokat és az ír kormányt.

„Lám-lám, korábban az unió erősködött az északír határprotokoll kapcsán, most pedig ő kreálna kemény határt az ír szigeten” – interpretálták a helyzetet a brit oldalon.

Brüsszel gyorsan visszakozott, és úgy tűnik, nagyon szeretné elsimítani a vitát a britekkel – még, akkor is, ha ettől hirtelen nem lesz több vakcinája.

„A mi ellenségünk a vírus.

A szerződés körüli gondok a vakcinagyártókkal álnak fel. Nagy-Britannia a szövetségesünk a Covid elleni harcban” – mondta Joao Vale de Almeida, Londonba akkreditált EU-nagykövet. De Croo belga miniszterelnök pedig azt tette hozzá, szerinte nem kell az exporttilalom fegyveréhez nyúlni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: el akarnak minket takarítani, és ukránpárti kormányt akarnak Magyarországon

Orbán Viktor péntek reggel: el akarnak minket takarítani, és ukránpárti kormányt akarnak Magyarországon

Szerinte az ukránok „hamarabb fognak kifogyni a pénzből, mint mi az olajból”. Ha szerinte Magyarország gazdasági egyensúlya megrendül, állami eszközökkel be fognak avatkozni, volt már ilyen, „meg fogjuk védeni az elviselhetetlen energiaárakkal szemben a magyarokat”. Orbán Viktor szerint most arra is kell figyelni, hogy az ukránok nehogy kárt tegyenek a déli gázvezetékben, ahogy tették azt szerinte az Északi áramlat esetében. „A következő négy év jelszava a biztonság és a kimaradás a háborúból lesz” – mondta Orbán Viktor reggel a Kossuth Rádióban.

Iráni háború: bár fogynak a fegyverek, nem ezen fog múlni, meddig tartanak a harcok

Nyugati szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a háborúzó felek készletei ugyan fogynak, de ez egyáltalán nem rövidíti le a a konfliktust.
inforadio
ARÉNA
2026.03.06. péntek, 18:00
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
Eszeveszett rombolásba kezdett Irán, Trump nyilatkozott a szárazföldi offenzíváról, lángba borítja Izrael a perzsa államot - Híreink az iráni konfliktusról pénteken

Eszeveszett rombolásba kezdett Irán, Trump nyilatkozott a szárazföldi offenzíváról, lángba borítja Izrael a perzsa államot - Híreink az iráni konfliktusról pénteken

Irán továbbra is aktívan rakétázza majdnem az összes, vele szomszédos országot: Bahrein és Katar az éjszaka folyamán is támadás alatt állt, a teljesen semleges Azerbajdzsán tegnap kapott először dróntámadást. Donald Trump amerikai elnök eközben lehet, hogy mégis letett a szárazföldi invázió lehetőségéről. Az izraeli légierő folytatja az Irán elleni légicsapásokat, ezzel párhuzamosan pedig egyre több európai állam száll be a védekező műveletekbe: a legfrisebb csatlakozó a Trump által megfenyegetett Spanyolország, az ő hajóik Ciprust fogják védeni. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×