Infostart.hu
eur:
378.49
usd:
321.51
bux:
125143.34
2026. február 24. kedd Mátyás
Michel Barnier, az Európai Bizottságnak a Nagy-Britannia és az Európai Unió kétoldalú kapcsolatrendszerének ügyében illetékes főtárgyalója érkezik a brit EU-tagság megszűnéséről rendezett vita következő fordulójára Londonban 2020. október 22-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

"Alagútban" a brexitalku, közel lehet a megegyezés

Levegőben lóg a brexit utáni kereskedelmi alku lehetősége – ezt az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke mondta. Előzőleg kedden még áttörést emlegettek, mivel az intenzív tárgyalásokat Londonból Brüsszelbe viszik át.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerint a legnehezebb szakaszukba érkeztek a brexittárgyalások. Még mindig nem világos, hogy az unió alkut tud-e kötni Boris Johnson miniszterelnökkel. Michel, aki korábban belga kormányfő volt, több európai lapnak nyilatkozva azt mondta: még mindig kétesélyes a tárgyalások kimenetele, és úgy látja, a felek még további két hétig tárgyalhatnak.

A brit sajtó előrelépésként értékelte, hogy Michel Barnier európai főtárgyaló a várakozások szerint tovább, egészen csütörtökig marad csapatával Londonban. Ezt követően a felek Brüsszelben folytatják az alkudozást.

Mindkét oldal igyekszik minimálisra szorítani a megbeszélésekről szóló kommentárokat – ami azt jelenti, hogy eljutottak abba

az "alagút" vagy "tengeralattjáró" fázisba, ahol a nyilvánosság külső nyomása nélkül próbálnak megállapodásra jutni.

Michel azonban azt mondta, hogy Barnier továbbra is informálja a tagállamokat a tárgyalások menetéről, arra készülve, hogy alku esetén gyorsan meginduljon a ratifikálás.

Az Európai Tanács vezetője ismét a halászatot, az állami támogatásokat és a vitakezelési mechanizmust említette a három fő akadályként. Uniós források emellett azt mondták, hogy november közepe immár "a végső határidő" a megállapodásra, mert idő kell arra az év végéig, hogy az összes érintett parlament jóváhagyja az egyezményt. A tárgyalások kimenetele még mindig kétesélyes, azaz szerinte még nem egyértelmű, hogy a határidőre meglesz megállapodás.

Az Express című, erősen brexitpárti brit lap szerint Barnier szerdán a halászatról alkudozik a britekkel, abban a reményben, hogy közelebb kerülnek a végső alkuhoz.

Közben a Brit Iparszövetség távozó vezetője, Carolyn Fairbairn bárónő élesen bírálta a Johnson-kormány politikáját, és azt mondta: a brit cégek nincsenek felkészülve az alku nélküli, kemény brexitre a koronavírus és az unióból történt kilépés okozta csapás miatt. Fairbairn szerint ugyanakkor meglesz a megállapodás, mert „megoldhatók a fennmaradó problémák”.

Ugyancsak bizakodó hangot ütött meg Simon Coveney ír külügyminiszter. Írország és Nagy-Britannia észak-írországi határa egyben az unió egyetlen szárazföldi határsávja a britekkel. Az északír történelem viharai miatt Dublin különösen érdekelt az alkuban. Coveney szerint

„valószínű az alku, de nem lesz könnyű elérni”.

Közben a brit szigetektől távol, az átmeneti időszak utáni szabad mozgásról akar különegyezményt kötni a brit fennhatóságú Gibraltár és Spanyolország. Gibraltár 95 százalákban az uniós tagság fenntartása mellett szavazott a 2016-os brit népszavazáson, és fontos számára a határ könnyű átjárhatósága.

A jelenleg érvényes brexitegyezmény szerint Nagy-Britannia az év végén kilép a közös piacból és a vámunióból, ami komoly fennakadásokat okozhat a terület gazdaságának.

Gibraltáron nagyon népszerűtlen a brexit, mivel innen nap mint nap több ezer ember ingázik spanyol területen lévő munkahelyére.

A helyi kormányzat közölte: szeretne belépni a schengeni övezetbe és vámunióban maradni Spanyolországgal.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szuperválasztási év – már figyelmeztetni kell az AfD miatt

Szuperválasztási év – már figyelmeztetni kell az AfD miatt

Öt tartományban rendeznek helyi parlamenti választásokat idén Németországban, és különösen a keletiekben a radikális jobboldali AfD befutónak számít. A CDU-elnök Friedrich Merz kancellár az ellenzéki pártot a konzervatívok „legveszélyesebb” kihívójának tekinti.

Varga Mihály az alapkamat csökkentéséről: két fő tényező áll a döntés mögött

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa másfél év után nyúlt hozzá a jegybanki alapkamathoz, amelyet 25 bázisponttal csökkentett. Az MNB-elnök kedd délután sajtótájékoztatón magyarázta el a döntés hátterét. Kiemelte az inflációs adatokat, a hitelezés megindulását, illetve az élelmiszerek év eleji átárazását, ám a növekedést kifejezetten alacsonynak tartja a jegybank, az ipari termelés húzza vissza. Varga Mihály részletesen kommentálta a Barátság olajvezeték ügyét. Van magánvéleménye Nagy Márton „öt bankos” bejelentéséről, de ezt jegybankelnökként nem osztja meg a nyilvánossággal.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Közel másfél éve nem történt ilyen Magyarországon - Most egyértelmű jelet kapott a forint

Az MNB kamatdöntő ülésére figyeltek ma főként a befektetők, délután pedig meg is kapták a várt jelzést: az MNB közel másfél év után 25 bázisponttal, 6,25 százalékra csökkentette az irányadó rátát. Bár a bejelentést követő sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök hangsúlyozta, hogy az MNB nem köteleződik el kamatcsökkentési ciklus mellett, a forint nem reagált érdemben a hírekre. A magyar fizetőeszköz árfolyamában a mai nap sok irányváltás következett be, de az elmozdulások egyike sem volt igazán jelentős: az euró és a dollár jegyzése is mintegy 1,5 egységnyi sávban ingadozott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×