Gyász után dühös tüntetések Bejrútban: a több mint 150 ember életét követelő, ezrek sebesülését okozó és a főváros egy részét lakhatatlanná tévő detonációk után a polgárok már nem tudtak úrrá lenni érzelmeiken. A bejrútiak a kormányt és a politikai elitet vádolják, amiért éveken át tárolták a veszélyes anyagot a kikötőben, ami példátlan tragédiához vezetett.
![Bejrút, 2020. augusztus 7.
A német Technikai Segélyszervezet Szövetségi Intézetének (THW) tagjai keresőkutyákkal a romok között 2020. augusztus 7-én, három nappal a kikötői negyedben történt hatalmas erejű, kettős robbanás után. A detonációk következtében a legutóbbi információk szerint legkevesebb 135 ember életét vesztette, több mint ötezren megsebesültek, 200-250 ezer közé tehető azoknak a száma, akik elveszítették otthonukat. Bejrútot katasztrófa sújtotta várossá nyilvánították.
MTI/EPA/Vael Hamzeh](/images/site/articles/inline/2020/08/1596811507-kc4Fo31jW_md.jpg)
Csütörtök éjszaka a tiltakozók megpróbáltak eljutni a parlament épületéhez, de rendőrök állták útjukat, akik
könnygázzal próbáták visszatartani a tömeget.
Az áramellátás megszűnése miatt sötétlő utcákon az emberek azt kántálták, hogy „forradalom” és feltették a kérdést: miért kell a rendőröknek védeni a detonációk miatt szintén romos és üres parlamenti épületet.
Ugyancsak csütörtökön a tömegek szinte megmentőként üdvözölték Emmanuel Macron francia elnököt, aki azt ígérte, hogy biztosítja: a küldött segély nem kerül korrupt illetékesekhez. Emellett reformokat sürgetett, hogy feloldják a libanoni politika bénultságát.
Macronnal szemben a helyi vezetők jobbára nem merészkedtek ki az utcára.
Szaad Hariri volt miniszterelnök és Marie-Claude Nazsm igazságügyminiszter ezt mégis megtette, de őket haragos tiltakozók fogadták.
Harari kabinetje az év elején mondott le a masszív kormányellenes tüntetések nyomán, ahol az általában szektás alapon megosztott libanoniak közösen álltak ki a teljes politikai elit ellen. Az új kormánynak kellene kivezetnie az országot a súlyos gazdasági válságból, de eddig erre képtelen volt, és a Financial Times szerint emiatt
a lakosok 60 százaléka került a szegénységi küszöb alá az egykor gazdag országban.
Az embereket nemcsak az zavarja, hogy a hatóságok éveken át hagyták, hogy 2750 tonna robbanékony anyagot tároljanak egy kikötői raktárban, hanem a rendkívüli állami segély elmaradása is. A kormány eddig nem szabadított fel jelentősebb összeget a károsultak megsegítésére.
![Bejrút, 2020. augusztus 7.
A libanoni polgári védelem tagjai kutatnak áldozatok után a romok között 2020. augusztus 7-én, három nappal a kikötői negyedben történt hatalmas erejű, kettős robbanás után. A detonációk következtében a legutóbbi információk szerint legkevesebb 135 ember életét vesztette, több mint ötezren megsebesültek, 200-250 ezer közé tehető azoknak a száma, akik elveszítették otthonukat. Bejrútot katasztrófa sújtotta várossá nyilvánították.
MTI/EPA/Vael Hamzeh](/images/site/articles/inline/2020/08/1596811544-ElBvEylZA_md.jpg)
A pénzt felajánló külföldi országok pedig sorra mondják azt, hogy nem a libanoni kormánynak, hanem „megbízható helyi partnereknek” utalják majd át az összegeket.
A bejrúti robbanásról és következményeiről az Infostart összes cikke itt olvasható.