Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Nyitókép: Forrás: Pixabay.com

Trianon 100: mégsem annyira baráti a magyar–szlovák viszony?

A szlovák parlament vezetése Pozsonyban emlékezett meg a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulójáról. Boris Kollár házelnök ebből az alkalomból megkoszorúzta a békeszerződések emlékművét a Duna parton, majd délután bejelentette, hogy minden parlamenti ülés előtt le fogják játszani a szlovák himnuszt.

Boris Kollár, a pozsonyi parlament elnöke az egy évszázados évfordulón az mondta „100 év telt el egy számunkra jelentős szerződés aláírása óta, amellyel rendezték a határokat az első világháborút követően, és megszabták, hogyan fog működni az új, háború utáni Európa. Ez volt az alapja a mi államunknak, a már megalakult Csehszlovákiának is.”

Hangsúlyozta, hogy bár Trianonnal kapcsolatban megoszlanak a vélemények, nem a múltba, hanem a jövőbe kell tekinteni, és figyelembe kell venni, milyen a mostani szlovák–magyar viszony. „Az elmúlt tíz évben a kapcsolatok rendeződtek, ma pedig kiemelkedően jók. Ha így folytatjuk, minden sérelem és igazságtalanság a feledés homályába merülhet” – tette hozzá a házelnök.

A koszorúzás után pedig elfoglalta helyét a parlamenti tánácsteremben, hogy levezesse a soron következő ülést, és elrendelte, hogy

minden rendes parlamenti ülés kezdete előtt játsszák le a szlovák állami himnuszt.

Azt mondta, ezzel egyszerre akarnak hagyományt teremteni, és megakadályozni, hogy visszaéljenek ezzel a szokással egyéb ünnepek alkalmával.

Ez az aktus is arra utal, hogy a százéves trianoni évforduló a szokottnál jobban foglalkoztatja a szlovák politikusokat. Igor Matovič miniszterelnök kedden a pozsonyi várban fogadott 100 szlovákai magyart, a találkozó pedig

nem mindenkiből váltott ki pozitív reakciókat.

Sólymos László, a Híd párt újonnan kinevezett elnöke szerint ez nem csoda, hiszen a történelmi győzelmek és vereségek váltanak ki erős érzelmeket vagy indulatokat. „Nem szeretném megkérdőjelezni a kormányfő jó szándékát, de ez az egyéni kezdeményezés nem segít abban, hogy a szlovák–magyar párbeszéd és együttműködés a jövőben is konstruktív legyen.

Ahol feszültség van, ott nem születnek eredmények”

– tette hozzá Sólymos László.

A várbeli találkozón a Magyar Közösség Pártjának küldöttsége egy memorandumot nyújtott át a miniszterelnöknek. A dokumentumban a szlovákiai magyar közösség fennmaradásához és gyarapodásához elengedhetetlenül szükséges tényezőket fogalmazták meg. Egyebek mellett követelik, hogy az alkotmány preambulumában államalkotó közösségként ismerjék el a szlovákiai magyarságot, illetve tegyék lehetővé a magyar nyelv hivatali használatát a bíróságon és a hivatalokban.

Az ellenzéki Smer magyarázatot követel a kormányfőtől.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×