eur:
411.29
usd:
393.9
bux:
79578.71
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

Megrohamozhatják a belföldi turisták a szlovák hegyeket

A koronavírus-járvány miatt hozott szlovákiai megszorítások soha nem látott zuhanáshoz vezettek az idegenforgalomban, a hegyekben lévő szálláshelyek és turisztikai központok azonban bizakodóan tekintenek a nyárra.

A világjárvány miatt idén sokan lemondanak a külföldi nyaralásról, a Tátrában azonban tárt karokkal – de betartva a higiéniai óvintézkedéseket – várják a turistákat. Az EU állampolgárai közül a szlovákok töltik a legszívesebben a hegyekben a szabadságukat.

A szállodák, éttermek, üdülőhelyek kötelező zárva tartása miatt márciusban gyakorlatilag teljesen leállt az idegenforgalom Szlovákiában, amire még soha nem volt példa az ország történetében. A Szlovák Statisztikai Hivatal hétfőn közzétett adatai szerint márciusban – legalábbis, azon a pár napon, amíg még erre volt lehetőség – 152 ezer turista szállt meg a szlovákiai szálláshelyeken, akiknek a kétharmada volt hazai.

Ez utóbbiak száma az egy évvel korábbihoz képest 64, a külföldieké 67 százalékkal csökkent.

Az Eurostat 2019-es felmérése szerint a szlovákok minden negyedik, egy napnál tovább tartó kirándulásukat a hegyekbe tervezik. Ez a szám ezen a nyáron biztos, hogy megváltozik, mivel korlátozottak a kiutazási lehetőségek, s ezúttal tengerparti nyaralás helyett – részben félelemből – többen választják majd a Tátra bérceit kikapcsolódás céljából. A szlovák turisták körében már márciusban is

a Magas- és Alacsony-Tátra volt a legnépszerűbb célpont, amit az is bizonyít, hogy az északi régiókban, Zsolna és Eperjes megyében a számuk külön-külön is meghaladta a 23 ezret.

Lenka Buchláková, a Szlovák Takarékpénztár elemzője egy felmérés eredményét ismertetve elmondta, az európaiak átlagosan 13 százaléka utazik rövid vagy hosszú távú kirándulás céljából a hegyekbe. „Az egy vagy több napig tartó, hegyekben eltöltött szabadság esetén a szlovákok vezető szerepet töltenek be az Európai Unió lakosai között. A szlovákokat ezen a listán a románok, őket pedig a franciák és az olaszok követik. A felsorolás alján Lettország szerepel. Ott a lakosság mindössze egy százaléka választja a hegyeket kikapcsolódása helyszínéül” – tájékoztatott a pénzügyi elemző.

A szlovákok azonban többet fizetnek a rövid távú utazásokért, mint például a csehek.

Míg a szlovákoknak egy négy éjszakát meghaladó utazás átlagosan 420 euróba kerül, a cseheknek mintegy 250 euróba.

A koronavírus-járvány miatt ezek a számok idén alacsonyabbak lesznek. A szlovákok esetében nagyjából 300 eurós kiadással számolnak a szakemberek az eddigi átlag 420 euró helyett, és arra számítanak, hogy jelentősen többet költenek majd Szlovákiában, azon belül is a Tátrában.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a 3 éves béremelkedési program filozófiai hátterével is előállt

Orbán Viktor a 3 éves béremelkedési program filozófiai hátterével is előállt

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.

Szép a havazás, csak közlekedni ne kelljen - fotók

A havas táj látványát, a téli hangulatot sokan szeretjük, közlekedni benne annál kevésbé tartozik a kedvenceink közé. Ám ez a két dolog együtt jár, mint azt a szép, de némiképpen ijesztő fotóinkon is látszik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
A GDP alternatívájaként egy új, hazai kutatók által kidolgozott mérőszámot mutatott be Áder János

A GDP alternatívájaként egy új, hazai kutatók által kidolgozott mérőszámot mutatott be Áder János

A fejlődés mérésére a GDP-nél pontosabb, a fenntarthatósági szempontokat tükröző mutatóra, módszerre tett javaslatot Áder János a budapesti World Science Forum harmadik napjának nyitó beszédében. A volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke hazai kutatók által kidolgozott, három indikátorból (fenntartható GDP, fenntarthatósági teljesítmény keret, GDP-túli jólléti mutató) álló mérőszám bemutatásakor kiemelte: a GDP ugyan sok fontos dolgot mér, de azt nem, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns. Az új mérőszám viszont megmutatja a gazdasági tevékenység negatív hatásait (externáliák), és eltünteti a GDP „vak foltjait” – érvelt Áder János.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×