eur:
401.37
usd:
365.71
bux:
73411.75
2024. október 5. szombat Aurél
A koronavírus-betegségből felgyógyult Boris Johnson brit miniszterelnök nyilatkozik a sajtó képviselőinek a londoni kormányfői rezidencia, a Downing Street 10 előtt 2020. április 27-én.
Nyitókép: MTI/AP/Frank Augstein

Második hullámtól tart, még nem hajnadó karantént lazítani Johnson

Türelmet kért a karanténlazítást váró brit néptől Covid-19 betegsége után a munkához visszatért Boris Johnson. A brit miniszterelnök azt mondta: „maximálisan kockázatos ez a pillanat”, jobb fenntartani a korlátozásokat, hogy így elkerüljék a második hullámot és a még nagyobb bajt.

Nem húzta az időt a munkájához visszatérő Boris Johnson, már hétfőn reggel kiállt a Downing Street-i rezidencia elé és beszédet mondott.

Ebben azt hangsúlyozta, hogy a britek kezdik visszaszorítani a koronavírust, amit egy láthatatlan útonállóhoz hasonlított – akiről személyes tapasztalata van. Arról beszélt, hogy közösen elkezdték a földre gyűrni:

„Most vagyunk előnyben, de most van számunkra a legnagyobb kockázat...

Értem a gazdaság szereplőinek türelmetlenségét és aggodalmát. A magángazdaság, az érték-teremtők nélkül nem lenne gazdaság és pénz a közszolgáltatásokra”.

Ugyanakkor hangsúlyozta:

fennáll egy második hullám kockázata,

amikor az egy személy által megfertőzött többi ember rátája a kritikus 1-es szám fölé ugorhat ismét.

Maradandó kárt okozna, ha túl hamar nyitnának

Ez nem csak újabb halálokat, de gazdasági katasztrófát hozhat, megint rá kéne lépni a fékre. Az újabb korlátozások pedig maradandó kárt okoznának.

„A lehető leggyorsabban be akarom indítani a gazdaságot, de nem vagyok hajlandó semmissé tenni a brit nép eddigi erőfeszítéseit és áldozatvállalását, és térdre kényszeríteni az egészségügyet.

Eddig meg tudtuk óvni a szolgálatot és az orvosok és nővérek így meg tudtak óvni bennünket valami sokkal rosszabbtól és le tudtuk lapítani a görbét” - fejtegette.

A számok ugyanakkor azt mutatják, hogy a hétvégén már meghaladta a 20 ezret a csak a kórházban meghalt Covid-betegek száma.

London, 2020. április 27.
A koronavírus-betegségből felgyógyult Boris Johnson brit miniszterelnök nyilatkozik a sajtó képviselőinek a londoni kormányfői rezidencia, a Downing Street 10 előtt 2020. április 27-én.
MTI/EPA/Neil Hall
A koronavírus-betegségből felgyógyult Boris Johnson brit miniszterelnök nyilatkozik a sajtó képviselőinek a londoni kormányfői rezidencia, a Downing Street 10 előtt MTI/EPA/Neil Hall

Johnson ezzel világossá tette, hogy addig nem hajlandó beszélni a karanténlazításról, amíg öt fontos mutató nem mutat javulást. Ezek közé tartozik a halálozási ráta folyamatos esése és az, hogy a brit egészségügy kezelni tudja a helyzetet.

Nem engedett a nyomásnak

Beszédével harcosan üzent azoknak – akik saját pártjából és a kormányzó konzervatívokat nagy pénzadományokkal támogatók köréből – egyre hangosabban követelik a brit gazdaság fokozatos megnyitását.

Johnson beszéde előtt már arról cikkezett a brit sajtó, hogy jöhet egy szigorítás is.

Eddig a külföldről érkező utazók akadálytalanul beléphettek az országba, de előfordulhat, hogy május közepétől változik a helyzet.

Két hét karantén lehet az utazás ára

A hivatalos álláspont egészen eddig az volt, hogy a továbbra is érkező utasok – napi 15 ezer fő – szabadon távozhatott a repterekről és kikötőkből, „mert a brit belföldi fertőzési ráta olyan magas volt, hogy az ő potenciális hozzájárulásuk a járványhoz nem változtatott a helyzeten”.

Az Independent című lap szerint egyelőre elképzelés, de két hetes karanténba küldhetik őket és tesztelni fogják a közvélemény reakcióját.

A belépőktől megkérdezik, hol akarják eltölteni a két hetet és rutinellenőrzéseket végezhetnek, hogy valóban izolálták magukat.

A lépés komoly csapás lehet az utazási ágazatra és valószínűleg csak azok a diákok, üzletemberek és családtagok vállalnák, akik úgy éreznék, hogy még így is megéri nekik utazni.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Pazarlás, élelmiszerválság, éhezés – mit tehetünk, hogyan előzhetjük meg?

Pazarlás, élelmiszerválság, éhezés – mit tehetünk, hogyan előzhetjük meg?

A megtermelt élelmiszerek több mint harminc százaléka a szemetesbe kerül, miközben napjainkban már a fejlett országok szegényebb polgárai is kénytelenek lejjebb adni fogyasztásuk mennyiségéből vagy minőségéből – mondta az InfoRádióban az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője. Dexler Dóra figyelmeztetett: nem jó az sem, ha csak a spórolásra gondolunk, mert a legolcsóbb élelmiszer nem feltétlenül a legjobb minőségű.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.10.07. hétfő, 18:00
Karácsony Gergely
Budapest főpolgármestere
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×