eur:
408.11
usd:
374.98
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
Michel Barnier, az Európai Unió tárgyalóküldöttségének vezetője (j) és David Frost, a brit kormány főtárgyalója Brüsszelben 2020. március 2-án, amikor megkezdődik az EU és az EU-ból kilépett Nagy-Britannia jövőbeni kapcsolatáról szóló hivatalos tárgyalások első fordulója.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet

Barnier lesújtó víziója a brexittárgyalásokról

Nagyon nagyok az ellentétek a brexitet követő brit-uniós alku kérdésében. Erről beszélt a Londonnal indult megbeszélések első hetének végén Michel Barnier, az Európai Unió főtárgyalója. Brüsszelt zavarja, hogy nem közeledtek az álláspontok a majdani egyezményt megalapozó jogi együttműködésről.

Két, egyenként 100 fős szakértői tárgyalódelegáció alkudozik a kilépett Nagy-Britannia és az Európai Unió majdani viszonyáról, és úgy tűnik, továbbra is lövészárok-háborúra rendezkedtek be a felek.

„Nagyon komolyak az ellenétek” – mondta Michel Barnier, az EU brexitügyi főtárgyalója.

Abban sem mondott újat, hogy nem jutottak közelebb a kompromisszumhoz a britekkel az Európai Bíróság joghatósága, a vállalkozások esélyegyenlősége és a halászat kérdésében.

Barnier érdekes módon fogalmazva hozzátette:

"Európa tiszteletben tartja a britek függetlenségét, így ők is tartsák tiszteletben az unióét."

A brit kormányt azonban úgy tűnik, nem zavarja a helyzet, és megmakacsolta magát az Európai Bíróság és az Európai Emberijogi Konvenció kérdésében.

„Érthető módon, jelentősek a nézetkülönbségek. A végső megállapodásnak azonban tiszteletben kell tartania, hogy Nagy-Britannia már nem az európai jog és bíróságok pályáján mozog”.

- szólt a londoni válasz.

Ki rendezze a vitás ügyeket, ha nem az Európai Bíróság?

Barnier szerint a jövőbeli kereskedelmi alkuba mindenképp bele kell foglalni, hogy az Európai Bíróság lép fel a felek között a vitás ügyek rendezésében.

„Ez nagyon komoly, mert ha a britek nem változtatnak álláspontjukon, akkor az azonnal és konkrét módon kihat majd arra, hogy milyen szinten akarunk velük együttműködni a jövőben” – mondta az uniós illetékes.

A britek emellett azért nem akarnak formálisan csatlakozni az Európai Emberijogi Konvencióhoz, mert az szerintük korlátozná a szabad jogalkotást és a brit jog fennsőbbségét. Az EU szerint ez fékezi az együttműködést a bűnüldözés terén. Ennek ellenére London azt mondja, hogy magas színvonalú marad az emberi jogi gyakorlat.

A bulvársajtót olvasó briteket a halászat kérdése köti le

Az egyik francia halászati szervezet elnöke, Olivier Lepretre azzal fenyegette a briteket: „ha halászati háború lesz, akkor ők fognak veszíteni, nem tudják majd eladni Franciaországban a fogást”.

Előzőleg egy brit miniszter fenyegetőzött azzal, hogy a brit haditengerészet hajói megvédik majd az európai halászoktól a brit felségvizeket. Az európaiakat itt az is zavarja, hogy a britek ki akarják venni a halászatot az átfogó szabadkereskedelmi egyezményből és külön akarják szabályozni.

Emellett a britek több más „mini-egyezményt” akarnak az EU-val, míg Brüsszel egy átfogó kereskedelmi, közlekedési, mezőgazdasági és más kérdéseket összefogó alkut, a vitás kérdéseket rendező közös rendszer alapján.

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×