eur:
409.47
usd:
374.76
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Michel Barnier, az Európai Unió tárgyalóküldöttségének vezetője (j) és David Frost, a brit kormány főtárgyalója Brüsszelben 2020. március 2-án, amikor megkezdődik az EU és az EU-ból kilépett Nagy-Britannia jövőbeni kapcsolatáról szóló hivatalos tárgyalások első fordulója.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet

Brüsszel felkészült a britek azonnali kivonulására is

Az Európai Unióban aktívan készülnek a lehetőségre, hogy Nagy-Britannia júniusban leállítja a szabadkereskedelmi tárgyalásokat. Ennek nyomán a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályozása lépne életbe és vámokat vetnének ki egymás termékeire a felek.

Brüsszel nem bíz semmit a véletlenre. Európai tervezők megalkottak és lejátszottak több olyan forgatókönyvet, amely szerint Nagy-Britannia júniusban kisétál a szabadkereskedelemről folyó tárgyalásokról.

A legbizakodóbb forgatókönyv az, hogy a britek elfogadják az európaiak új ajánlatát, de úgy állítják majd be, mintha ők diadalmaskodtak volna a bürokratikusnak leírt blokk felett.

Ugyanakkor már előre aggódtak amiatt, hogy a britek „az utolsó pillanatra” halasztott döntések stratégiáját kényszerítik rájuk – írta a Telegraph című lap. Ez azonban azzal járna, hogy

a „piacok nem viselnék el a feszültséget”, és a blöffölés nyomán mégis jönne a kudarc, azaz a vámsorompók.

Boris Johnson brit miniszterelnök azt mondta: leállítja a tárgyalásokat, ha június végére nem lesz érezhető előrelépés, és inkább így az év végén bekövetkező no-deal brexit tervezésére koncentrálna.

Michel Barnier, az uniós főtárgyaló erre azt üzente neki egy újságcikkben:

nem fog bolondot csinálni belőle.

Kommentátorok szerint a felek a megbeszélések konfrontatív módját választották és a tárgyalások korai fordulóiban nem hajlandók visszalépni kemény feltételeiktől.

A hét eleji brüsszeli találkozók után Londonban folytatják a megbeszéléseket.

Mindkét fél az Európai Unió és Kanada kereskedelmi viszonyát másoló kereskedelmi alkut akar, és a britek azt mondják: amúgy is hasonló szabályozást követnek majd, mint az EU. Brüsszel szerint viszont a britek földrajzi közelsége miatt fontos, hogy még inkább elfogadják a munkaügyi, környezetvédelmi és versenyügyi szabályozást.

Egy európai diplomata azt mondta a Telegraph-nak: „a britek belpolitikai okokból, színpadias módon júniusban leállítják a megbeszéléseket, de a nyár végén már újra az asztalnál ülnek majd.” Erre utal, hogy a tárgyalóknak adott londoni útmutatásban szerepelt: a kormány reméli, hogy „nagy vonalakban szeptemberre körvonalazható lesz az egyezmény”.

A Telegraph azt is megjegyzi: az EU megszokta, hogy egyes kormányok – a hazai támogatottság növelése érdekében – néha kisétálnak a csúcstalálkozókról, csak azért, hogy az utolsó pillanatban engedményeket csikarjanak ki.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×