Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Brüsszel, 2017. június 1.Az Európai Bizottság által közreadott képen Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság elnöke vitaindító beszédet mond az Európai Bizottság által szervezett 17. Brüsszeli Gazdasági Fórumon Brüsszelben 2017. június 1-jén. (MTI/Európai Bizottság/Jennifer Jacquemart)
Nyitókép: Jennifer Jacquemart

Valeurs Actuelles: Soros György behálózta az Emberi Jogok Európai Bíróságát

„Soros György behálózta az Emberi Jogok Európai Bíróságát” – állítja címlapsztorijában a francia konzervatív-liberális Valeurs Actuelles hetilap csütörtökön megjelent számában.

Le scandale Soros – magyarul A Soros-botrány a címe annak a tízoldalas összeállításnak, melyben a Valeurs Actuelles egy jelentésre hivatkozva azt állítja, hogy a „magyar származású amerikai milliárdos” – Franciaországban csak így emlegetik Soros Györgyöt – alapítványain, illetve az általa finanszírozott nem kormányzati szervezeteken keresztül behálózta a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságát, a testület által meghozott ítéleteken keresztül pedig befolyásolja és destabilizálja az unió tagállamait.

A jelenséggel egy az emberi jogok bírósága mellett működő, lobbitevékenységet folytató, ugyancsak nem kormányzati szervezet, az European Center for Law and Justice igazgatója, a francia Grégor Puppinck kezdett foglalkozni. A magánjogi doktorátussal rendelkező Puppincknak a bíróság egyik tagja mondta még évekkel ezelőtt, hogy a testületben számos „Soros-bíró” dolgozik.

Grégor Puppinck eleinte nem foglalkozott a kérdéssel, mert mint fogalmazott, természetes volt számára, hogy a lobbisták a legkülönbözőbb körökből kerülnek ki, és saját érdekeiket képviselik. Az utóbbi években azonban azt tapasztalta, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlata a korábbiakhoz képest mindinkább ideologikussá vált, amely ráadásul gyakorlatilag egy irányba, nagyjából a multikulturalista felfogás irányába mutatott.

Puppinck megállapította, hogy e megközelítés mögött alapvetően az Open Society Foundations, azaz a Nyílt Társadalom Alapítványok „ideológiája” köszön vissza. Ezt követően tíz évre visszamenőleg megvizsgálta azon bírák önéletrajzát, akik az emberi jogok bíróságán dolgoztak, és ebben a minőségükben ítéleteket hoztak.

Arra a megállapításra jutott, hogy a 2009 óta a testületben székelő száz bíró közül huszonketten közvetlen kapcsolatban álltak – vezetőként, támogatottként vagy rendszeres résztvevőként – hét, Soros György által finanszírozott nem kormányzati szervezettel. A közvetett kapcsolatrendszereket Puppinck módszertani okok miatt nem vizsgálta.

Szerinte az utóbbi években erős egyensúlytalanság következett be a bírói testületben a Nyílt Társadalom Alapítványok és hozzá kötődő szervezetek javára, erről szól az általa készített kétszáz oldalas jelentés, melyre támaszkodva a Valeurs Actuelles címlapsztoriját elkészítette.

Puppinck szerint az alapvető probléma ezzel a jelenséggel az, hogy a bírák egy részét a nem kormányzati szervezetek javasolják. Márpedig ezek a bírók kinevezésüket követően gyakran olyan ügyekben járnak el, melyeket az őket jelölő vagy azokkal partneri viszonyban lévő szervezetek terjesztenek a bíróság elé.

Számos eset azt mutatja, hogy kiáltó összeférhetetlenségi problémák alakultak ki a testületben – fogalmaz a lobbista, aki szerint ha a dolgok így folytatódnak, a bíróság akár a függetlenségét is elveszítheti.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntései az összes tagállam életét befolyásolják, az ítéletek olykor politikai destabilizációt idézhetnek elő. Ezt az „aktivista bírák” tudják és élnek is a lehetőséggel – fogalmaz Puppinck. Szerinte ezt a helyzetet ismerte fel évekkel ezelőtt Soros György, és ezért fordít évente 90 millió dollárt az uniós szervezetek befolyásolására.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×