Infostart.hu
eur:
379.59
usd:
321.57
bux:
131070.39
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
A brit parlament felvételén Boris Johnson miniszterelnök felszólal az alsóház rendkívüli ülésén Londonban 2019. október 19-én. A tervek szerint a brit törvényhozás ezen a napon szavaz a Nagy-Britannia rendezett európai uniós kiválásának feltételeiről szóló szerződésről, amelyről két nappal korábban született megállapodás a brit kormány és az Európai Bizottság között.
Nyitókép: MTI/EPA/Brit parlament/Jessica Taylor

Törvénnyel betonozná be a brexit dátumát Boris Johnson

A nagy többséggel újraválasztott brit kormányfő jogi úton megakadályozná, hogy ismét ki lehessen tolni a brit EU-kilépés határidejét. Emellett milliós költekezéssel akarja megbékíteni a sokáig elhanyagolt országrészeket.

„Vigyük végig a brexitet!” – ez volt a kampánymondata az újraválasztott Boris Johnsonnak, aki most törvénybe akarja foglalni, hogy tényleg kilépjen a szigetország az Európai Unióból és azt is, hogy a távozás dátumát már ne lehessen elhalasztani.

Johnson hétfőn elégedetten pózolt a westminsteri parlamentbe hívott konzervatív képviselőkkel, közben emberei a Brüsszellel kialkudott kilépési egyezmény módosításán dolgoztak, azt a kitételt szövegezve, hogy az EU-val induló kereskedelmi tárgyalások időszakát 2020 végéig le kell zárni.

Források szerint a szövegben szerepel az is, hogy Brüsszel részéről sem lehet további hosszabbítási kérelem,

a brit oldalnak pedig gyakorlatilag megtiltják, hogy bármilyen halasztásba beleegyezzen.

Az új összetételű brit parlament várhatóan pénteken vitázik Johnson brexittervéről. Ezelőtt, kedden az alsóház újra megkezdi a munkát és az idő nagy részét az új képviselők felesketésével tölti majd.

Johnson még a jövő év eleje előtt szavazásra akarja vinni az uniós kilépést leíró brexitegyezményt, és miután ezt várhatóan elfogadják a képviselők,

január végén ki is lépteti az országot az unióból.

Ezzel párhuzamosan indul majd az úgynevezett „átemeneti időszak”.

Ennek során folynak majd az unióval való jövőbeli viszonyról szóló tárgyalások, így a szabadkereskedelmi tárgyalások is. Nagy-Britannia ekkor távozik majd az európai vámunióból és a Közös Piacból, majd ágazatról ágazatra szóló kereskedelmi megállapodást köt Brüsszellel.

Ha azonban mégsem sikerül alkut kötni a jövő év végére, akkor ismét felmerül a szabályozatlan brexit lehetősége

– figyelmeztet a meggyengült ellenzéki Munkáspárt. Az EU-ben pedig arra figyelmeztetnek, hogy egy év alatt nehéz lehet lezárni a tárgyalásokat.

Közben a Johnson-kormány jelentős pénzügyi támogatással hálálná meg, hogy több észak- és középangliai vidék hátat fordított a Labournek és inkább a konzervatívokra szavazott a múlt heti választásokon.

A februárban vagy márciusban várható költségvetési törvényjavaslat szerint

többmilliárd fontot költenek majd el észak- és közép-angliai fejlesztésekre.

A pénzügyi szabályozás lehetővé teszi, hogy a brit államkassza évi 20-25 milliárd fontot vegyen kölcsön befektetési projektekre.Ezeket a régiókat a brit kormányok gyakran eddig is a gazdagabb dél adófontjaiból támogatták. David Cameron ideje alatt azonban épp ezt a támogatást vágták vissza, ami szembefordította a homogén, angol térségeket az akkori, unióban való maradásért kampányoló konzervatív vezetéssel.

Tervek szerint most több tízmilliárd fontot költenek el az egykori nagy északi iparvárosokat összekötő vasútvonalakra és az ottani lakosok képzésére.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Keszthelyi Rita az Eb-fináléról: tudjuk, mi nem ment a hollandok elleni középdöntőben, az nem ismétlődhet meg

Keszthelyi Rita az Eb-fináléról: tudjuk, mi nem ment a hollandok elleni középdöntőben, az nem ismétlődhet meg

Az olimpiai bronzérmes vízilabdázó az InfoRádióban elmondta: a görögök elleni elődöntőben végig volt tartása a magyar válogatottnak, mindig csak a következő támadásra, visszazárásra és védekezésre koncentráltak, nem foglalkoztak a körülményekkel. Úgy véli, a hollandok elleni fináléban a középdöntős, egygólos magyar vereséggel záruló meccshez képest bátrabbnak kell lenniük és hatékonyabb támadójátékra lesz szükség.

Deák András: az orosz olaj meg fogja találni a helyét

Donald Trump amerikai elnök és Narendra Modi indiai miniszterelnök abban állapodott meg, hogy India nem vásárol több orosz olajat. Ez azonban nem okoz gondot az orosz gazdaságnak – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa.
Itt az EKB kamatdöntése!

Itt az EKB kamatdöntése!

Megérkezett a bejelentés az Európai Központi Bank (EKB) idei első kamatdöntéséről, melyben a testület Kormányzótanácsa változatlanul a 2 százalékos szinten hagyta az irányadó betéti rátát. A mai kamatdöntő ülés legfontosabb kérdése azonban nem maga a döntés, hanem az, hogy a közelmúlt eseményei (hirtelen gyengülő dollár és erősödő euró, geopolitikai ellentétek, meglepő növekedési és inflációs adatok) mennyire térítették el az EKB-t a korábban kijelölt monetáris politikai pályáról. Ezen kérdésekre vélhetően Christine Lagarde jegybankelnök sajtótájékoztatója adja meg a válaszokat. Az eseményről ebben a cikkben élőben tudósítunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×