Infostart.hu
eur:
366.48
usd:
332.77
bux:
145087.09
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Boris Johnson brit miniszterelnököt, a Konzervatív Párt vezérét köszöntik a londoni kormányfői rezidencia, a Downing Street 10. munkatársai, miután fogadta őt II. Erzsébet királynő 2019. december 13-án. A kormányfő pártja stabil többséget szerzett az alsóházban az előző napi brit előrehozott parlamenti választásokon.
Nyitókép: Stefan Rousseau

Magyarics Tamás: Boris Johnson nem foglya többé senkinek

Az ELTE tanára szerint Boris Johnson olyan mértékű győzelmet aratott a brit előre hozott parlamenti választáson, hogy még saját pártjában található, a mindenfajta tárgyalást az EU-val elutasító csoport véleményét is figyelmen kívül tudja hagyni. Magyarics Tamás az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: a január 31-i kiválás után kezdődhetnek el Brüsszellel a kereskedelmi tárgyalások, amelyek szintén évekig tarthatnak.

Eddig sok gondja akadt pártja jobboldalával, választási sikere nyomán most azonban nagyobb mozgástere lehet Boris Johnsonnak, fogalmazott Magyarics Tamás az InfoRádió műsorában, emlékeztetve: a backbencherek, a kormányzati tisztséget nem viselők között 20-30 nagyon elszánt hardbrexites található, akik semmifajta tárgyalást nem akarnak, hanem egyszerűen hátat fordítanának az Európai Uniónak úgy, ahogyan van.

A választási eredmények alapján viszont a Konzervatív Párt 364 fős frakciót alakíthat a kedden összeülő új alsóházban, várhatóan 78 fős többségben lesz az összes többi párt frakciójának együttes létszámához képest, így az említett 20-25 hardbrexites nélkül is

megvan a kényelmes többsége Boris Johonsonnak,

magyarázta az egyetemi tanár.

Hozzátette: rajtuk kívül az északír Demokratikus Unionista Pártnak (DUP) sem lesz már a foglya Boris Johnson. Ez a formáció két helyet is veszített, ezáltal pedig 8 képviselőt küldhet a Westminsterbe. Mint ismert, a DUP már Theresa May idejében is, ahogyan Boris Johonson miniszterelnöksége alatt is „túszul ejtették” a Konzervatív Pártot, miután csak az ő támogatásukkal volt bármilyen többségük egy időszakban.

A fentiek ismeretében Boris Johonson tehát kicsit rugalmasabb lehet. Magyarics Tamás szerint például

igaz, hogy megígérte, hogy nem kér hosszabbítást az EU-tól a kereskedelmi tárgyalások végigvitelére, de erre előreláthatóan mégis sor fog kerülni,

ugyanis a jelenlegi menetrend szerint január 31-ével az Egyesült Királyság kilép az EU-ból, viszont a tárgyalások február 1-jével kezdődhetnének meg papíron, de nem valószínű, hogy ez rögtön bekövetkezik. A külpolitikai szakértő emlékeztetett, az Európai Unió szabadkereskedelmi-, vagy a hasonló jellegű tárgyalásai más országokkal korábban évekig elhúzódtak, így

gyaníthatóan a Nagy-Britanniával folytatandó tárgyalások sem fognak 11 hónap alatt véget érni,

annak ellenére sem, hogy Nagy-Britannia tagja (volt) az egyesülésnek.

A brit kormánynak július 1-ig van alkalma arra, hogy egy, vagy két év halasztást kérjen az összes kereskedelemmel kapcsolatos kérdés tisztázására az EU-tól.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csizmadia Ervin az Arénában: véget ért az 1990–2024 közötti ideologikus korszak

Csizmadia Ervin az Arénában: véget ért az 1990–2024 közötti ideologikus korszak

A Tisza-pártnak nincs ideológiai hagyománya, a választási kampányban arra koncentrált, hogyan tudja legyőzni az ellenfelét – vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmadia Ervin. A Méltányosság Politikaelemző Központot vezető politológus kiemelte, a Fidesz nem tudta tartani legfőbb kihívója tempóját, ezért is veszítette el a választást.

Varga Mihály a kamatdöntés indoklásakor: olvastam én is a 20 000 forintosokkal kapcsolatos találgatásokat

A Magyar Nemzeti Bank elnöke kedd délután sajtótájékoztatón ismertette a Monetáris Tanács friss alapkamatdöntésének hátterét, Varga Mihály kérdésekre is válaszolt. Elmondta, mire számít a közelgő három hitelminősítéstől, mit gondol a közelgő árrésstop-kivezetésről és az erdőben kiásott húszezres bankjegyek körül kialakult helyzetről.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Lövik az oroszok Kárpátalját, szétbombázták a Krími hidat - Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Lövik az oroszok Kárpátalját, szétbombázták a Krími hidat - Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Az éjjel masszív támadás érte Moszvkát: a légvédelem több mint 800 drónt lőtt le az orosz főváros körül. Tegnap kiderült, hogy francia katonák teljesítenek szolgálatot Ukrajnában, akik főleg ukrán katonák képzésében és a francia haditechnikai eszközök karbantartásában segítenek. A donyecki fronton az oroszok Druzskivkát, Raiszkét, Limant és Mikolaivkát kezdték el kisebb létszámú gyalogosrajokkal támandi, nagyobb mozgásokról nincs hír. Hajnalban súlyos csapás érte a Krími hidat: a létesítmény egy szakasza leomlott. A nap folyamán orosz támadás érte Munkácsot és Ungvár térségében is drónokat észleltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×