Infostart.hu
eur:
379.58
usd:
321.37
bux:
133311.7
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Boris Johnson brit miniszterelnököt, a Konzervatív Párt vezérét köszöntik a londoni kormányfői rezidencia, a Downing Street 10. munkatársai, miután fogadta őt II. Erzsébet királynő 2019. december 13-án. A kormányfő pártja stabil többséget szerzett az alsóházban az előző napi brit előrehozott parlamenti választásokon.
Nyitókép: Stefan Rousseau

Magyarics Tamás: Boris Johnson nem foglya többé senkinek

Az ELTE tanára szerint Boris Johnson olyan mértékű győzelmet aratott a brit előre hozott parlamenti választáson, hogy még saját pártjában található, a mindenfajta tárgyalást az EU-val elutasító csoport véleményét is figyelmen kívül tudja hagyni. Magyarics Tamás az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: a január 31-i kiválás után kezdődhetnek el Brüsszellel a kereskedelmi tárgyalások, amelyek szintén évekig tarthatnak.

Eddig sok gondja akadt pártja jobboldalával, választási sikere nyomán most azonban nagyobb mozgástere lehet Boris Johnsonnak, fogalmazott Magyarics Tamás az InfoRádió műsorában, emlékeztetve: a backbencherek, a kormányzati tisztséget nem viselők között 20-30 nagyon elszánt hardbrexites található, akik semmifajta tárgyalást nem akarnak, hanem egyszerűen hátat fordítanának az Európai Uniónak úgy, ahogyan van.

A választási eredmények alapján viszont a Konzervatív Párt 364 fős frakciót alakíthat a kedden összeülő új alsóházban, várhatóan 78 fős többségben lesz az összes többi párt frakciójának együttes létszámához képest, így az említett 20-25 hardbrexites nélkül is

megvan a kényelmes többsége Boris Johonsonnak,

magyarázta az egyetemi tanár.

Hozzátette: rajtuk kívül az északír Demokratikus Unionista Pártnak (DUP) sem lesz már a foglya Boris Johnson. Ez a formáció két helyet is veszített, ezáltal pedig 8 képviselőt küldhet a Westminsterbe. Mint ismert, a DUP már Theresa May idejében is, ahogyan Boris Johonson miniszterelnöksége alatt is „túszul ejtették” a Konzervatív Pártot, miután csak az ő támogatásukkal volt bármilyen többségük egy időszakban.

A fentiek ismeretében Boris Johonson tehát kicsit rugalmasabb lehet. Magyarics Tamás szerint például

igaz, hogy megígérte, hogy nem kér hosszabbítást az EU-tól a kereskedelmi tárgyalások végigvitelére, de erre előreláthatóan mégis sor fog kerülni,

ugyanis a jelenlegi menetrend szerint január 31-ével az Egyesült Királyság kilép az EU-ból, viszont a tárgyalások február 1-jével kezdődhetnének meg papíron, de nem valószínű, hogy ez rögtön bekövetkezik. A külpolitikai szakértő emlékeztetett, az Európai Unió szabadkereskedelmi-, vagy a hasonló jellegű tárgyalásai más országokkal korábban évekig elhúzódtak, így

gyaníthatóan a Nagy-Britanniával folytatandó tárgyalások sem fognak 11 hónap alatt véget érni,

annak ellenére sem, hogy Nagy-Britannia tagja (volt) az egyesülésnek.

A brit kormánynak július 1-ig van alkalma arra, hogy egy, vagy két év halasztást kérjen az összes kereskedelemmel kapcsolatos kérdés tisztázására az EU-tól.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Olekszij Anton: kritikus az energetikai helyzet Kijevben

Olekszij Anton: kritikus az energetikai helyzet Kijevben

Ismét komoly csapást mért Oroszország Ukrajna fontos energetikai létesítményeire. A keddi támadás után több városban, így Kijevben is rendkívüli áramkorlátozás lépett életbe. Az energetikáért felelős miniszter kritikusnak nevezete Kijev energiaellátási helyzetét. Olekszij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban elmondta: Ukrajna még helyre tudja állítani a sérült létesítményeket, de a lakosság egyre nehezebben viseli a fűtés- és áramkimaradásokat, helyenként már demonstrációkat is tartanak emiatt.

Szakértő: Európa nagyon is megérezné, ha India leállna az orosz olajbeszerzéssel

Az amerikai elnök megállapodott az indiai miniszterelnökkel arról, hogy 25-ről 18 százalékra csökkenti az Egyesült Államok az indiai árukra kivetett vámokat, noha India nem pont ugyanúgy fogalmaz a megállapodásról. Újdelhi ugyanekkor az EU-val is jelentős megállapodást kötött. Az összefüggésekről Trembeczki Zsolt, a Magyar Külügyi intézet kutatója beszélt az InfoRádióban.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×