Infostart.hu
eur:
377.59
usd:
319.87
bux:
0
2026. február 25. szerda Géza
Boris Johnson brit miniszterelnököt, a Konzervatív Párt vezérét köszöntik a londoni kormányfői rezidencia, a Downing Street 10. munkatársai, miután fogadta őt II. Erzsébet királynő 2019. december 13-án. A kormányfő pártja stabil többséget szerzett az alsóházban az előző napi brit előrehozott parlamenti választásokon.
Nyitókép: Stefan Rousseau

Magyarics Tamás: Boris Johnson nem foglya többé senkinek

Az ELTE tanára szerint Boris Johnson olyan mértékű győzelmet aratott a brit előre hozott parlamenti választáson, hogy még saját pártjában található, a mindenfajta tárgyalást az EU-val elutasító csoport véleményét is figyelmen kívül tudja hagyni. Magyarics Tamás az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: a január 31-i kiválás után kezdődhetnek el Brüsszellel a kereskedelmi tárgyalások, amelyek szintén évekig tarthatnak.

Eddig sok gondja akadt pártja jobboldalával, választási sikere nyomán most azonban nagyobb mozgástere lehet Boris Johnsonnak, fogalmazott Magyarics Tamás az InfoRádió műsorában, emlékeztetve: a backbencherek, a kormányzati tisztséget nem viselők között 20-30 nagyon elszánt hardbrexites található, akik semmifajta tárgyalást nem akarnak, hanem egyszerűen hátat fordítanának az Európai Uniónak úgy, ahogyan van.

A választási eredmények alapján viszont a Konzervatív Párt 364 fős frakciót alakíthat a kedden összeülő új alsóházban, várhatóan 78 fős többségben lesz az összes többi párt frakciójának együttes létszámához képest, így az említett 20-25 hardbrexites nélkül is

megvan a kényelmes többsége Boris Johonsonnak,

magyarázta az egyetemi tanár.

Hozzátette: rajtuk kívül az északír Demokratikus Unionista Pártnak (DUP) sem lesz már a foglya Boris Johnson. Ez a formáció két helyet is veszített, ezáltal pedig 8 képviselőt küldhet a Westminsterbe. Mint ismert, a DUP már Theresa May idejében is, ahogyan Boris Johonson miniszterelnöksége alatt is „túszul ejtették” a Konzervatív Pártot, miután csak az ő támogatásukkal volt bármilyen többségük egy időszakban.

A fentiek ismeretében Boris Johonson tehát kicsit rugalmasabb lehet. Magyarics Tamás szerint például

igaz, hogy megígérte, hogy nem kér hosszabbítást az EU-tól a kereskedelmi tárgyalások végigvitelére, de erre előreláthatóan mégis sor fog kerülni,

ugyanis a jelenlegi menetrend szerint január 31-ével az Egyesült Királyság kilép az EU-ból, viszont a tárgyalások február 1-jével kezdődhetnének meg papíron, de nem valószínű, hogy ez rögtön bekövetkezik. A külpolitikai szakértő emlékeztetett, az Európai Unió szabadkereskedelmi-, vagy a hasonló jellegű tárgyalásai más országokkal korábban évekig elhúzódtak, így

gyaníthatóan a Nagy-Britanniával folytatandó tárgyalások sem fognak 11 hónap alatt véget érni,

annak ellenére sem, hogy Nagy-Britannia tagja (volt) az egyesülésnek.

A brit kormánynak július 1-ig van alkalma arra, hogy egy, vagy két év halasztást kérjen az összes kereskedelemmel kapcsolatos kérdés tisztázására az EU-tól.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump megtartotta második ciklusának első hivatalos évértékelő beszédét (State of the Union address) a Kongresszus két háza előtt. Az amerikai elnök rekordhosszúságú beszédében határozott védelmébe vette második elnöki ciklusának első évét, „korszakos fordulatot” emlegetve.

Friss felmérés: a németek többsége a CDU/CSU és az AfD koalícióját szeretné

Pontosan egy évvel ezelőtt tartották Németországban az előrehozott parlamenti választásokat, amely két hónappal később CDU/CSU és az SPD kormánykoalíciójához vezetett. A legfrissebb felmérés eredményei mellett az is kiderült, hogy már nem csak az AfD számít „veszélyes” pártnak.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Az orosz külső hírszerzés (SZVR) jelentése szerint az Egyesült Királyság és Franciaország atomfegyvereket készül átadni Ukrajnának. London elutasította a vádakat, mondván, Vlagyimir Putyin orosz elnök csak saját „rémtetteiről” akarja elterelni a figyelmet. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök máris atomcsapással fenyegette meg a két nyugat-európai országot. Eközben Putyin arról beszélt az FSZB vezetése előtt, hogy hírszerzési információik szerint Ukrajna a Fekete-tenger alatti gázvezetékek megtámadására készülhet. Nyugati tisztségviselők értékelése szerint az egyre súlyosabb veszteségek miatt Vlagyimir Putyin nehézségekbe ütközhet, amennyiben a következő hónapokban nagyszabású offenzívát kíván indítani Ukrajna ellen. Az orosz hadsereg veszteségei immár harmadik hónapja haladják meg az újonnan toborzott katonák számát. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×