eur:
411.62
usd:
395.3
bux:
79712.64
2024. november 22. péntek Cecília
Kormányellenes tüntető Hongkongban 2019. október 4-én. Carrie Lam hongkongi kormányzó bejelentette, hogy október 5-től az illegális és engedély nélküli tüntetéseken mindenkinek tilos lesz olyan maszkot viselnie, amely eltakarja az arcot.
Nyitókép: MTI/AP/Vincent Thian

Nincs tovább, Trumpnak jó eséllyel színt kell vallania

Kína válaszlépésekkel fenyegetett, ha az Egyesült Államok szankciókat vezetne be Pekinggel szemben a hongkongi tiltakozások miatt. A kérdést ugyanakkor átszövi az amerikai belpolitika is: Trump elnököt a vele szemben álló kongresszus akarja rávenni a kemény törvény szentesítésére.

Az ellene folyó vizsgálattal, a Kína elleni gazdasági háborúval és a Közel-Kelettel elfoglalt Donald Trump az utóbbi hónapokban igyekezett kerülni, hogy állást foglaljon a hongkongi erőszakos tiltakozások kérdésében.

A kaotikus jelenetek egyik nyugati olvasata a demokráciapárti tüntetők és a Kína-párti helyi illetékesek és karhatalom szemben állása.

Szerdán egy olyan dokumentum landolt Trump asztalán, amely arra kényszerítheti, hogy valljon színt.

Az aláírásra váró törvényjavaslat kemény szankciókat vetne ki kínai illetékesekre a tüntetők és rendbontók elleni fellépés miatt és véget vethetne Hongkong és az Egyesült Államok kedvezményes gazdasági kapcsolatának.

Mindeközben Trump a Kínával folytatott gazdasági háborút lezárni próbáló alkudozásra is figyel. December 15-én lejár a határidő, ameddig el kell döntenie: felújítja-e a kínai termékekre kirótt egyik szankciós csomagot.

Kína közben haragosan reagált a hongkongi emberijogi és demokrácia törvény nevű tervezett jogszabályra, amely Trump bírálói szerint

annak tesztje lehet, mennyire elkötelezett a mostani elnök az emberi jogok és a demokrácia külföldön történő védelméről szóló, hagyományos amerikai külpolitikai jelszavak iránt.

Trumpot mindkét nagy amerikai párt sürgette, hogy jobban álljon ki a részben autonóm területe feletti ellenőrzést kiterjesztő Peking ellen tiltakozók oldalán.

A Fehér Ház egyelőre nem nyilatkozott, hogy Trump aláírja-e a szenátuson és alsóházon is gyakorlatilag ellenszavazat nélkül átment törvényt. Ez azt jelenti, hogy Trumpnak a felsőházban többségben lévő republikánus párttársai szerint is keményebben kell bánni Kínával.

Trumpnak a szokásos 10 napnál kicsit több ideje van dönteni a törvényről, mert a közelgő hálaadás ünnepére felfüggesztik a kongresszus üléseit.

Marco Rubio floridai szenátor, volt elnökjelölt azt mondta, szerinte Trump aláírja a törvényt.

Trumpnak azonban lehetősége van puhítani a jogszabályt – elnöki jogkörével élve késleltetheti egyes paragrafusok végrehajtását.

Kína közben egyértelművé tette nemtetszését: „Ha Amerika továbbra is rossz lépéseket tesz, akkor Peking garantáltan kemény ellenlépésekkel válaszol” – fogalmazott a kínai külügyi szóvivő.

„Hagyják abba a beavatkozást Hongkong és Kína belügyeibe!”

– tette hozzá.

Kommentátorok megkérdőjelezték, hogy valóban lehet-e kemény választ várni Pekingtől, amely szerintük időnként fenyegető kijelentéseket tesz, de aztán nem történik semmi. „Valóban hagynák elúszni emiatt a kereskedelmi alkut?” – tette fel a kérdést Evan Medeiros, a korábbi, Obama-kormányzat egyik Kína-szakértője és tanácsadója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×