A backstop, avagy az ír határnak a brexit utáni szabad átjárhatóságát biztosító határgarancia az a kérdés, amely idáig akadályozta, hogy a brit parlamentben meglegyen a többség az uniós kilépési egyezmény elfogadásához és így Nagy-Britannia szabályozott kilépéséhez.

A bénultság azt a furcsa helyzetet idézte elő, hogy a válni kívánó fél még mindig házon belül van és azon vívódik, milyen feltételekkel csukja be maga mögött az ajtót.

Az, hogy a britek hogyan távoznak, egyik félnek sem mindegy. Ha mégis jönne a kemény brexit – amit hétfőtől amúgy tilt egy brit törvény – akkor vámsorompókat kéne felhúzni a ír-északír, vagyis a brit-uniós határon.

Ez főképp az ír szigeten okoz gondot. A jelenlegi szimbolikus határ két oldalán élő katolikus közösségek és a velük megbékélt protestánsok gazdasága is összefonódott az EU-tagság évei alatt, az erre épülő Nagypénteki Békeegyezmény határon átnyúló szervek létrehozásával is garantálta eddig a békét, és

az ír exportőrök nagyot veszítenének, ha uniós tagságuk miatt országuk elkezdené ellenőrizni a brit oldalról érkező, immár nem EU-szabványos árukat,

miközben a brit földön áthaladó ír kamionokat is többször átnéznék a vámosok.

Leo Varadkar ír miniszterelnök hétfőn arra készült, hogy újabb próbálkozást tesz valamiféle megoldás kimunkálására a hozzá látogató Boris Johnson brit miniszterelnökkel. Johnson és a mögötte álló „kemény brexitelők” eddig azt hangoztatták, hogy el kell vetni az ír határgaranciát, mert az egyrészt részben közöspiaci szabályozás alatt tartaná a brit fennhatóságú Észak-Írországot, másrészt elvben és egy átmeneti időszakra egy brit-uniós szabadkereskedelmi egyezmény kidolgozásáig fennmaradna a britek és az európaiak vámuniója is.

A keményvonalasok szerint az EU valójában örökre vámunióba akarja betonozni Nagy-Britanniát és ezzel megakadályozni, hogy önálló kereskedelmi politikát folytasson a világban.

Velük szemben az ír oldalon viszont például ott vannak a Sinn Fein párt nacionalistái, akik azt ismétlik, hogy a britek korábban ígéretet tettek arra, hogy nem ássák alá az Ír-sziget két államának mára összefonódott gazdaságát.

Varadkar miniszterelnök két tűz között érezheti magát,

mert

• egyfelől eddig hangsúlyozta, hogy nem adja fel a backstopot – azaz nem lesz határellenőrzés –, de
• a múlt héten ennek ellenkezőjét ismerte el: Írország készül az áruforgalom ellenőrzésére és a vámolásra.

A kompromisszum az lehet, hogy a földrajzilag a brit fő szigethez nem kapcsolódó Észak-Írországra más és EU-konformabb szabályozás vonatkozzon, mint Nagy-Britannia más részeire. Dublin eddig is ezt szorgalmazta, a britek pedig elvetették, mert szerintük ez aláássa a brit állam egységét.

A brit főtárgyaló most felvetette, hogy a backstop alternatívája az legyen, hogy legyen egységes szabályozás az Ír-szigeten a mezőgazdasági termékek és élőállat-export ellenőrzésére. Az ír oldal azonban ezt elveti, mert csak az áruforgalom egyharmadát érintené.

„Ez nem elég, nekünk egységes ír gazdasági övezet kell, hívják bárminek is, ami nemcsak a mezőgazdaságot és az élelmiszert foglalja magában”

– mondta Varadkar. Ebben a helyzetben az ír kormányfő nem számít áttörésre, szerinte csak az októberi EU-csúcsra alakulhat ki megegyezés a brexit számára problémás szabályozás kérdésében.